2012. július 26.

Eurobarometer - Az európaiak és nyelveik, 2012. június

Az Eurobarométer nemrég közvélemény-kutatást végzett arról, hogyan vélekednek az uniós polgárok a többnyelvűségről és az idegennyelv-tanulásról. Tíz európai polgárból csaknem kilenc meg van győződve arról, hogy nagyon hasznos az idegennyelv-tudás, és 98 % állítja, hogy gyermekei jövője szempontjából jó a nyelvek elsajátítása.

Az Európai Bizottság önálló tanulmánya, az első európai nyelvi kompetenciamérés azonban kiemeli, hogy amikor a gyakorlatra kerül a sor az idegen nyelvi készségek tekintetében, nagy különbségek mutatkoznak a törekvések és a valóság között: 14 európai országban, tizenéves tanulók körében végzett tesztekből kiderült, hogy csupán 42 %-uk rendelkezik megalapozott nyelvtudással az első idegen nyelv, és 25 %-uk a második idegen nyelv tekintetében. Jelentős azoknak a száma – első idegen nyelv esetén 14 %, második idegen nyelv esetén 20 % –, akik még az „alapszintű nyelvhasználó” szintet sem érik el.

ÖSSZEFOGLALÁS
  • Az EU népességének megfelelően a legszélesebb körben beszélt anyanyelv a német (16%), melyet az olasz és az angol (13-13%), majd a francia (12%), a spanyol és a lengyel (8-8%) követ.
  • Az uniós állampolgárok többségének az anyanyelve annak az országnak az egyik hivatalos nyelve, ahol él.
  • Valamivel több mint az uniós állampolgárok fele (54%) képes legalább egy másik nyelven társalgást folytatni, egynegyede (25%) tud legalább két további nyelven beszélni és tízből egy (10%) ismer alaposan legalább hármat.
    • Luxemburgban (98%), Lettországban (95%), Hollandiában (94%), Máltán (93%), Szlovéniában, Litvániában (92-92%) és Svédországban (91%) szinte minden válaszoló azt állítja, hogy beszél legalább egy másik nyelvet az anyanyelvén kívül.
    • Az Eurobarométer korábbi felmérésével összehasonlítva Ausztriában (+16 százalékpont 78%-ra), Finnországban (+6 százalékpont 75%-ra) és Írországban (+6 százalékpont 40%-ra) növekedett a legjelentősebb mértékben azon válaszolók aránya, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek társalgási szinten.
    • Ezzel ellentétben jelentősen csökkent a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya Szlovákiában (-17 százalékpont 80%-ra), Csehországban (-12 pont 49%-ra), Bulgáriában (-11 pont 48%-ra), Lengyelországban (-7 pont 50%-ra) és Magyarországon (-7 pont 35%-ra). Ezekben az országokban 2005 óta csökkenés tapasztalható azoknak az arányát tekintve, akik az oroszt vagy a németet beszélik idegen nyelvként.
  • A legalább két idegen nyelvet beszélők arányát tekintve jelentős növekedés kevés országban figyelhető meg, leginkább Olaszországban (+6 százalékpont 22%-ra) és Írországban (+5 pont 18%-ra). Kilenc tagállamban azonban jelentős, több mint 5 százalékpontos csökkenés mutatkozik: Belgiumban (-16 százalékpont 50%-ra), Magyarországon (-14 pont 13%-ra), Bulgáriában (-12 pont 19%-ra), Lengyelországban (-10 pont 22%-ra), Portugáliában (-10 pont 13%-ra), Máltán (-9 pont 59%-ra),Luxemburgban (-8 pont 84%-ra), Dániában (-8 pont 58%-ra) és Észtországban (-6 pont 52%-ra).
  • Magyarország (65%), Olaszország (62%), az Egyesült Királyság és Portugália (61-61%) és Írország (60%) azok az országok, ahol a legkevésbé valószínű, hogy a válaszadók beszélnek bármilyen idegen nyelvet. 
  • A legszélesebb körben beszélt öt idegen nyelv továbbra is az angol (38%), a francia (12%), a német (11%), a spanyol (7%) és az orosz (5%). 
    • Az angol országos szinten 19 tagállamban a legszélesebb körben beszélt idegen nyelv abból a 25-ből, ahol az angol nem hivatalos nyelv (azaz, az Egyesült Királyságot és Írországot nem számítva).
  • Az angolt, a németet, a spanyolt és az oroszt idegen nyelvként beszélő uniós állampolgárok többsége úgy gondolja, hogy készségei jobbak az alapszintnél. A készség szintjének minősítése nagyjából hasonló a 2005-ös felmérésben látottakhoz.
  • A válaszadók alig több mint kétötöde (44%) állítja, hogy legalább egy idegen nyelvet megért annyira, hogy figyelemmel kísérje a híreket a rádióban vagy a televízióban. A legszélesebb körben értett nyelv az angol; az uniós állampolgárok egynegyede (25%) képes az ezen a nyelven közvetített rádiós vagy televíziós híreket figyelemmel kísérni. A franciát és a németet 7-7%, míg a spanyolt 5%, az oroszt 3%, az olaszt pedig 2% említette.
    • Ugyancsak valamivel több, mint az uniós állampolgárok kétötöde (44%) képes újság- vagy magazincikkeket olvasni idegen nyelven. A legelterjedtebb idegen nyelv itt is az angol; és hasonlóan 25% azoknak az aránya, akik képesek ezen a nyelven újság- vagy magazincikket olvasni. A válaszadók 7%-a említi a franciát és 6%-a a németet. A következő a spanyol (4%), melyet az orosz és az olasz követ (2-2%).
    • Valamivel kisebb az aránya azoknak az uniós állampolgároknak, akik megértenek egy idegen nyelvet annyira, hogy interneten keresztül kommunikálni tudjanak (például e-mailezés, a Facebook vagy a Twitter használata során) – 39%-uk állítja, hogy legalább egy idegen nyelven képes erre. A legtöbbször említett nyelv itt is az angol; és hasonló, 26% azoknak az aránya, akik képesek az internetes kommunikációra ezen a nyelven. A franciát és a németet a válaszadók 5-5%-a említette, míg a spanyolt 3%, az oroszt és az olaszt pedig 1-1%.
    • Csupán alkalmi jelleggel használja az idegen nyelveket azon uniós állampolgárok többsége (69%), akik társalgási szinten beszélik őket. Tízből hárman (30%) használnak idegen nyelveket gyakran, de nem napi szinten, és egynegyedük (25%) teszi ezt minden nap vagy majdnem minden nap.
  • Rendszeresen használják idegennyelv-tudásukat azok az uniós állampolgárok, akik filmeket/televíziót néznek vagy rádiót hallgatnak (37%), interneteznek (36%) és barátokkal kommunikálnak (35%). A válaszadók 27%-a állítja, hogy rendszeresen használ idegen nyelvet a munkahelyen való kommunikáció során, és 50% beszéli nyaralás közben külföldön.
  • A legszembetűnőbb változás 2005 óta, hogy megnőtt azon uniós állampolgárok aránya, akik rendszeresen használnak idegen nyelveket internetezésre (+10 százalékpont), illetve filmnézés/televíziózás vagy rádióhallgatás közben (+8 pont). A 2005-ös 13%-ról 2012-re 9%-ra csökkent azok aránya, akik semmilyen szituációban nem használnak idegen nyelveket. 
  • Az uniós állampolgárok többsége nem jellemzi magát aktív nyelvtanulóként. Nagyjából egyharmaduk (23%) soha nem tanult nyelvet, míg több mint kétötödük (44%) nem tanult nyelvet a közelmúltban és nem is tervez tanulni.
  • Csak töredékük (14%) folytatta a nyelvtanulást az elmúlt két évben; tízből kevesebb mint egy (7%) kezdett új nyelvet tanulni az elmúlt két évben; és hasonló azoknak az aránya (8%), akik nem tanultak a közelmúltban nyelvet, de azt tervezik, hogy jövőre elkezdik.
  • Az uniós állampolgárok háromötöde (61%) szerint egy új nyelv megtanulásának legnagyobb előnye a külföldi munkavégzés lehetősége. A válaszolók valamivel több mint fele (53%) tekint így a munkahelyen való nyelvhasználatra (a külföldre való utazást is beleértve). Valamivel kevesebb azok aránya, aki ezzel összefüggésben a külföldön való tanulás lehetőségét (46%), illetve a külföldi nyaralás közbeni nyelvhasználatot (47%) említik.
  • Az uniós állampolgárok 88%-a véli úgy, hogy az anyanyelven kívüli más nyelvek ismerete nagyon hasznos.
  • A válaszolók kétharmada (67%) tekinti az angolt a számára két legfontosabb nyelv egyikének.
    • Közvetlenül az angol után a legfontosabbnak tartott nyelvek a német (17%), a francia (16%), a spanyol (14%) és a kínai (6%).
    • Csökkent azoknak az aránya, akik a franciát fontosnak vélik (-9 százalékpont), illetve azoknak, akik szerint a személyes fejlődéshez fontos a német nyelv (-5 pont). Ma több uniós állampolgár tekinti a kínait fontos nyelvnek, mint 2005-ben (+4 pont).
  • A válaszolók 98%-a véli úgy, hogy gyermekei jövője szempontjából hasznos más idegen nyelvek elsajátítása. Az ilyen nyelvek közül a franciát és a németet az uniós állampolgárok 20-20%-a, a spanyolt 16%, a kínait pedig 14% említette. Öt válaszadó közül körülbelül négy (79%) gondolja úgy, hogy az angol a gyermekei jövője szempontjából a legfontosabb nyelvek egyike.
    • 2005 óta csökkenés tapasztalható azon uniós állampolgárok arányát tekintve, akik szerint fontos, hogy a gyermekek a jövő szempontjából franciát (-13 százalékpont) vagy németet tanuljanak (-8 pont).
    • Míg 2005-höz viszonyítva a személyes fejlődés érdekében a kínai nyelvet ma valamivel hasznosabbnak ítélik (+4 százalékpont), 2005 óta jelentősen többen tekintenek rá a gyermekek számára fontos tanulandó nyelvként (+12 pont).
  • Az uniós állampolgárok nagy valószínűséggel állítják, hogy az ingyenes nyelvórák nagyban megnövelnék az esélyét annak, hogy tanuljanak vagy készségeiket fejlesszék egy adott nyelven; ezt tíz válaszadóból 3 (29%) említette. Az uniós állampolgárok nagyjából egyötöde állítja, hogy jelentősen megnőne a valószínűsége annak, hogy nyelvi készségeit elsajátítsa vagy fejlessze, hogyha pénzt kapna a tanulásért (19%), ha olyan országban tanulhatná, ahol azt beszélik (18%), és ha az a karrierlehetőségeit növelné (18%).
  • Egy másik nyelv tanulásának a legszélesebb körben említett akadálya a motiváció hiánya – a válaszadók egyharmada (34%) állítja, hogy ez elveszi a kedvét a tanulástól. Nagyjából egynegyedük panaszkodik, hogy idő hiányában nem tud rendesen tanulni (28%), illetve hogy a nyelvtanulás túl sokba kerül (25%). Az uniós állampolgárok egyötöde (19%) állítja, hogy az veszi el a kedvét a nyelvtanulástól, hogy nincs érzéke a nyelvekhez.
  • Az idegen nyelv tanulásának legelterjedtebb módszere az iskolai tanóra. Az uniós állampolgárok több mint kétharmada (68%) tanult nyelvet iskolai keretek között. A válaszadók sokkal kisebb arányban tanultak idegen nyelvet anyanyelvi beszélővel való nem hivatalos társalgás során (16%), iskolán kívüli csoportos nyelvórákon (15%), illetve azokba az országokba való gyakori vagy hosszú utazások alkalmával, melyekben a nyelvet beszélik (15%). A válaszolók nagy valószínűséggel gondolják úgy, hogy az iskolai nyelvórák voltak a leghatékonyabbak az idegen nyelv elsajátítására.
  • Széles körű egyetértés van az uniós állampolgárok között abban, hogy az EU-ban mindenkinek legalább egy idegen nyelvet kell beszélnie – ötből több mint négyen (84%) vannak ezen a véleményen.
    • A válaszolók a legnagyobb részben támogatják az EU-nak azon elképzelését, hogy az uniós állampolgároknak legalább két idegen nyelvet kellene beszélniük; tízből több mint hét (72%) egyetért abban, hogy az uniós állampolgároknak több mint egy nyelvet kellene beszélniük az anyanyelvükön kívül. Az uniós állampolgárok többsége (81%) egyetért abban, hogy az unió-szerte beszélt nyelveket egyenlőnek kell tekinteni. Habár tíz emberből nagyjából 7 (69%) úgy gondolja, hogy az európaiaknak beszélniük kellene egy közös nyelvet, ez az elképzelés nem terjed odáig, hogy bármelyik nyelvnek is előnyt kellene élveznie a többivel szemben.
    • A válaszadók valamivel több mint fele (53%) egyetért abban, hogy az uniós intézményeknek egyetlen nyelvet kellene használniuk az állampolgárokkal való kommunikáció során, míg ötből több mint ketten elutasítják ezt az elképzelést.
    • A válaszadók több mint háromnegyede (77%) úgy gondolja, hogy a nyelvi készségek fejlesztésének politikai prioritást kellene élveznie.
  • Öt válaszadóból több mint kettő (44%) egyetért abban, hogy idegen nyelvű filmek vagy televíziós műsorok esetében előnyben részesítené a feliratokat a szinkronizálás helyett, ám valamivel nagyobb arányban (52%) vannak azok, akik nem a feliratokat kedvelik.
  • Az uniós állampolgárok felismerik, hogy az élet számos területén fontos szerepet játszik a fordítás, legszembetűnőbben az oktatás és a tanulás (76%), valamint az egészségügy és a biztonság terén (71%). Az uniós állampolgárok fontosnak tartják a fordítást álláskeresés során (68%), a világ többi részén zajló eseményekről való hírek megszerzésekor (67%), az EU tevékenységeiben való részvétel vagy az azokról való információszerzés során (60%), a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnél (59%) vagy olyan szabadidős tevékenységekkor, mint a televízió, a filmek és az olvasás (57%).
    • Öt válaszoló közül valamivel több mint kettő (43%) állítja, hogy mindennapi életében fontos szerepet játszik a fordítás, és kevesebb mint hatból egy (16%) állítja, hogy ez a szerep nagyon fontos. Tíz uniós állampolgárból három (30%) állítja, hogy a fordítás semmilyen szerepet nem játszik mindennapi életében.
Forrás: Eurobarometer

1 megjegyzés:

nyelv_külföldön írta...

Nagyon érdekes és rendkívül tanulságos, érdemes az embernek időt rászánni és végigolvasni. Engem elgondolkodtatott.

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum