2012. október 15.

KSH - Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok, 2012. január-július

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális konjunktúra lendületvesztése 2012-ben is folytatódik: a világgazdaság várhatóan 3,5%-kal fog bővülni, szemben a 2010. évi 5,3 és a 2011. évi 3,9%-os emelkedéssel. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék a 2012. I. negyedévi 1,7%-os növekedés után a II. negyedévben 1,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2012 I. félévében 2,4% kal bővült 2011 I. félévéhez viszonyítva. Az ázsiai térségben Japán bruttó hazai termékének volumene 2012 január–júniusában – az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest – 3,0% kal emelkedett, a növekedés motorjának a belső kereslet számított. A  kínai gazdaság teljesítménybővülése tovább mérséklődött 2012 I. félévében: a bruttó hazai termék volumene 7,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2012 I. félévében az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménye gyakorlatilag stagnált (–0,1%). Ezen belül az eurózóna tagállamainak együttes GDP-je 0,3%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az unió legjelentősebb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye ugyanakkor továbbra is bővült: 1,1%-kal.

Több mint másfél évig tartó növekedést követően 2012 elején a hazai gazdaság teljesítménye csökkenésbe fordult. Magyarország bruttó hazai terméke 2012 II. negyedévében 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ebben a szűkülő kereslet és a romló külső környezet egyaránt szerepet játszott. (Legalább ekkora mértékű visszaesésre utoljára 2009 IV. negyedévében volt példa.) Az első negyedévi 0,7 és a második negyedévi 1,3%-os csökkenés következtében az I. félévben 1,0%-kal lett kisebb a GDP.

A nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint 1,2%-kal csökkent az év első felében a gazdasági teljesítmény, amivel hazánk az európai uniós rangsor utolsó harmadában található. (A régiónkból csak Szlovénia teljesített rosszabbul.) Az előző negyedévhez képest – szintén szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – az I. negyedévi 1,0%-os visszaesést a II. negyedévben 0,2%-os mérséklődés követte.

A felhasználási oldalon – az európai konjunktúra növekedésének megtorpanása és a magas bázis ellenére – a külkereskedelem 2012 I. félévében is pozitívan járult hozzá a gazdasági teljesítményhez. 2012 első hat hónapjában az export az elmúlt két év leglassabb ütemében (2,0%-kal) emelkedett, ugyanakkor az import gyakorlatilag stagnált (–0,1%) az előző év azonos időszakához képest. Utóbbi alakulásában meghatározó volt a szolgáltatásimport 3,3%-os visszaesése. (A szolgáltatásexport 2,5%-kal csökkent.)

A külkereskedelmi forgalom döntő részét adó termék-külkereskedelemben a kivitel volumene 2,9, a behozatalé 0,5%-kal emelkedett. Az év első hat hónapjában a romló cserearányok mellett a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 1183 milliárd forintos többlet keletkezett, ami a GDP 8,7%-át jelenti.

A belső kereslet továbbra sem támogatja a gazdasági növekedést: 2012 január–júniusában a bruttó hazai termék több mint kilenctizedét adó belföldi felhasználás 3,2%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A belföldi felhasználás közel hattizedét adó háztartások fogyasztási kiadása 2012 I. félévében 0,3%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz mérten. A nagy súlyú fogyasztási csoportok közül az élelmiszerek, illetve a szabadidős és kulturális szolgáltatások esetében emelkedett a volumen, a közlekedési, valamint a lakhatással kapcsolatos szolgáltatások terén viszont csökkenés következett be. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott támogatások volumene 1,7, a kormányzattól kapott természetbeni juttatásoké – a gyógyszertámogatások volumenének jelentős csökkenése következtében – 5,2%-kal lett alacsonyabb. Összességében az ezen felhasználási tételekből álló  háztartások tényleges fogyasztása 1,2%-kal lett kisebb.

A közösségi fogyasztás volumene az I. negyedévi 1,0%-os emelkedés és a II. negyedévi 2,9%-os csökkenés együttes hatására az I. félévben 1,0%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. A háztartások tényleges fogyasztása és a közösségi fogyasztás együtteséből álló, a belső
kereslet több mint nyolctizedét kitevő végső fogyasztás 1,1%-kal csökkent.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenének zsugorodása 2012 I. félévében tovább folytatódott, mértéke 5,5% volt. A felhasználási tétel GDP-hez viszonyított aránya is csökkent: 13,9% volt, ez 0,8 százalékpontos mérséklődés a 2011. I. félévihez viszonyítva.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás közel kilenctizedét adó nemzetgazdasági beruházások volumene 2012 II. negyedévében 5,9, az I. félévben 7,1%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A beruházásokon belül az építési beruházások 11, a gép- és berendezésberuházások 2,2%-kal csökkentek 2012 első hat hónapjában. A versenyszférában – a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások adatai alapján – 5,3, a költségvetésben 24%-kal visszaesett a beruházás volumene. A nemzetgazdasági ágak többségére továbbra is a csökkenés jellemző.

A legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban – az egy évvel ezelőtti kiemelkedő, 29%-os növekedés után – 3,1%-os mérséklődés következett be. Ennek ellenére az alágak több mint felénél volumennövekedés volt, egyes gépipari alágakban pedig nagymértékű  bővülés történt. A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül csökkenés (6,4%) következett be az ingatlanügyletek területén is. Az uniós forrásból megvalósult felsőoktatási és egészségügyi intézmény-fejlesztések csökkenése miatt esett vissza a beruházások volumene az oktatásban (40%), illetve az egészségügyi szolgáltatások (33%) területén. Ezen kívül jelentős visszaesés következett be az energiaiparban (54%),

valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban (26%) is. A szállítás, raktározás beruházásai gyakorlatilag stagnáltak (+0,1%). A félév folyamán mindössze öt nemzetgazdasági ágban történt emelkedés: egy II. negyedévi nagyberuházás következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban (29%); az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén (9,3%); az áruházlánc-bővítések és -fejlesztések révén a kereskedelemben (6,0%); a közigazgatásban (4,8%); valamint a mezőgazdaságban
(1,9%).

2012 I. félévében a készletek állománya – folyó áron – 92 milliárd forinttal emelkedett, kisebb mértékben, mint 2011 azonos időszakában, amikor 102 milliárd forintos volt a készletváltozás.

2012 első hat hónapjában a belföldi felhasználási tételek mindegyike rontotta a gazdasági teljesítmény változását: a végső fogyasztás 0,8, a belföldi felhalmozás 3,0 százalékponttal. Ezzel szemben a külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,0 százalékponttal mérsékelte a GDP visszaesését.

A termelési oldalon a nemzetgazdasági ágak többségében volumencsökkenés volt tapasztalható. A bruttó hozzáadott érték volumene 1,0%-kal maradt el a 2011. I. félévi szinttől.

A  mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke – a tavaly ilyenkori 26%-os növekedést követően – 2012 I. félévében 8,5%-kal csökkent. Az előző két év tartós emelkedése után az  ipar teljesítménye 0,4%-kal mérséklődött az év első hat hónapjában. A csökkenésbe fordulás egyrészt a bázishatás, másrészt a visszafogottabb külső környezet miatt jelentős mértékben lassuló exportértékesítés következménye. Az iparon belül az energiaipar hozzáadott értéke visszaesett, a feldolgozóiparé pedig gyakorlatilag stagnált (+0,1%). A feldolgozóiparon belül az egyre nagyobb súllyal rendelkező járműgyártás termelésében nagymértékű növekedés, a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában ugyanakkor jelentős
visszaesés következett be.

Az építőiparban folytatódott az évek óta tartó csökkenő tendencia: 2012 I. félévében 11%-os volt a visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A termelés mindkét építményfőcsoportban zsugorodott.

Az előző évi mérséklődést követően 2012 január–júniusában a szolgáltató szektor teljesítménye lényegében stagnált (–0,1%). A legjelentősebb mértékben a pénzügyi szolgáltatások teljesítménye csökkent (2,1%), amiben meghatározó volt a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése, illetve az ügyfelek új hitelállományát meghaladó hiteltörlesztések nagysága is. Kedvezőtlen hatással volt az egyes életbiztosítások lejárat előtti visszaváltása is, melyek az év első hónapjaiban főként a devizaalapú
jelzáloghitelek végtörlesztésének forrását képezték.

A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke – az ipari ágazatok teljesítményével összhangban – 1,1%-kal csökkent. A szolgáltatási ágak közül ennél mérsékeltebb csökkenés következett be az ingatlanügyletek (1,0%), a  kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,4%), valamint a  művészet, szórakoztatás, szabadidő és egyéb szolgáltatás területén (0,3%).

A bruttó hozzáadott érték 5,4%-át előállító információ és kommunikáció területén folytatódott a dinamikus növekedés: 2012 január–júniusában 3,8%-kal haladta meg a teljesítmény az egy évvel azelőtti szintet. Ebben jelentős szerepe volt az információtechnológiai szolgáltatás, valamint a távközlési szektor növekedésének. Utóbbi bővüléséhez hozzájárult a mobilinternet-előfizetések, valamint a – VoIP-technológiának köszönhetően – bekapcsolt vezetékes telefonfővonalak számának növekedése.

Ugyanakkor a mobiltelefon-előfizetések száma csökkent a 2011. I. félév végihez képest. Gyakorlatilag stagnált a teljesítmény a – jellemzően államilag finanszírozott –  közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás (+0,2%), valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (+0,1%) területén.

2012 I. félévében a GDP 1,0%-os visszaeséséből 0,7 százalékpontnyi csökkenést az árutermelő ágazatok (a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar), 0,1 százalékpontnyit a szolgáltató ágazatok teljesítménye, valamint 0,2 százalékpontot a termékadók és -támogatások egyenlegének változása magyaráz.

Az első héthavi adatok az I. félévre jellemző tendencia folytatódását jelzik. A  mezőgazdaság teljesítménye az előző évi magas bázishoz képest 10,4%-kal esett vissza az év második negyedévében. Ebben része volt a kalászos gabonák tavalyinál gyengébb terméseredményeinek is. 2012-ben 7,9%-kal nagyobb területről takarítottak be kalászos gabonát. A betakarított termés mennyisége 5,5 millió tonna volt, az előző évinél 2,0%-kal, a 2007–2011. évek átlagánál 9,0%-kal kevesebb. A zab kivételével csökkentek a termésátlagok, legnagyobb mértékben, 11%-kal a búzáé. A kalászos gabona közel háromnegyedét kitevő búza termésmennyisége a tavalyihoz képest 3,3%-kal csökkent, és 9,3%-kal elmaradt a megelőző öt év átlagától is. Rozsból 4,3, árpából 0,8%-kal termett több, mint egy évvel korábban.

A  mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala január–júliusban 5,1%-kal nőtt (tavaly ebben az időszakban 35%-kal). A növényi termékek ára az előző évi magas bázishoz képest 1,7%-kal nőtt. Ezen belül a gabonafélék év eleje óta számolt átlagos árszínvonala 1,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az élő állatok és állati termékek ára a tavalyi 15%-os növekedés után idén további 13%-kal emelkedett. A termékek közül legnagyobb mértékben a tojás ára emelkedett (45%-kal), ami túlnyomórészt az EU tyúktartásra vonatkozó szigorúbb szabályozásának következménye.

Az  ipar bruttó kibocsátása júliusban – munkanaphatástól megtisztított adatok szerint – 2,2%-kal, január–júliusban 0,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az év első hét hónapjában a külpiaci értékesítés átlagosan 1,1%-kal nőtt, míg a hazai kereslet továbbra sem érte el az egy évvel korábbit (–1,7%).

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelés több mint kilenctizedét adó feldolgozóipar termelési volumene az első hét hónapban gyakorlatilag az előző év azonos időszakának szintjén teljesített, az energiaszektor kibocsátása pedig 3,1%-kal csökkent. A kis súlyt képviselő bányászat termelése 19,3%-kal nőtt egy év alatt.

Január–júliusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben növekedés következett be. Az ipari termelésből legnagyobb súllyal részesedő járműgyártás bruttó kibocsátása 9,6%-kal nőtt, elsősorban a közútigépjárműgyártás jelentős teljesítménynövekedésének köszönhetően. A másik jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ugyanakkor 12,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami továbbra is főként a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti
kereslet visszaesésével magyarázható.

A termelésből mintegy egytizeddel részesedő, nagyobbrészt belföldre értékesítő élelmiszeripar kibocsátása – mindkét értékesítési irány keresletbővülésének köszönhetően – 7,8%-kal nőtt. A közepes súlyú gumi-, műanyag- és építőanyag-gyártásában, valamint a kohászat, fémfeldolgozásban 4,4, illetve 3,2%-kal nőtt a termelés volumene. A kisebb súlyú alágak közül a textil- és bőriparban, valamint a fa-, papír- és nyomdaiparban azonban 3,4, illetve 0,8%-os csökkenés következett be.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében január–júliusban  az egy főre jutó ipari termelés –  az alkalmazásban állók számának 2,0%-os csökkenése mellett – 1,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, azaz a termelékenység növekedése továbbra is a létszámcsökkenésből adódott.

A július végi  összes rendelésállomány 22%-kal volt nagyobb a tavaly ilyenkorinál. Júliusban az új rendelések volumene 4,3%-kal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest, mindkét értékesítési irány új megrendeléseinek mérséklődése következtében.

Az ipari termelői árak az első hét hónapban átlagosan 6,9%-kal nőttek a tavaly ilyenkorihoz képest. A belföldi értékesítés árszínvonala 7,2%-kal emelkedett. Meghatározó mértékű árnövekedés a hazai piacon nagyobb arányban részesedő ágazatokban következett be: a kokszgyártás, kőolajfeldolgozásban (24%), az energiaiparban (7,3%) és az élelmiszeriparban (4,3%). Az exportértékesítés árszínvonala – a forint gyengülése mellett – 6,8%-kal nőtt.

Az építőipar termelési volumene az első hét hónapban 7,3%-kal maradt el a tavaly ilyenkoritól, (ezen belül júliusban 7,6%-os növekedés következett be). Mindkét építményfőcsoportban csökkent a bruttó kibocsátás: a termelés több mint felét képviselő épületek építése építményfőcsoport termelése 10,3, az egyéb építményeké 3,7%-kal csökkent.

Az első hét hónapban 27%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek az előző év azonos időszakához képest, ami a korábbi hónapokban a kommunális beruházásokra, valamint a vasút- és útfelújításra kötött szerződések eredménye. A július végi szerződésállomány 0,7%-kal nőtt az egyéb építmények 13%-os növekedésének köszönhetően, az épületek építésének szerződésállománya ugyanakkor több, mint ötödével alacsonyabb volt július végén, mint egy évvel korábban.

A  szállítás, raktározás ágon belül 2012 I. félévében a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett  áruszállítási teljesítménye 2,5%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A csökkenés legfontosabb tényezőjét az jelentette, hogy a – teljesítményből 17%-kal részesedő – belföldi közúti szállítás esetében 15%-os visszaesés következett be. A szállított áruk tömege az árutonna-kilométerben számítottnál nagyobb mértékben, 10%-kal csökkent.

A helyközi személyszállítás első félévi utaskilométer-teljesítménye 7,4%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. A csökkenés szinte kizárólag a 43%-kal kisebb teljesítményű repülőgépes közlekedésnek tulajdonítható, összefüggésben a Malév februári megszűnésével. A helyi személyszállítást 2012 I. féléve során igénybe vevő utasok száma valamelyest – 0,6%-kal – csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A január–júniusi időszakban mintegy 52 600 személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba hazánkban, másfélszer annyit, mint az alacsony mennyiséggel jellemezhető, bázisidőszakot jelentő 2011 első félévében. A növekedés nagyobbrészt a használt személygépkocsikhoz köthető, amelyek száma 2,2-szeresére, mintegy 22 600 darabra emelkedett.

A kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban 2,0%-kal, január–júliusban 1,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. (A naptárhatástól megtisztított adatok 2,6, illetve 1,3%-os csökkenést mutatnak.)

Idén az első hét hónapban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai alig változtak (+0,1%), a nem élelmiszertermékek forgalma ugyanakkor 2,1%-os csökkenést mutatott 2011 azonos időszakához viszonyítva. Az utóbbi tevékenységcsoporton belül a legnagyobb mértékben, 8,5%-kal, a bútor- és műszakicikk-üzletek eladási volumene esett vissza.

A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek forgalma 1,2%-kal, a könyv-, számítástechnika-, és egyébiparcikk-üzleteké pedig 1,0%-kal csökkent. Emelkedett viszont a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem, illetve az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma, előbbi 3,3, az utóbbi 0,9%-kal. Az üzemanyag-kiskereskedelem eladásai 2,8%-kal maradtak el a 2011. január–júliusitól, miközben a járműüzemanyagok mintegy 16%-kal drágultak.

A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai – az előző évi alacsony bázishoz képest – 2012 első hét hónapjában 1,3%-kal emelkedtek.

2012 január–júliusában 4,5 millió vendég közel 12 millió vendégéjszakát vett igénybe a  kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 2,2, a vendégéjszakáké 3,3%-kal nőtt egy év alatt. Az év első hét hónapjában bekövetkezett növekedés a külföldiek dinamikus vendégforgalom-bővülésének eredménye: esetükben a vendégek száma 7,5%-kal, a vendégéjszakáké 8,1%-kal bővült. Ugyanakkor 2,5%-kal kevesebb belföldi vendég szállt meg a szálláshelyeken, vendégéjszakáik számában pedig 1,5%-os csökkenés következett be 2011 azonos időszakához képest. A kilenc turisztikai régióból háromban csökkent a vendégéjszakákban mért vendégforgalom: Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és a Balatonnál. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 6,5%-kal nőtt, miközben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás árai 4,6%-kal voltak magasabbak.

2012 I. félévében a külföldi látogatók száma 5,7%-kal 18,6 millió főre emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, tartózkodási idejük ellenben nem változott, 42 millió nap maradt. A tartózkodási idő stagnálása a több napra érkezők lerövidült utazásainak következménye. A Magyarországra látogató külföldiek 525 milliárd forintot költöttek el hazánkban, ez 0,5%-os növekedést jelent 2011 első félévéhez képest.

A külföldre látogató magyarok száma 1,4%-kal volt alacsonyabb, összesen 7,5 millióan
utaztak külföldre. A kiutazók számának csökkenése a többnapos utazások 6,4%-os visszaesésével magyarázható. A külföldön töltött idő (19 millió nap) 13%-kal kevesebb, ugyanakkor a külföldre látogatók 2,1%-kal többet költöttek, mint egy évvel korábban. Az utasforgalmi szolgáltatások 525 milliárd forintot kitevő exportja és 232 milliárd forintos importja következtében 293 milliárd forintos aktívumot mutat az utasforgalmi egyenleg, ami 0,6%-os romlást jelent 2011 I. félévéhez viszonyítva.

A külkereskedelmi termékforgalomban a január–júliusi időszakra vonatkozó előzetes adatok szerint az export euróértéke 1,0%-kal, az importé 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg az év első hét hónapját 4,1 milliárd eurós aktívummal zárta, 166 millió euróval kevesebbel, mint egy évvel korábban.

2012 első felében a kivitel volumene 2,9%-kal, a behozatalé 1,4%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. Az időszak során a magyar külkereskedelmi termékexport 7,2%-kal, az import 9,6%-kal magasabb forintárszinten bonyolódott le, így a cserearány 2,2%-kal romlott. 2012 január–júniusában a forint a főbb devizákhoz képest 11%-kal gyengült, ezen belül az euróhoz mérten 9,7%, a dollárhoz mérten pedig 19% volt a leértékelődés mértéke.

A  2012. január–augusztusi időszakban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 560 milliárd forint volt, ami az egyenleg 985 milliárd forintos javulását jelenti a 2011 első nyolc hónapjához képest. A javulás egyik fontos tényezőjét jelentette a mintegy 500 milliárd forint értékű MOL részvények tavaly júliusi megvásárlása, ami a bázisidőszaki kiadásokat jelentősen megnövelte, az egyenleget pedig rontotta.

Az államháztartás közel 9,2 billió forintot kitevő bevétele 11%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, a 9,7 billió forintra teljesülő kiadása ezzel szemben valamelyest (0,8%-kal) kevesebb a 2011 első nyolc hónapjában kialakult összeghez képest. A legnagyobb mértékben, 736 milliárd forinttal a központi költségvetés egyenlege javult, ezzel az első nyolc hónapban a deficit 649 milliárd forintra csökkent. A társadalombiztosítási alapok egyenlege 247 milliárd forinttal javult, így az alrendszer egyensúlyi helyzetbe került. A legkisebb mértékű, 2 milliárd forintos mérlegjavulás az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában következett be, ezzel a szufficit 89 milliárd forintra növekedett.

Forrás: KSH (kiadvány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum