2012. augusztus 18.

Sheena Iyengar: Hogyan könnyíthető meg a választás (videó)

Mindannyian szeretnénk egyedi tapasztalatokat és termékeket -- ám amikor 700 választási lehetőséggel találkozunk fogyasztóként, lefagyunk. Sheena Iyengar bemutatja nekünk lenyűgöző új kísérletén keresztül, hogyan tudják a cégek, üzletek (és mások) a választás megtapasztalását kellemesebb élménnyé tenni. (angol nyelvű videó magyar feliratozással)



Tudják, hányszor választanak egy átlagos napon? Tudják, hányszor választanak egy átlagos hét folyamán? Nemrég végeztem egy felmérést több mint 2000 amerikaival, ahol az derült ki, hogy átlagosan kb. 70-re rúg naponta a választások mennyisége az amerikaiak bevallása szerint. Készült nemrégiben egy felmérés vállalatvezetőkkel is, amelyben a vezetőket egy egész héten át szemmel tartották. A tudósok egyszerűen dokumentálták a különféle feladatokat, amelyekkel a vezetőknek foglalkoznia kellett, valamint, hogy mennyi időt töltöttek el azzal, hogy döntéseket hozzanak a feladatok kapcsán. Azt találták, hogy egy átlag vezető kb. 139 feladattal birkózik meg hetente. Minden ilyen feladat további sok-sok kisebb választásból állt össze persze. A döntéseik 50%-a kevesebb mint 9 perc alatt született meg. Mindössze a döntéseik 12%-a vett igénybe több mint egy órát. Gondoljanak csak a saját választásaikra! Tudják hány döntés fér bele a 9 perces kategóriába, az egyórás kategóriával szemben? Mit gondolnak, mennyire tartják kézben ezeket a választásokat?

Ma arról az egyik legnagyobb modern kori választási problémáról szeretnék beszélni, amit "túl nagy választék" problémának is nevezhetünk. Szeretnék a problémán túl néhány megoldási javaslatot is felvetni. Miközben erről a problémáról beszélek, lesz néhány kérdésem Önökhöz, amire szeretném majd a válaszukat kérni. Tehát amikor felteszek egy kérdést, mivel vak vagyok, kérem csak akkor emeljék fel a kezüket, ha kalóriát szeretnének égetni. (Nevetés) Egyébként, a kérdések elhangzása után amennyiben a válaszuk igen, szeretném, ha tapssal jeleznék. Nos, az első kérdésem ma: Szeretnének ma Önök itt a túl nagy választék kérdésről hallani? (Taps) Köszönöm.

Nos, amikor a Stanford Egyetemen végzős voltam, ebbe a nagyon-nagyon előkelő boltba jártam; legalábbis akkoriban tényleg az volt. Draeger's boltnak hívták. Namost ez az áruház majdhogynem egy vidámparkkal vetekedett. 250 különböző mustár és ecet volt a polcain, és több mint 500 különféle gyümölcs és zöldség, és több mint 2 tucat különböző palackos víz -- s mindez olyan időkben, amikor tulajdonképpen mind csapvizet ittunk! Imádtam ebbe az áruházba járni, ám egy alkalommal felmerült bennem, hogy hogy is lehet az, hogy soha nem veszek semmit? Itt az olívaolaj polcuk. Volt vagy 75 különböző féle olívaolajuk, beleértve azokat is, amiket egy zárt szekrényben tartottak, amelyek ezeréves olajfákról származtak.

Egy nap aztán elhatároztam, hogy megkeresem az üzletvezetőt, és fel is tettem neki a kérdést: "Ez a modell, mely szerint oly sokféle terméket kínálnak, tényleg megéri?" Ő rámutatott a buszokkal érkező turistákra, akik minden nap felbukkantak, rendszerint kattintásra kész kamerákkal. Elhatároztuk, hogy végzünk egy kis kísérletet, amihez kiválasztottuk a dzsemeket. Ilyen a dzsemes polcuk. 348 féle különböző dzsemjük volt. Felállítottunk egy kis kóstolóstandot, egész közel a bejárathoz. Ott aztán kitettünk 6 különböző ízű dzsemet, majd 24 különbözőt, és két dolgot vizsgáltunk: Az első, hogy melyik esetben álltak meg inkább az emberek, hogy kipróbálják a dzsemeket. Több ember állt meg, amikor 24 féle volt kint, kb. 60%, amikor pedig 6 féle volt kint, akkor kb. 40%. A következő dolog, amit vizsgáltunk, hogy melyik esetben hajlottak az emberek inkább a dzsemek megvásárlására. Nos, itt ellenkező eredmény figyelhető meg. Azok közül, akik megálltak a 24 féle dzsem megtekintésére, mindössze 3% vett ténylegesen dzsemet. Azok közül, akik a 6 féle dzsemre álltak le, azt láttuk, hogy 30%-uk vett ténylegesen egy üveg dzsemet. Nos, ha kiszámoljuk, minimum 6-szor annyira voltak hajlandóak az emberek dzsemet vásárolni, amikor 6 félét ajánlottak nekik, mint amikor 24 félét ajánlottak.

Nos, ha azt választjuk, hogy nem veszünk dzsemet, valószínűleg nálunk bejön -- vagy legalábbis a fogyókúrázni vágyóknak -- de az derült ki, hogy ez a választási bőség kérdés befolyásol minket is, még egész konzekvens esetekben is. Azt választjuk, hogy nem választunk, még akkor is, ha az a legjobb érdekünkkel ellenezik! Nos, ami a mai témánkhoz tartozik: pénzügyi megtakarítások. Most egy olyan tanulmányt fogok Önök elé tárni, amit Gur Hubermannal, Emir Kamenicával és Wei Janggal készítettünk, ahol a nyugdíjmegtakarításokkal kapcsolatos döntéseket vizsgáltuk majd egymillió amerikai esetében, nagyjából 650 programból, melyek mindegyike amerikai. Azt néztük, hogy vajon a felajánlott nyugdíjalapok száma, amely a nyugdíjcélú megatakarításokhoz választható, a 401(k) nyugdíjszámlához, befolyásolja-e azt, hogy az emberek többet spóroljanak a holnap érdekében. És azt találtuk, hogy valóban volt összefüggés. Ezek a programok -- kb. 657 ilyen portfóliónk volt -- 2-59 különböző alapot ajánlottak az embereknek. Azt találtuk, hogy minél több alapot ajánlottak, valójában annál kevesebben vettek részt!

Tehát ha a végleteket nézzük, azon programok esetén, melyek 2 alapot ajánlottak, a részvételi arány 70% fölött volt -- még mindig nem olyan magas, mint amennyit szerettünk volna. Azon programok esetén, amelyek majd 60 alapot ajánlottak, a részvételi arány lecsökkent közel 60%-ra. Namost eszerint, még ha azt is választja valaki, hogy részt vesz, ha több a választási lehetőség, még így is, negatívak a következmények! Tehát akik azt választották, hogy részt vesznek, minél több közül választhattak, annál valószínűbb volt, hogy teljesen kizárják a részvényalapokba való befektetést. Minél több volt a választási lehetőség, annál valószínűbbé vált, hogy az összes pénzüket tisztán pénzpiaci alapú befektetésbe tegyék. Nos, ezen végletes döntések egyike sem olyan döntésfajta, amelyeket bármelyikünk javasolna az embereknek, amikor jövőbeli pénzügyi jólétük felől döntenek.

Nos, az elmúlt évtized során 3 fő negatív következményt figyeltünk meg, amikor az embereknek egyre több választási lehetőség lett felajánlva. Nagyobb valószínűséggel halasztják el döntésüket -- még akkor is, ha az saját jól felfogott érdekük ellen való. Sokkal nagyobb valószínűséggel hoznak rossz döntéseket -- rosszabb pénzügyi döntéseket, egészségügyi döntéseket. Nagyobb valószínűséggel választanak olyasmit, ami kevésbé elégíti ki őket, még ha objektíve jobbnak is tűnik. Ennek a legfőbb oka, hogy habár lehet, hogy élvezzük a böngészést azokon az óriási majonézes, ecetes és dzsemes polcokon, de nem tudjuk az összehasonlítás és szembeállítás matekját elvégezni, és ténylegesen választani azokról a lehengerlő polcokról. Tehát ma szeretnék javasolni Önöknek 4 egyszerű technikát -- amelyeket leteszteltünk így vagy úgy, különböző kutatási helyszíneken -- amelyeket könnyen alkalmazhatnak üzleti tevékenységük során.

Az első: vágjunk. Hallották már ezt azelőtt is, de sohasem volt még annyira érvényes, mint ma, hogy a kevesebb több. Az emberek mindig idegesek lesznek, amikor azt hallják tőlem, hogy "vágjunk". Mindig amiatt aggódnak, hogy polchelyet fognak veszíteni. De valójában azt látjuk egyre inkább, hogy ha hajlandóak vagyunk vágni, megszabadulni a feleslegessé vált opcióktól, akkor bizony emelkedni fog az eladás, csökkenni fognak a költségek, a választás, mint élmény kellemesebbé válik. Amikor a Procter & Gamble lecsökkentette a 26 féle Head & Shoulderst 15-re, 10%-os növekedést tapasztaltak az eladásban. Amikor a Golden Cat Corporation megszabadult a 10 legrosszabbul fogyó macskaalom terméktől, megemelkedett a profitjuk 87%-kal -- az értékesítés növekedésének, és a költségek csökkenésének függvényeként. Tudják, ma egy átlag élelmiszerbolt 45 ezer féle terméket kínál. Egy átlagos Walmart 100 ezret. De a kilencedik legnagyobb kiskereskedő, a világ kilencedik legnagyobb kiskereskedése ma az Aldi, ami csak 1400 terméket kínál -- egyféle konzerv paradicsomszószt.

Namost a pénzügyi megtakarítások világában szerintem az egyik legjobb példa ami nemrégiben látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet legjobban kezelni a bőséges választékot, egy olyan dolog, aminek tervezésében David Laibson nyakig részt vett, egy olyan program, amit a Harvardon csináltak. Minden egyes harvardi alkalmazott most automatikusan bekerül egy életciklus alapba. Azok számára, akik ténylegesen választani akarnak, 20 alap van felkínálva, nem 300, vagy annál is több. Tudják, gyakran mondják azt az emberek, hogy "Nem tudom, hogyan kell vágni. Mindegyik lehetőség fontos." És az első dolog, hogy megkérdezem az alkalmazottakat: "Mondják el nekem, hogy ezek a választások miben különböznek egymástól." És ha az alkalmazottaik nem tudják megkülönböztetni őket, akkor a vásárlóik sem fogják!

Namost, a ma délutáni előadás előtt beszélgettem Garyvel. És Gary azt mondta, hogy hajlandó lesz felajánlani a hallgatóság számára egy ingyen vakációt, annak minden költségét fedezve, a világ leggyönyörűbb útjához. Ez az út leírása. Szeretném, ha elolvasnák. Most hagyok néhány másodpercet az elolvasására, aztán szeretném, ha összeütnék a kezüket, amennyiben részt szeretnének venni Gary felajánlásában. (Gyenge taps) Rendben. Aki csak részt akar venni a felajánlásban. Ennyi? Rendben, akkor most hadd mutassak még egy kis információt róla. (Nevetés) Tudták, hogy lesz benne trükk, nem igaz? (Dudálás) Most ki szeretne menni? (Taps) (Nevetés) Szerintem lehet, hogy most több tapsot hallottam.

Rendben. Tulajdonképpen objektív értelemben több információjuk volt az első esetben, mint a másodikban, mégis megkockáztatom azt a tippet, hogy második alkalommal valahogy élőbbnek találták. Mert a képek segítettek élőbbé varázsolni. Ez vezet el engem a második technikához, amivel a túl nagy választék problémáját kezelni lehet, ami pedig a konkrétum. Annak érdekében, hogy az emberek megértsék a lehetőségek közti különbséget, meg kell, hogy értsék az egyes választásokhoz tartozó következményeket is, és hogy a következményeket élő módon kell tudni érzékeltetni, egészen konkrét módon. Miért költenek az emberek átlag 15-30%-kal többet, amikor bankkártyát vagy hitelkártyát használnak készpénz helyett? Mert az nem érződik igazi pénznek. Ebből az derül ki, hogy a konkretizálás egész biztos pozitív eszköz lesz annak befolyásolására, hogy az emberek többet spóroljanak.

Készítettünk egy tanulmányt Shlomo Benartzi és Alessandro Previtero segítségével, az ING embereivel -- az ING-nél dolgozó alkalmazottakkal -- ezek az emberek mind részt vettek egy értekezleten, ahol beléphettek a 401(k) nyugdíjprogramba. Az értekezlet során, melyet egyébként teljesen az eddigi menetrend szerint tartottunk meg, mindössze egyetlen dolgot változtattunk meg. Az egyetlen apróság, amit hozzátettünk az volt, hogy megkértük őket, hogy gondolkodjanak el arról, hogy mi minden pozitív hatása lehetne az életükre nézve annak, ha több pénzt tudnának félretenni. Ezzel az egyszerű dologgal elértük, hogy 20%-kal több lett a belépés, valamint emelkedett az emberek spórolási hajlandósága is, illetve az összeg, amit hajlandóak lettek a megtakarítási számlájukra tenni, ez utóbbi 4%-kal.

A harmadik technika: a kategorizálás. Több kategóriát vagyunk képesek kezelni, mint ahány választást. Tehát például, itt van egy tanulmány, amit egy újságos standnál végeztünk. Az derült ki, hogy a Wegmans élelmiszeráruházak az északkeleti folyosó mentén az újságosstandokon 331 és 664 közötti mennyiségű különböző magazint kínálnak. De tudják mit? Ha mutatok Önöknek 600 magazint, amit 10 kategóriára osztunk, szemben azzal, amikor 400 magazint mutatok amit 20 kategóriára osztunk, akkor azt fogják hinni, hogy több választási lehetőséget és kellemesebb választási élményt nyújtottam Önöknek, amikor a 400 magazint mutattam, mint amikor a 600-at. Ugyanis a kategóriák segítenek a szortírozásban.

Itt látható két különböző ékszertartó. Az egyik a "Jazz", a másik a "Swing". Ha azt gondolják, hogy a baloldali a Swing, és a jobboldali a Jazz, akkor tapsoljanak. (Halk tapsolás) Rendben, vannak néhányan. Ha úgy gondolják, hogy a baloldali a Jazz, míg a jobboldali a Swing, akkor tapsoljanak. Rendben, kicsit többen vannak. Nos, Önöknek van igaza. A baloldali a Jazz és a jobboldali a Swing, de tudják, mit? Ez egy rendkívül haszontalan kategorizálási rendszer. (Nevetés) A kategóriáknak kell, hogy legyen mondanivalója, mégpedig a a választó számára, nem pedig annak, aki létrehozza. Sokszor láthatjuk ezt a problémát, amikor ezeknek az alapoknak a hosszú listáját vesszük szemügyre. Kit is akarnak valójában informálni?

A negyedik technikám: fokozatos összetettség. Az derült ki, hogy sokkal több információt vagyunk képesek kezelni, mint amennyit hiszünk, csak egy kicsit könnyedebben kell vennünk. Fokozatosan kell növelni az összetettséget. Mutatok egy példát arra, hogy mit is értek ez alatt. Vegyünk egy nagyon-nagyon bonyolult döntést: kocsivásárlás. Itt van egy német autógyártó aki lehetőséget ad arra, hogy teljesen egyedi autónk legyen. 60 különböző választást kell eldöntenünk ahhoz, hogy a kocsink egyedi legyen. Ezek a döntések annak függvényében változnak, hogy hány választást tárnak elénk döntési helyzetenként. Kocsi színek, külső színek -- amiből 56 létezik. Motor, sebességváltó -- 4 variáció. Most azt fogom tenni, hogy variálom a sorrendet, amiben ezek a döntések felmerülnek. A vásárlók fele az 56 szín választási lehetőség felől halad a kisebb választék, a 4 sebességváltó felé. A vásárlók másik fele a kisebb választék, a 4 sebességváltó felől halad az 56 szín felé, ami nagyobb választék.

Mit fogok vizsgálni? Azt, hogy mennyire foglalja le őket. Ha folyamatosan az alapértelmezett gombot nyomják, az azt jelenti, hogy fáradnak, azaz, hogy veszítem el Önöket. Az derült ki, hogy azok, akik a nagyobb választéktól a kisebb felé haladnak, újra és újra megnyomják az alapértelmezett gombot. Elveszítjük őket. Akik a kisebb választéktól haladnak a nagyobb felé, azok oda vannak tapadva. Ugyanaz az információ. Ugyanannyi választék. Az egyetlen dolog amin változtattam, hogy a sorrendet felcseréltem, ami szerint az információ eléjük kerül. Ha könnyű kezdést biztosítok, akkor segítek megtanítani a választást. Még ha a sebességváltó választás nem is mond semmit a belső dekorációval kapcsolatos igényeimről, akkor is felkészít a döntési helyzetekre. Egyúttal felizgat ezzel a nagy termékkel kapcsolatban, amit próbálok itt összeállítani, így motiváltabb és elkötelezettebb leszek.

Hadd foglaljam akkor össze. 4 technikát említettem a túlzott választék problémájának enyhítésére -- vágjunk -- szabaduljunk meg a felesleges alternatíváktól; konkretizáljunk -- tegyük valódivá; kategorizáljunk -- több kategóriát, azaz kisebb választékot vagyunk képesek kezelni; fokozatos összetettség. Az összes technika, amit ma itt bemutatok Önöknek, arra való, hogy segítsenek a választásaikat menedzselni -- jobb Önöknek, használhatják maguk, illetve azoknak is jobb lesz, akiknek szolgáltatást nyújtanak. Mivel hiszek abban, hogy a kulcs ahhoz, hogy a választásokból a legtöbbet hozzuk ki az, hogy válogatósak legyünk a választásainkkal kapcsolatban. És minél inkább képesek vagyunk ezt megvalósítani, annál jobbak leszünk a választás művészetének gyakorlatában.

Köszönöm.

(Taps)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum