2012. november 27.

KSH - A gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások, 2012. október

A jövedelem és a gyermekvállalás összefüggéseinek vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermekek után járó ellátásokat. A  gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások rendszere Magyarországon meglehetősen összetett. Szűkebb értelemben ide sorolhatjuk a  – túlnyomó többségben levő – készpénzes ellátásokat, tágabb értelemben pedig a természetbeni juttatásokat, a  gyermekgondozói intézményhálózatot, más gyermekjóléti szolgáltatásokat, valamint az adórendszer bizonyos elemeit is. A magyar családtámogatási rendszer bonyolultsága miatt a főbb készpénzes juttatások (gyes, gyed, gyet, családi pótlék) és a gyermekgondozói intézményhálózat (bölcsőde, családi napközi) területi különbségeit vizsgáljuk. 

Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek – nemzetközi összehasonlításban is – a kisgyermekek hosszú,  3 évig tartó otthoni gondozását ösztönzik.Ebbe az irányba hat a gyermekgondozási juttatások és az intézményi ellátottság rendszere is.

Több ellátásra az apák is jogosultak,  de a gyakorlat azt mutatja, hogy jellemzően az anyák veszik igénybe és maradnak otthon a gyermekkel. Következésképpen hosszabb távon az anyáknak kell mérlegelniük azt, hogy kockáztatják-e állásukat és feladják-e keresetük egy részét születendő gyermekükért.

1. Anyasággal, gyermekneveléssel kapcsolatos ellátások 

Minden kisgyermekes – 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő – családot érint valamilyen születéshez és gyermekgondozáshoz kapcsolódó készpénzes támogatás. Ezek lehetnek alanyi jogon járó vagy biztosítási jogviszonyhoz kötöttek; egyszeri kifizetések vagy meghatározott ideig havonta folyósított ellátások.

2001-ben országosan az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 4,9%-át tették ki a családdal, gyermekneveléssel kapcsolatos juttatások, ez az arány 2009-re lényegében nem változott. Összegszerűen azonban ez idő alatt a 2001. évi mintegy 30 ezer Ft-ról 56 ezer Ft-ra, reálértéken 24%-kal növekedett. Az egy főre jutó GDP-ből Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon fordítottak legnagyobb arányban (3,7%) a családtámogatási rendszer finanszírozására. A családdal kapcsolatos juttatások szintén ebben a két régióban járultak hozzá legnagyobb mértékben az egy főre jutó bruttó jövedelemhez. Mindkét esetben Közép-Magyarország zárta a sort.

A gyermekgondozási díj (gyed) biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, melynek alapja a szülő igénylés évét megelőző évben elért átlagkeresetének 70%-a, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. 2010-ben havonta átlagosan mintegy 95 ezer szülő részesült ebben a juttatásban, másfélszer annyian, mint 9 évvel korábban. A kifizetett éves összeg pedig ez idő alatt több mint 3-szorosára emelkedett. A 2010. évi 92 milliárd Ft felét a fővárosban és Pest megyében folyósították, a többi régió viszonylag egyenlő arányban (9–10%) részesült, kivéve ÉszakMagyarországot (6,5%) és Dél-Dunántúlt (5,7%).

Ez az ellátásforma elsősorban a foglalkoztatott nők gyermekvállalás miatt kieső jövedelmét kívánja kompenzálni. Ennek megfelelően a magasabb foglalkoztatási rátával rendelkező megyékben többen vették igénybe ezer szülőképes korú nő közül. 2010-ben a legtöbben Pest (Budapesttel együtt) és Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a  foglalkoztatási ráta is a legmagasabb volt.

Az ezer 15–49 éves korú nőre vetített gyedet igénybe vevők rangsorának utolsó 3 megyéjében  ─ Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád  ─ ugyanakkor a legalacsonyabbak közé tartozott a foglalkoztatottak aránya.

A  gyermekgondozási segély (gyes) 1999. január 1-jétől minden gyermek után  alanyi jogon jár, összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével, amely 2010-ben 28500 Ft volt. A gyermek egyéves korától az apának vagy a nagyszülőnek is folyósítható. 2001-ben havonta átlagosan közel 183 ezer fő vette igénybe, számuk a 9 év alatt 2,4%-kal mérséklődött. A segélyre kifizetett összeg 2010-ben 65 milliárd Ft-ot tett ki, ez több mint másfélszerese a 2001-ben folyósítottnak. A gyes elsősorban az alacsony jövedelműek és az inaktívak esetében lehet ösztönző hatással a gyermekvállalásra. A segélyezettek számát az
ezer szülőképes korú nőre vetítve 2010-ben havonta átlagosan a legtöbb igénybe vevő BorsodAbaúj-Zemplén (98 fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (97 fő) megyében volt, ahol a munkanélküliségi ráta ─ Nógrád megye mellett ─ a három legmagasabb értékű volt.

A  gyermeknevelési támogatás (gyet) alanyi jogon járó juttatás. A legalább három gyermeket nevelő szülőknek nyújt segítséget, a legfiatalabb gyermek 3 éves korától annak 8 éves koráig. Fontos, hogy mellette kereső tevékenység csak napi négy órában végezhető, kivéve, ha otthonában dolgozik a szülő. Mértéke – a gyeshez hasonlóan  ─ megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével. Az igénybe vevők száma 2008-tól folyamatosan mérséklődött, a csökkenés mértéke évente  2,5–3% körül alakult. 2010-ben
országosan mintegy 39 ezer személy részesült ebben az ellátásban, részükre 13,4 milliárd Ft-ot
folyósítva. Az igénybe vevők ezer szülőképes korú nőre vetített számának sorrendjében az első négy helyet ugyanazok a megyék foglalták el, mint a – szintén keresettől független és alanyi jogon járó ─ gyesben részesülőknél, míg az utolsó helyen e szempontból is a főváros állt.

A  családi pótlék  1999. január 1-jétől ismét  alanyi jogon, minden gyermek után jár. 2010-ben 359 milliárd forintot folyósítottak,  havonta átlagosan 1224 ezer családnak nyújtva ezzel is segítséget a gyermekneveléshez. Mértéke függ a családban nevelkedő gyermekek számától, az ellátásra jogosult gyermek egészségi állapotától, valamint hogy a szülő egyedülállóként neveli-e gyermekét. A támogatás egy családra jutó havi átlagos összege 2002 és 2008 között országosan közel két és félszeresére emelkedett – így 2008-ban már meghaladta a 24 ezer Ft-ot –, az utolsó  években azonban stagnált, hiszen az ellátás
jogszabályban meghatározott  összege 2008. január óta nem változott. A legmagasabb összegeket ─ havonta átlagosan közel 27 ezer Ft ─ a Borsod-Abaúj-Zemplén és a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében élő családoknak fizették ki 2010-ben, míg a fővárosi családoké alig haladta meg a 22 ezer Ft-ot. Országosan a családi pótlék havi átlagos összege a nettó átlagkeresethez viszonyítva mintegy 18%-ot tett ki a vizsgált időszak végén.

A megyékben jellemzően érvényesült az a tendencia, hogy alacsonyabb nettó átlagkereset mellett nő a családi pótlék szerepe. A családi pótlékot igénybe vevők körében a legmagasabb (1,77 fő) gyermekszámmal rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nettó átlagkereset 25%-ának felelt meg, míg Budapesten ─ ahol az egy családra jutó gyermekszám (1,52 fő) az országos átlagtól a leginkább elmaradt  ─ mindössze közel 14%-ának. Az egy családra jutó gyermekszám országosan 2001-től lényegében nem változott, 1,63 fő körül alakult.

Az összes társadalmi juttatásból a családdal, gyermekkel kapcsolatos támogatások összege
Magyarországon 2008-ban 12,7%-ot tett ki, ezzel az uniós országok közötti rangsorban ─ Luxemburg, Írország, és Dánia után ─ a negyedik helyet foglaltuk el.

2. A kisgyermekek napközbeni gondozása 

A kisgyermekek napközbeni intézményes ellátása nagyban segíti a szülők visszatérését a munkaerőpiacra. Magyarországon a 3 éves kornál fiatalabb gyermekek ellátása elsősorban a bölcsődékben történik, de az utóbbi években dinamikusan nőtt a családi napköziben ellátott gyermekek száma is. Mindkét intézménybe a gyermek 20 hetes korától vehető fel, és míg az előbbiben 3 éves koráig ─ kivéve amennyiben testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre  ─, az utóbbiban a délutáni napközis ellátást is helyettesítve, 14 éves koráig gondozható a gyermek.

A  bölcsődében működő férőhelyek és beíratott gyermekek száma 2001-től 2006-ig kismértékben ingadozott, majd 2009-ig enyhén emelkedett. A működő férőhelyek száma 2009-ről 2010-re kiugróan, országosan közel 22%-kal emelkedett, a beíratott gyermekeké azonban ekkor is csak mintegy 3%-kal nőtt. A férőhelyek bővülése mögött az a 2009. évi jogszabályváltozás áll, amely szerint megemelték a bölcsődei csoportokban gondozott gyermekek lehetséges számát. A gyermekvállalást alig befolyásolta a férőhelyek száma, közöttük  – Budapestet kivéve a vizsgálatból ─ csak gyenge, pozitív irányú (0,3) kapcsolat mutatkozott.

Jól tükrözi az intézményi ellátottságot a száz 0–3 éves korú gyermekre jutó férőhelyek száma. Mivel a vizsgált időszakban a május 31-én bölcsődébe beíratott gyermekek több mint egyharmada 36 hónapos vagy annál idősebb volt, ezért vettük vetítési alapnak a 0–3 éves korosztályt. Míg 2001-ben országosan a mutató értéke 6,4 volt, addig 2010-ben 8,4-re emelkedett. A területi különbségek azonban  igen nagyok. Az évtized utolsó évében a legkevésbé ellátott Nógrád megyében mindössze 1,6 működő férőhely jutott 100 ─ 4 éven aluli ─ gyermekre, az ebből a szempontból legjobban ellátott Budapesten pedig 15,9. Az ellátottság legdinamikusabban (89%-kal) az utolsó előtti helyen álló Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt 9 év alatt, de így is mindössze 5,1-re emelkedett a mutató értéke.

Az anyáknak sok esetben azért is nehéz összeegyeztetni a kisgyermek gondozását és a visszatérést a munkába, mert Magyarországon – eltérve sok más európai országtól  ─ nem jellemző a részmunkaidős, vagy rugalmas munkaidőben történő munkavégzés. Tovább nehezíti a helyzetet a bölcsődék magas kihasználtsága, ugyanis a beíratott gyermekek száma 2010-ben még mindig meghaladta a működő férőhelyekét. 2001-ben országosan 119 kisgyermek jutott 100 működő férőhelyre, majd 2009-ig folyamatosan emelkedett ez a mutató és csak 2010-re  ─ a férőhelyek jelentős bővülése következtében ─ csökkent 110 főre. Leginkább (18–19%-kal) Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Komárom-Esztergom és Fejér megyében mérséklődött a zsúfoltság. Az országostól eltérő tendencia 3 megyében – Zala, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg ─ érvényesült, ahol tovább emelkedett a bölcsődék amúgy is magas kihasználtsága. 2010. május 31-én ez utóbbi két megye bölcsődéi voltak a legzsúfoltabbak, több mint 130 beíratott gyermek jutott száz működő férőhelyre. A legkedvezőbb pedig a budapesti bölcsődék helyzete, ahol a mutató értéke 101 fő volt.

A vizsgált időszakban a kistérségek egyharmadában emelkedett a száz engedélyezett férőhelyre beíratott gyermekek száma, 51%-ában pedig csökkent. 2001-ben a kistérségek egynegyedében nem működött bölcsődei férőhely. A tízezer lakos feletti településeken 2005. július 1-jétől kötelezővé tették a bölcsődék működtetését, így 2010-re közel felére mérséklődött a bölcsődével nem rendelkező kistérségek száma. Közülük azonban a Salgótarjáni, Dabasi és Nagykátai kistérség székhelye tízezer fő feletti lakónépességű. Salgótarján és Dabas esetében a családi napközik vették át a bölcsődék helyét, míg Nagykátán feltehetően a környező településeken működő intézmények látták el a kisgyermekek napközbeni gondozását.

A kistérségek fejlettségének és az ott működő bölcsődék kihasználtságának a kapcsolata azt mutatja, hogy a fejlettség mértékének növekedése nagyon gyenge és csökkentő hatással van a zsúfoltságra, így a legfejlettebb fővárosban voltak a legkevésbé zsúfoltak a bölcsődék.

Korcsoportos bontásban vizsgálva  megállapíthatjuk, hogy 2001-től csaknem folyamatosan mérséklődött a 12–23 hónapos ellátott gyermekek száma, ezzel egyidejűleg emelkedett ─ több mint 10 százalékponttal ─ a 24–35 hónaposoké. Így az utóbbi korcsoportba tartozó gyermekek aránya 2010-ben 56% volt, feltehetőleg mind több szülő tért vissza munkába a 2 éves gyed lejártát követően. A 0–3 éves korcsoporton belül a bölcsődébe járók arányának majd 2 százalékpontos emelkedése szintén azt mutatja, hogy országosan egyre többen veszik igénybe ezt az intézményi ellátást. A megyék többségében, még ha csak minimálisan is, de
emelkedett ez az arány, legnagyobb mértékben Békés megyében, ahol a növekedés meghaladta a 4 százalékpontot. Ugyanakkor Fejér megyében (0,1 százalékponttal) és Budapesten (0,5 százalékponttal) enyhe visszaesés következett be, de még így is a fővárosban volt a legmagasabb (16,2%) a bölcsődébe járó kisgyermekek aránya.

A rugalmas, családias ellátást nyújtó, 5–7 fős csoportokkal működő családi napköziben ellátott gyermekek és férőhelyek száma az utóbbi években dinamikusan emelkedett.

A gondozott gyermekek száma 2008-tól évről évre 65–70%-kal nőtt, 2010. május 31-én 3920 kisgyermek volt a nyilvántartásban és 80%-uk még nem töltötte be a negyedik életévét, tehát elhelyezésük a bölcsődét pótolta. A férőhelyek száma 2010-ben megközelítette a 4900-at, melynek 43%-a Közép-Magyarországon,  közel egyötöde a Dél-Alföldön működött. A családi napközik még viszonylag kevésbé elterjedtek. 2010-ben 100 kisgyermekre országosan 1,3 férőhely jutott. A 0–3 évesek közül legnagyobb arányban (3%) Csongrád megyében jártak a gyermekek családi napközibe, míg ez az arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb, mindössze 0,2%.
















Forrás: KSH (kiadvány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum