2012. szeptember 21.

KSH - A lakáshitelezés kibővülése és az azt követő hitelezési válság társadalmi vonatkozásai, 2010

A lakáshitelezésben mára kialakult feszültségek túlnőnek a lakásszektoron és kezelésük már régen nem lakáspolitikai kérdés. A lakosság devizában történt eladósodása a pénzügyi stabilitást veszélyeztető és a további növekedést gátló tényezővé vált. A hitelválság kezelésére tett első kísérlet, a kilakoltatási moratórium a visszafizetési nehézségekkel küzdő háztartásoknak átmenetileg ugyan megoldást nyújtott, de a problémát az egész lakáspiacon szétterítette, akadályozta a hitelpiac működését, hozzájárult a reálárak eséséhez és a lakáseladások számának jelentős csökkenéséhez.

2004-ig az állami kamattámogatás ösztönözte a lakáshitelezés felfutását és az ebből következő lakáspiaci fellendülést. A lakáscélú forinthitelezés támogatásának leépítése után 2004-től fokozatosan a devizahitelezés elégítette ki a lakáshitelek iránti egyre növekvő keresletet. 

A 2008 őszén kirobbant pénzügyi válság során a devizahitelek törlesztőrészlete jelentősen megemelkedett, ennek következtében 2009-ben megtorpant a lakáshitelezés, az újonnan folyósított hitelek összege a 2008. évi egyharmadára, az engedélyezett hitelek száma 146 ezerről 56 ezerre esett vissza. 2010-ben folytatódott a visszaesés, mindössze 42 ezer új hitelt engedélyeztek.

Eközben az átlagos hitelnagyság is érzékelhetően csökkent, a 2008-as 6,5 millió forintról előbb 5,8, majd 2010-ben 5 millió forintra. 2010 végén a lakossági hitelek állománya 4284 milliárd forint, ennek kétharmada devizaalapú (2818 milliárd forint) volt. (12. ábra)

A problémamentes lakáshitelek aránya ugyancsak 2009-ben kezdett romlani, a korábbi évek 95 körüli aránya ekkor 92 százalékra esett vissza, 2010-ben pedig már csak 86 százalékos volt. 2010 végén a 30 napon túl, késedelmesen törlesztett lakáshitelek száma elérte a 112 ezret, a 90 napon túli késedelmes lakáshiteleké pedig a 27 ezret.

Az eltelt időszak folyamatainak társadalmi vonatkozásai sok tekintetben csak egy célzott vizsgálattal lennének feltárhatók. Ennek hiányában a háztartási költségvetési felvétel (HKÉF) 2011. évi (2010 évre vonatkozó) kikérdezésének eredményei alapján kíséreljük meg bemutatni, hogyan érintették a háztartásokat a lakáshitelezésben lezajlott fordulatok.

A lakáshitelezésre vonatkozó makrostatisztikák szerint 2010 végén 819 ezer lakáscélú hitelszerződés volt érvényben, ebből 355 ezer devizaalapú.

A HKÉF 2011 felvétel 2010-re vonatkozó válaszait összesítve 686 ezerre becsülhető a lakáshiteles háztartások száma. Bár az eredmény kissé alulbecsült, a felmérés alkalmas lehet a lakáshitelesek viszonyainak feltárására, különösen azt is figyelembe véve, hogy egy háztartásnak több lakáshitele is lehet, és ez részben magyarázza a kétféle adatforrás eltérését.

A HKF-felmérés egyrészt vizsgálta a lakáscélú hiteleket, majd külön kérdésblokkban valamennyi jelzálog alapú hitelt. Az utóbbi kérdések között tértek ki arra is, milyen pénznemben vették fel a jelzáloghitelt. 726 ezer háztartás számolt be valamilyen jelzáloghitelről, közülük 654 ezren lakáshitelesek. A jelzáloghitel típusára vonatkozó kérdésből az derül ki, hogy 149 ezer háztartás vett fel szabad felhasználású jelzáloghitelt, és további 11 ezernek van többféle, köztük szabad felhasználású és lakáscélú hitele is.

A jelenleg is fennálló lakáshitelek közül 600 ezer keletkezett 2001 óta. Mivel 2001-ben vezették be a kamattámogatásos lakáshiteleket, az adósok helyzetének izsgálatát a továbbiakban azokra korlátozzuk, akik az azóta eltelt években vettek fel lakáshitelt.

A hitelek felvételének időbeli eloszlása nagyjából követi a lakáshitelezésre vonatkozó pénzintézeti adatokat. Természetesen a lakossági kikérdezés csak a még fennálló tartozásokra vonatkozik, így az időben visszafelé haladva a két adatforrás eltérése egyre nagyobb. 

A pénzintézetek adatai alapján megállapítható hogy az állami támogatású forinthitelezés 2002-ben kezdett ugrásszerű növekedésbe, és 2003-ban már közel 200 ezer szerződést kötöttek. A forinthitelek kamattámogatásának megvonása után a devizahitelezés kiterjesztése generált ismét emelkedő számú hitelfelvételt, 2005-től egészen 2008-ig, amikor 146 ezer szerződést kötöttek. Ezt követően 2009-ben már csak 56 ezer, 2010-ben pedig mindössze 42 ezer volt az újonnan megkötött lakáshitel-szerződések száma.

A fentiekhez képest a 2011-ben végrehajtott retrospektív lakossági kérdezés az évtized elején felvett hiteleknél mutat nagyobb mértékű információvesztést, de ebben annak is szerepe van, hogy a korábbi hitelek közül többet visszafizettek azóta (az évtized elején tíz év körül volt a használtlakás-vásárlási hitelek átlagos futamideje, ez ma már 15 év).

A devizahitelezés már 2001-ben is jelen volt a háztartási hitelpiacon, azonban 2004-ig alig volt szerepe a lakásfinanszírozásban. A svájci frank alapú hitelek térhódítása a megkérdezett háztartások körében is kimutatható: a 2006 és 2008 között lakáscélra felvett jelzáloghiteleknek már 62 százaléka ilyen volt. 2009-re annyira lecsökkent a hitelezés és vele a hitelfelvevők mintabeli elemszáma, hogy ez a megoszlás a továbbiakban már nem elemezhető. (14. tábla)

A felmérés alapján becsült adatok szerint jelenleg a háztartások 16 százalékának van 2001 után felvett lakáshitele és további 2 százaléknak van korábbról még fennálló lakáshitel-tartozása. A hitelt felvevők kétharmada gyermekes család: 48 százaléka gyermekes pár, további 13 százalék olyan gyermekes család, ahol további háztartástagok is élnek, valamint egy szülőből és gyermek(ek)ből álló háztartás (7%). Közülük az egyszülős háztartások kiemelten veszélyeztetettek a hátralékossá válás szempontjából, mivel ők eleve egy keresetből fedezik a hitelek költségeit. E családok száma közel 50 ezerre becsülhető. (14. ábra)

Ha a hitelfelvevő családok jövedelmi helyzetét vizsgáljuk, figyelembe kell venni, hogy – mint a fentiekből következik – az átlagosnál nagyobb létszámú, ugyanakkor viszonylag magas jövedelmű háztartásokról van szó. Ezen háztartások több mint háromnegyedének összes jövedelme átlagos vagy azt meghaladó szintű, ugyanakkor a háztartás nagyobb létszáma miatt az egy főre jutó jövedelem szerint az alsó decilisekbe kerülnek. Ennek megfelelően, miközben a háztartási jövedelem szerinti decilisekben felfelé haladva egyértelműen nő a hitelfelvevők aránya, az egy főre jutó jövedelmi decilisek szerint éppen ellentétes irányú a tendencia.

Mivel a bankok a hitelnyújtáskor vizsgálják ügyfelük fizetőképességét, egyáltalán nem meglepő, hogy a magasabb jövedelmű háztartásoknak nyújtottak nagyobb arányban hiteleket. Ebből a szempontból inkább az a váratlan eredmény, hogy még a legalsó jövedelmi kategóriákban is találunk hitelfelvevőket. A felvett hitelösszegeket tekintve a háztartási jövedelem deciliseiben felfelé haladva kimutatható az emelkedő tendencia, míg az egy főre jutó jövedelem szerint alig érvényesül ilyen szabályszerűség. 

Csak a legfelső két jövedelmi tizedben haladja meg az átlagos 4 millió forint körüli értéket a jellemző hitelnagyság. Nem zárható ki, hogy az alsó decilisekben a jövedelem a hitel felvétele óta eltelt időszakban esett vissza. Ezt valószínűsíti, hogy az alacsony jövedelmű, lakáshitelekkel tartozó háztartásoknak mindössze 25 százalékában él két vagy több aktív kereső. (41 százalékukban egy kereső van, egyharmadukban egyetlenegy sincs.)

Az átlag alatti (1–4. decilisbe tartozó) háztartási jövedelmű lakáshitelesek száma 150 ezerre becsülhető, közülük kiemelten veszélyeztetett lehet az a mintegy 40–50 ezer, a két alsó decilisbe tartozó háztartás.
A háztartási jövedelmek visszaesésén túl az ingatlanok leértékelődése és az ingatlaneladások megtorpanása tovább ronthatja a kihelyezett hitelek visszafizetésének esélyeit. Ebből a szempontból kulcskérdés, milyen a felvett hitelek települések közötti eloszlása, hogyan érintette a válság a jelzáloghitelek fedezetéül szolgáló lakások piacképességét.

A hitelt felvevők aránya a kisebb városokban és a megyeszékhelyeken a legmagasabb (19, illetve 17%). Az átlagosnál valamivel kevesebben vettek fel lakáshitelt a községekben (15%) és Budapesten (13%).

A rendelkezésre álló adatbázis csak korlátozottan alkalmas annak becslésére, milyen a lakáspiaci forgalom azokon a településeken, ahol a lakáshiteleket nyújtották. A 2008 és a 2010 közötti forgalmi adatok alapján átlagosan 2 százalék körülire becsülhető az évente piacra kerülő lakások aránya.

A felvétel mintájában alig fordul elő olyan lakáshiteles (2%), aki ennél jelentősen kisebb, 1 százalék alatti piaci forgalmú településen lakik. Közel 30 ezerre becsülhető a lakáshitelesek száma azokon a településeken, ahol az elmúlt években a lakások ára nem érte el a 3 millió forintot.

További 90 ezer lakáshiteles él ennél magasabb, de 5 millió forint alatti árszínvonalú településen. Ezeken a helyeken már alig marad el a hitelesek aránya az átlagos 18 százaléktól. Míg a hitelfelvevők aránya az 5 és 11 millió forint közötti településeken a legmagasabb, a jellemző hitelnagyság a lakásárszínvonallal párhuzamosan folyamatosan növekszik.

Ebből a szempontból is kockázatosabbnak tűnnek az alsó kategóriákban nyújtott hitelek, ahol a jellemző hitelnagyság nagyon közel esik a település átlagos ingatlanárához. A lakossági felmérésből a hitelfelvételkor kölcsönvett összegeket ismerjük. 

Ezek összesített értéke 3000 milliárd forintra becsülhető. (2010 végén a lakosság lakáshitel-állománya 4300 milliárd forint volt – a két érték különbözete részben a tartozások banki átértékeléséből, részben a lakossági felmérés adatvesztéséből adódhat.) 

Az összes hitelállomány 10 százaléka, több mint 300 milliárd forintnyi hitel kapcsolódik 5 millió forint alatti lakáspiaci árszínvonalú településen lévő ingatlanokhoz.

A lakossági felmérésből a hitelfelvételkor kölcsönvett összegeket ismerjük. Ezek összesített értéke 3000 milliárd forintra becsülhető. (2010 végén a lakosság lakáshitel-állománya 4300 milliárd forint volt – a két érték különbözete részben a tartozások banki átértékeléséből, részben a lakossági felmérés adatvesztéséből adódhat.) Az összes hitelállomány 10 százaléka, több mint 300 milliárd forintnyi hitel kapcsolódik 5 millió forint alatti lakáspiaci árszínvonalú településen lévő ingatlanokhoz.








Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum