2012. szeptember 27.

KSH - Innováció, 2010

Technológiai innováció

A 2008 és 2010 közötti időszakban Magyarországon az ún. technológiai innovációt2 folytató vállalkozások aránya 18,4% volt, ami 2,4 százalékpontos visszaesést jelent a 2006–2008-as és 1,7 százalékpontosat a 2004–2006-os évekhez képest. Ez teljes egészében a kisvállalkozások innovációs aktivitásának visszaeséséből fakad, melyet a másik két – közepes, és nagy – vállalatcsoportnál tapasztalható pozitív irányú változás nem tudott ellensúlyozni.

A 10–49 fős cégek körében az arány 16,3%-ról 13,3%-ra csökkent, amely még a 2004–2006. évi szintnél is alacsonyabb, miközben az 50–249 főt és az annál többet foglalkoztatóknál is növekedés érzékelhető.

Nemcsak a vállalkozások mérete, hanem tevékenysége szerint is nagyon jelentősek az eltérések az innovatív vállalkozások részesedésében. Az iparban átlagosan 19,2%, a szolgáltatási szektorban pedig 17,5% volt az új terméket, eljárást bevezető cégek aránya, ezen átlagok azonban nagyon nagy szóródást takarnak. 

Az iparban innovativitás szempontjából változatlanul a gyógyszergyártás járt az élen, ahol a vállalkozások 56,8%-a, a 250 fős és annál nagyobb cégek mindegyike új termékkel vagy eljárással jelent meg a piacon. A közúti járműgyártás a maga 42,5%-os arányával a második a sorban. Sereghajtó a feldolgozóiparban a ruházati termékek gyártása ágazat, ahol a cégek mindössze 1,7%-a volt innovatív. 

A szolgáltatási szektor megfigyelt alágazataiban szintén nagyon különbözően alakult az innovatív vállalkozások részesedése: a biztosítással foglalkozók között kétharmad, az információtechnológiai szolgáltatást nyújtóknál 44, a szállítási tevékenységi körbe soroltaknál 10% alatti volt.

Az innovatív vállalkozások átlagosan kétharmada vezetett be új árut vagy szolgáltatást a piacon, és közel fele alkalmazott valamilyen új eljárást. Míg a termékinnovátorok arányában csak néhány százalékpontos eltérés tapasztalható a nagy és kis cégek között, az eljárásinnovátorok részesedése már jelentősen különbözik. 

A legalább 250 fős innovatív vállalkozások több mint 70%-ánál, az 50 főnél kisebbek 42%-ánál vezettek be új technológiát. A nagyobb cégekre jellemzőbb, hogy termék- és eljárásinnovátorok is egyben. A be nem fejezett vagy félbemaradt innovációs tevékenység hányada a középvállalkozás kategóriában volt a legmagasabb, több mint 13%, a nagy cégeknél ez az arány 8% alatti. 

Az összes megfigyelt vállalkozás 12%-a jelent meg a piacon új termékkel, és 9%-volt az, amely valamilyen új eljárást vezetett be. A legnagyobb és a legkisebb cégek között az eltérés az új termékek bevezetése terén négyszeres, az eljárások esetében nyolcszoros a nagyobbak javára.

A termékinnovátor vállalkozások árbevételének összetételét vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a nagyvállalatok esetében háromszoros a piacon is újnak számító termékekből származó árbevétel részesedése a kis- és középvállalatokhoz képest. Általában a nagyobb cégek rendelkeznek olyan erőforrásokkal, szellemi kapacitással, amelyek a piaci újdonságok létrehozásához megfelelő feltételeket biztosítanak. A csak a vállalkozás szintjén újdonságnak számító áruk, szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel arányai létszám-kategóriák szerint csak kevéssé (9,6 és 12,2% között) szóródnak. 

Nemcsak a cégek mérete, hanem az is jelentősen befolyásolja az új termékek árbevételének részesedését, hogy milyen jellegű az új termék. A közúti jármű vagy a számítógép, elektronika, optikai termékek gyártásánál sokkal rövidebb egy-egy termék életciklusa, létkérdés hogy a versenytársakhoz képest is újdonsággal jelenjenek meg. Ezeknél az ágazatoknál az átlagos kétszerese a piacon korábban nem jelen lévő termékek forgalmának részesedése. 

Az egyébként kiemelkedő innovativitású biztosítási szolgáltatásokat nyújtó ágazatra inkább csak a cég szintjén újnak számító termékek árbevételének magas aránya jellemző.

Függetlenül a vállalkozás méretétől a technológiai innovációval összefüggő, azok megvalósítását szolgáló tevékenységek sorában változatlanul a gépek, berendezések, szoftverek vásárlása játszotta a legnagyobb szerepet.

A saját eszközökkel, személyi állománnyal végzett kutatás, fejlesztés volt a második legjelentősebb tevékenység, ez azonban már sokkal nagyobb teret kapott a nagyvállalatok3 innovációs tevékenységében, mint a kisebbekében. Még ennél is erőteljesebb az eltérés a külső szervezettől vásárolt K+F vonatkozásában, ahol a 250 fős vagy annál több embert foglalkoztató cégek 57%-a, az 50 fősnél kisebbek mindössze 13%-a alkalmazta azt újításai során. 

Ki kell emelni a képzés fontosságát, amely különösen a nagyvállalatoknál érzékelhető. Az innovációk piaci bevezetését és a formatervezést, minden nagyságkategóriában gyakorlatilag azonos mértékben, a cégek egynegyedénél alkalmazták.

A technológiai innovációk több mint 40%-a valamely más partnerrel együttműködve valósult meg. A nagyvállalatok körében az arány kétharmad, az 50 fősnél kisebb cégeknél pedig nem éri el az egyharmadot. Az együttműködő partnerek közül összességében a legfontosabbnak a szállítók számítottak, velük a cégek 28%-a dolgozott, ugyanakkor a legalább 250 fős vállalatoknál a felsőoktatási intézmények közreműködése volt a legjelentősebb; majd minden második innovatív cég kooperált velük. A költségvetési kutatóhelyekkel a vállalkozások mindössze 10%-a működött együtt.

A partnerek döntő része, 63%-a hazai szervezet, de 27%-os részesedésükkel a más EU-s tagállamban működők is nagy szerepet játszottak. Külföldiekkel nagyobb arányban a nagyvállalatok kooperáltak.

Szervezeti- és marketinginnováció

Az innováció – mint az a definíciójából is kiderül – nemcsak az új termékek és eljárások bevezetését, piacra vitelét jelenti, hanem a szervezetben, szervezésben és marketing tevékenységben alkalmazott új módszerek alkalmazását is, és ez utóbbiak jelentősége széles körben csak néhány éve tudatosodott.

Ebből adódóan az e területekre vonatkozó, módszertanilag megalapozottstatisztikai adatok gyűjtése is csak rövid múltra tekint vissza. 2006 volt az első olyan év, amikor az innovációs felvétel már nemcsak a technológiai innovációra terjedt ki.

Az innovatív vállalkozások aránya átlagosan 31% volt, és hasonlóan a technológiai innovációhoz a cégek méretétől és ágazati hovatartozásától függően széles határok között mozgott. Míg a nagyvállalatok közel 70%-ánál, addig az 50 főnél kevesebbet foglalkoztatók alig több mint egynegyedénél végeztek valamilyen újító tevékenységet. 

A 2006–2008-as évekhez képest minden nagyságkategóriában növekedés következett be, még a kis szervezeteknél is, ahol a technológiai innovátorok aránya visszaesett. Ezt a visszaesést azonban a nem technológiai innováció4 alkalmazásának gyorsabb terjedése jól ellensúlyozta. A marketing és szervezeti innováció önmagukban és a technológiai innovációhoz kapcsolódóan is jelentős versenyelőnyt, hatékonyságnövekedést biztosíthatnak a vállalkozásoknak, és ezt felismerve mind többen élnek is ezzel az eszközzel.

A megfigyelt cégek átlagosan több mint egyharmada, a nagyvállalatok közel kétharmada egyaránt végzett technológiai és nem technológiai innovációt is. Míg a kizárólag technológiai innovációt végzők arányai viszonylag kiegyensúlyozottan alakultak az egyes létszám-kategóriák szerint, a csak nem technológiai innovációt végrehajtók körében a vállalati méret szerint nagy a szóródás. 

Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztatók közel fele csak szervezeti, szervezési eljárásaiban vagy marketing módszereiben újított, ugyanakkor a legalább 250 fős cégeknél mindössze 14%-os azok részesedése, akik nem végeztek technológiai innovációt is.

A középvállalatoknál a csak terméket, eljárást fejlesztők és a csak nem technológiai innovációt végrehajtók aránya azonos volt.

A szervezeti innováció valamely formáját a vállalkozások 14%-a alkalmazta. Leggyakrabban munkaszervezési és döntési rendszereket korszerűsítették. Az innováció egyéb formáihoz hasonlóan, a szervezeti innovációt végrehajtó vállalkozások aránya a nagyvállalati körben volt a legmagasabb (48%-os), míg a 10–49 fős cégeknél csak egytized. A célok között a leggyakrabban az ügyfelek, szállítók igényeire való gyorsabb reagálást értékelték nagyon lényegesnek.

Marketinginnovációval összefüggő tevékenységet a vizsgált szervezetek 18%-a folytatott, melynek legfontosabb céljaként többségük piaci részesedésének megtartását, illetve növelését jelölte meg. E területre a cégek nagysága sokkal kisebb hatást gyakorolt, de hasonlóan a többi innovációtípushoz, itt is a legalább 250 főt foglalkoztató cégek jártak az élen. Összességében az új árképzési módszereket alkalmazták a legtöbben.

Minden közgazdasági elmélet hangsúlyozza a magas képzettségű, végzettségű munkaerő kiemelt szerepét az innovációban, de a CIS2010 volt az első olyan adatfelvétel, amely pontos adatokkal alá is támasztja ennek érvényességét. Az innovatív és nem innovatív vállalkozások között szignifikáns eltérés tapasztalható a felsőfokú végzettségű munkavállalók arányában. 

Míg az innovatív vállalkozások több mint felénél a foglalkoztatottak legalább 10%-a rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával, addig a nem innovatív vállalkozások kevesebb, mint egyharmadánál. A többségében felsőfokú végzettségűeket alkalmazók aránya az innovatív cégeknél több mint kétszerese az újításokat nem végzőknek.

Kreativitás, készségek

A CIS2010 adatfelvétel tartalmazott egy új modult a kreativitással és a készségekkel összefüggésben. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a vállalkozások milyen készségeket használnak fel tevékenységük során és ezek közül melyekkel rendelkeznek saját alkalmazottaik és melyeket szereznek be külső forrásból. A válaszokból kiderült, hogy nagyon jelentős különbségek vannak e területen is az innovatív és a nem innovatív cégek között. 

Az újdonságokat bevezető cégek a felhasznált készségek között az első két helyen a webdizájn készítését és a szoftver fejlesztését jelölték a leggyakrabban, több mint 60%-ban, és harmadikként a reklámgrafika létrehozását. Mindhármat döntően külső erőforrás igénybevételével biztosítják még a nagyvállalatok is, bár körükben a más szervezetekkel történő közös feladatmegoldás is többször szerepelt. 

A nem innovatív cégeknél az alkalmazott készségek sorrendjében nincs eltérés, de csak harmad annyian jelölték azokat. A források tekintetében nincs érdemi különbség. A piackutatáshoz szükséges készségek felhasználásával az innovatív szervezetek közel felénél lehetett találkozni, míg a korszerűsítést nem végzők esetében kevesebb, mint az egyötödüknél. 

Ez az a tevékenység, melynek elvégzésének képességét nagyobbrészt saját foglalkoztatottaktól várták el, bár a külsősök igénybevétele sem elhanyagolható.

Összességében a multimédia-készítés és a formatervezés voltak a legritkábban felhasznált készségek. Értelemszerűen a különböző készségek használatában az egyes alágazatokban között szignifikánsak voltak az eltérések.

A legutóbbi adatgyűjtés másik új kérdése az új ötletek, kreativitás serkentésére alkalmazott módszerekkel volt kapcsolatban. Az eredmények visszaigazolták, hogy ezekkel a nem innovatív vállalkozások töredékénél lehetett csak találkozni. Közülük alig több mint egyet csak minden ötödik említett, és a 250 fős és nagyobb cégeknél is csak minden második.

Ezzel szemben az innovatív vállalkozások átlagban legalább egy, a nagy cégek kettőnél több kreativitást ösztönző eljárást alkalmaztak. A legelterjedtebb a brainstorming (ötletroham) felhasználása volt, de a több tevékenységi terület szakembereiből álló munkacsoportban való munkavégzés is gyakran előfordult. A legkevésbé a munkahelyi rotációval éltek: az innovatív szervezetek 12%-a, a nem innovatívak 2% alatti része.












Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum