2009. augusztus 5.

Biogazdálkodás 2008 KSH

A biogazdálkodás, más néven ökogazdálkodás a mezőgazdaságnak olyan válfaja, amely során környezetkímélő, tradicionális biológiai, illetve mechanikai módszereket alkalmaznak, korlátozzák a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok, technológiák (növényvédő szerek, műtrágya, génmódosítás) használatát.

A biogazdálkodás növekvő jelentősége

A biogazdálkodás jelentősége szerte a világon növekszik, az ilyen fajta mezőgazdasági termelésbe bevont területek nagysága 2000 óta megduplázódott. 2005-ben kissé visszaesett, de azóta ismét folyamatosan nő, és 2007-ben már meghaladta a 32 millió hektárt. Ebből Európa a második legnagyobb részt képviseli Ausztrália és Óceánia után, biogazdálkodásba bevont területe 4,3 millió hektárról 7,8 millióra nőtt az ezredforduló óta.

A bioterületek alakulása

A kontinensek közül Ázsia és Afrika ökoterülete nőtt legnagyobb arányban, 2007-ben 46, illetve 17-szeres volt a növekedés a 2000. évhez képest, de összességében még így is szerényebb arányt, 8,9, illetve 2,7%-ot képviselnek a világ teljes biogazdálkodásba bevont területéből. Az egyes országok közül Ausztrália bioterülete 12 millió hektár, ezzel önmagában mintegy 37%-át adja a világ összesennek, és további 6 ország ökoterülete haladja meg az 1 millió hektárt (Argentína, Brazília, India, Kína, Egyesült Államok és Olaszország). Mezőgazdasági területből elfoglalt arányuk azonban Olaszország kivételével még a 3%-ot sem érte el.

A mezőgazdasági termelésbe bevont terület mellett jelentős részt képviselnek a vadon termő növények begyűjtési területei, a méhészetek, valamint az aquakultúra által hasznosított területek is, melyek 2007-ben világviszonylatban együttesen további 31 millió hektárt jelentettek. Ebből a legnagyobb volument képviselő vadon termő növények begyűjtési területének részaránya Európában és Latin-Amerikában meghaladta az 50%-ot.

A biogazdálkodást folytató gazdaságok száma

A rendelkezésre álló adatok szerint a világon 1,2 millió gazdaság foglalkozik biotermeléssel, illetve biotermékek begyűjtésével. Számuk azokban az országokban nagy, ahol viszonylag magas a vadon termő növények begyűjtésének aránya (Uganda, India, Etiópia, Tanzánia, Mexikó). Európában 4 uniós ország, Ausztria, Spanyolország, Görögország és Olaszország biogazdaságainak száma jelentős, 18–45 ezer közötti.

Az ökogazdálkodás szabályozása

Ma már számos ország szabályozza az ökológiai gazdálkodás feltételeit. Az Európai Unió először 1991-ben alkotott rendeletet, melyben elsősorban a kertészeti termékekre vonatkozó kötelezettséget írtak elő. Ezzel összhangban alkották meg Magyarországon 1999-ben azt a kormányrendeletet, mely a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállítását, forgalmazását, jelölését és agrártermelésen belüli arányának növelését írja elő. Az Európai Unió Mezőgazdasági Bizottságának 2003. évi határozata 12 kilométerben szabta meg a géntechnológiával módosított növényektől való legkisebb távolságot. 2007-ben ugyancsak az unió tette kötelezővé az ökocímkék használatát a biotermékeken, és 70 helyett 95%-ban írta elő a biogazdálkodásból származóösszetevők arányát.

Az EU bioterületének bővülése

Az EU ökoterülete 2003 óta az országonkénti bővítéssel és az új tagállamok belépésével több mint 40%-kal nőtt, 2007-ben már a világ bioterületének 22%-a az EU-ban található, a mezőgazdasági területből elfoglalt arányuk azonban változatlanul 4% körüli.

Dánia és Nagy-Britannia kivételével valamennyi uniós ország bioterülete nőtt 2003 óta, de a legnagyobb arányban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai országok ökogazdálkodása fejlődött. Lettországban 7-szer, Litvániában 5-ször nagyobb területen gazdálkodtak 2007-ben, mint négy évvel korábban. Magyarország ökológiai gazdálkodásba bevont területe 2004-ig folyamatosan nőtt, azóta kismértékben csökkent ugyan, de a 122 270 hektárnyi terület még mindig nagyobb, mint 2003-ban.

A tagországok részesedése az unió bioterületéből

Az uniós tagországok közül Olaszország részesedése a legnagyobb az EU összes bioterületéből, Spanyolországgal, Németországgal és Nagy-Britanniával együtt már az összes terület 50%-án gazdálkodnak. Magyarország Litvániával, Romániával és Szlovákiával közel azonos, 2% körüli arányt képvisel az unió ökoterületéből.

Az EU tagállamaiból Ausztria bioterületének a mezőgazdasági területből elfoglalt aránya a legnagyobb, az uniós átlag háromszorosa. Észtország, Lettország és Svédország ökogazdálkodása egyaránt mintegy 10%-os arányt képvisel. Magyarországon a mezőgazdasági terület 2,1%-án folyt 2007-ben biogazdálkodás, hasonlóan a Benelux államokhoz. Az unión kívüli európai országok közül Liechtenstein és Svájc mezőgazdasági területének 30, illetve 11%-án folytattak biogazdálkodást.

Mit és hol termelnek legnagyobb arányban

A rendelkezésre álló adatok szerint gabonát a bioterületek legnagyobb hányadán Litvániában termeltek, Magyarországon ez az arány 21%-os volt, amely Ausztria, Dánia és Svédországéval közel azonos. Egyes országokban az éghajlati viszonyok következtében a biogazdálkodás elsősorban a rét, legelő használatát jelenti, amely az ökoállattartást segíti elő.

Írországban, Csehországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Szlovákiában arányuk az ökoterületből 65–90% közötti. A biozöldségek és gyümölcsök termelése annak ellenére képvisel még mindig viszonylag alacsony volument, hogy nő a kereslet irántuk. Az uniós országok közül legnagyobb területen, 80 ezer hektáron Olaszországban termelik e termékeket, amelyek bioterületének még így is mindössze 7%-át teszik ki.

Bulgária és Lettország ökoterületének 29, illetve 15%-án termelnek zöldséget, gyümölcsöt. Hazánkban a legfontosabb biotermék a búza, tönkölybúza, amelyeket biokenyérlisztként, biotésztaként forgalmaznak. Az olajnövények közül a napraforgó, repce és az olajtök termelése jelentős. Zöldségből, gyümölcsből még mindig mérsékelt a termelés, területük az összes bioterület 2–3%-át foglalja el.

A bioállattartás alakulása néhány kiemelt országban

A bioállat-tenyésztés volumene igen alacsony az unióban, aránya az összállományhoz képest szarvasmarhából 1,8, sertésből 0,3, baromfiból 0,8%. Ennél valamivel magasabb, 2,6% a biojuhállomány aránya, és négy országban (Csehország, Észtország, Litvánia és Ausztria esetében) 26–32% között volt.

A főbb bioállatok tartása a 2. táblában felsorolt országokra koncentrálódik, melyek együttesen az unió állományának 60–88%-át teszik ki. Magyarországon 2007-ben az 1441 biotermelő alig tizede foglalkozott állattartással, állatfajonként arányuk az unió átlagának csupán 1%-át jelentette.

A magyar biotermelés helyzete

Magyarországon a biogazdálkodásba bevont területek nagysága 1996-ban még csak 12,5 ezer hektár volt, azóta megtízszereződött. 2005-ben megtorpant a növekedés a gazdálkodóknak nyújtott támogatások csökkenésével, melynek következtében kevesebben vállalták a mezőgazdasági termelést, viszont nőtt az egyéb tevékenységből (kereskedelemből, feldolgozásból) élők száma. Az átállási időszak több évet vesz igénybe, ezalatt kisebb a jövedelmezőség. 2007-ben az ellenőrzött terület 12%-a tartozott ebbe a kategóriába.

Magyarországon ellenőrzött biogazdálkodással 1993–1994 óta foglalkoznak, jelenleg két hivatalos ellenőrző szervezet működik, a biogazdálkodást folytató vállalkozások 95%-át felügyelő Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft.

Az előállított biotermékek az ország különböző pontjain megtalálható, mintegy 15 biopiacon, illetve az élelmiszer-áruházak biorészlegében vásárolhatók meg. A hazai növekvő kereslet ellenére a biotermékek 90%-a exportra kerül.







Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (353) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adomány (1) adó (3) Aegon (14) AGB Nielsen (57) AGNB (1) agrárium (51) Agrármonitor (5) ajándék (13) akciók (4) akciós újság (5) AKI (9) Aldi (3) alkohol (18) alma (1) AMC (5) Amerika (4) Antenna Hungária (1) Aon Hewitt (3) arculat (1) Artisjus (1) ASI (1) Atradius (1) Auchan (1) Ausztria (7) autógumi (3) Autókölcsönzés.hu (1) bab (1) bank (10) bankkártya (19) Bankmonitor (7) Banknegyed (1) baromfi (8) barát (3) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (17) benzinkút (1) beruházás (12) betegség (3) bevásárlóközpont (5) BGF (5) bio (8) Bisnode (8) biztosítás (25) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (23) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (6) Boston Consulting Group (1) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (5) burgonya (5) bárány (1) bútor (1) búza (1) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (1) cereália (2) CIB (6) cigaretta (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (4) CME (1) Coaching Team (1) Coface (2) Cofidis (7) Colliers International (1) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) családok (20) Csehország (4) csokoládé (14) csomagolás (7) CSR (2) cukor (2) cukorka (3) cékla (1) címke (3) Datahouse (2) DE (40) decilisek (1) Deloitte (6) Devise (1) dezodor (5) DIMSZ (1) diploma (6) direkt marketing (2) diszkont (5) divat (1) diák (5) dm (2) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (17) dízel (5) easyJet (1) Ecostat (1) EgoMedia (1) egészség (24) egészségügy (14) EKB (1) eladáshely (2) ELTE (2) elégedettség (1) EN (8) energiaital (11) ENSZ (1) eper (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) esemény (11) EUFIC (1) Európa (59) Európai Unió (130) EY (1) Fanta Trendriport (4) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (1) fesztiválok (5) FHB (1) fiatalok (70) fizetés (9) fmcg (12) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (58) fogyasztás (115) fogyasztó (6) fogyókúra (4) Ford (3) Formatex (2) Franciaország (1) friss húskészítmények (8) Fundamenta (1) funkcionális élelmiszer (1) férfiak (14) főzés (1) fűszerek (4) gabona (13) gasztronómia (2) gazdaság (30) GDP (13) Gemius (1) Generali (18) Genertel (2) GeoMarketing (1) GfK (240) GKI (7) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (1) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Garancia (4) Growth Reporter (1) GVH (2) GVI (2) gyerekek (21) gyártók (3) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (19) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) gázellátás (1) gázolaj (7) GÉMOSZ (2) hal (8) Happybox (1) Használtautó (2) Hay Group (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) Horvátország (2) Hotel.info (1) hulladék (1) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (18) háztartások (107) Háztartáspanel (35) hírnév (1) hús (9) húskészítmény (9) Hússzövetség (1) Húsvét (17) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (1) IBM (1) idősek (12) IKT (1) IMAS (1) import (1) infláció (24) infografika (34) informatika (1) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (25) innivaló (2) innováció (2) internet (7) intervenció (1) ipar (57) IPF (1) Ipsos (72) iroda (7) iskola (4) jeges tea (2) Jobline (4) joghurt (6) juh (3) játék (3) Játéknet.hu (1) jégkrém (6) Jófogás (1) jóllét (3) jövedelem (29) K and H (2) K+F (5) KandH (10) Kantar Media (8) kapcsolatok (2) karalábé (1) karfiol (1) Karácsony (34) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (3) kenyér (5) kereset (47) kereskedelem (133) Kereskedelmi Analízisek (9) kereskedelmi márka (33) kereskedő (1) kertészet (1) kerékpár (5) kiadások (16) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (22) kiskereskedelmi cenzus (5) Kiskereskedelmi Index (154) kommunikáció (3) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kozmetikum (21) KPMG (3) KSH (913) kukorica (3) kultúra (9) KutatóCentrum (19) Kutatópont (11) káposzta (2) kávé (11) képzés (18) kézápoló (2) Kód (8) könyv (1) könyvtár (1) környezetbarát (9) környezetvédelem (4) körte (1) közlekedés (14) közterület (2) középkorúak (1) közétkezés (1) külföldiek (9) lakos (11) lakás (62) Lakásfókusz (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) láncok (9) létminimum (3) létszám (1) MABISZ (1) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (1) Magyar Turizmus (4) Manpower (4) margarin (2) marhahús (4) marketing (6) Masmi (1) MasterCard (11) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) Mediameter (2) Medián (16) megfázás (1) megyék (1) melegvíz (1) MEME (1) MGE (5) MGKKE (1) MHM (1) MI (1) mikulás (10) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (1) MMC (1) mobil telefon (9) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (1) mozi (3) MRSZ (5) MTA (1) munka (27) munkanélküliség (53) munkavállalás (42) mák (1) márka (22) márkahűség (5) márkaérték (1) média (38) MédiaQ (2) méz (1) müzliszelet (1) műszaki (7) Nagy-Britannia (1) Nagybani Piac (2) napozás (2) napraforgó (1) nemek (2) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) Nestlé (3) nevek (1) Nielsen (303) NMHH (1) nonprofit (1) NRC (12) nyaralás (22) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyugdíjasok (20) nyúl (1) nápolyi (2) Németország (24) népesség (72) népszámlálás (47) nők (31) OECD (2) OEI (2) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (11) október (4) olaj (2) olimpia (5) online (2) Opten (1) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (4) orvoslátogatók (1) OTC (8) OTP (6) Otthon Centrum (3) OÉTI (1) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) pelenka (1) penetráció (1) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (2) piackutatás (15) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (2) POS (1) ppt (2) PR (6) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Procter and Gamble (1) Profession (7) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (5) pálinka (1) pályázat (1) péksütemény (4) pénzügy (89) Randstad (13) reggeli csemegék (2) Regus (5) reklám (79) rendezvény (3) Research International Hoffmann (1) retek (1) Reál (1) rizs (2) Roland Berger (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) rádió (14) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) régiók (5) sajt (8) sajtó (4) sampon (2) Samsung (1) Sanofi (1) Sanoma (3) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Spar (1) sport (3) SSC (1) statisztika (2) STR (1) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Svájc (1) szabadidő (6) Szallas.hu (1) szaloncukor (9) szalonna (1) szegmentáció (1) szemkamera (1) személygépkocsi (45) szennyvíz (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (44) Szlovákia (3) szolgáltatás (27) Szonda Ipsos (22) szponzorálás (3) szupermarket (4) szájvíz (1) Szállodaszövetség (6) Szállás.hu (4) szállítás (22) számítógép (4) száraz tészta (3) szélenergia (1) szépségápolás (1) szója (2) szórakozás (3) szörp (2) sárgarépa (2) sör (20) Takarékbank (2) TakarékPont (1) tanulmány (46) tanulás (4) taxi (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) település (5) termékenység (1) Tesco (1) testsúly (2) testápolás (13) testápoló (4) Tetra Pak (2) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (15) TNS Hoffmann (6) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Trend (2) Trezex (1) turizmus (72) tusfürdő (2) támogatás (2) táplálkozás (23) Tárki (43) társadalom (13) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (5) tészta (3) tévé (25) tévénézés (43) túró (1) tüzelőanyag (1) uborka (2) utazás (11) vaj (6) vendéglátás (20) verseny (3) video (9) villamos energia (6) világ (19) virsli (6) Visegrádi országok (7) Vodafone (1) vállalat (58) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (114) vásárlóerő (6) Vásárlóerő Index (5) víz (2) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Wiz Air (1) Workania (13) zab (1) zeller (2) zene (2) zsiradék (1) zöldség (17) ÁFA (5) állat (10) állás (9) ÁNTSZ (2) árak (165) árpa (1) árérzékenység (2) ásványvíz (14) édesség (21) Édességgyártók Szövetsége (2) édesítőszer (4) élelmiszer (347) élelmiszer-biztonság (5) építőipar (23) ételízesítő (1) Étkezési szokások (14) étolaj (3) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ötven felettiek (1) újrahasznosítás (1) üdítőital (10) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9)

Piackutatások Archívum