2012. november 26.

KSH - A gyermekvállalás és a gazdasági háttér, 2012. október

1. A GDP és az élveszületések számának kapcsolata

A termékenységet közvetlenül a leendő szülők gyermekvállalással kapcsolatos mikroszintű döntései, azokat pedig közvetetten a makroszintű kulturális, szociális, intézményi, illetve gazdasági adottságai és változásai, befolyásolják. A társadalmi és gazdasági fejlettség együttesét mérő humán fejlettségi mutató (HDI) és a teljes termékenységi mutató korrelációját vizsgálva szoros negatív irányú kapcsolat figyelhető meg. Az ENSZ által megjelentetett 2011. évi Humán Fejlődési Jelentésben a  világ országainak többségére  (187) közzétett komplex-mutató szerint minél magasabb fejlettségi szinten  áll egy adott ország,  annál alacsonyabb a termékenység. Magyarország a maga 38. helyezésével a nagyon magas HDI értékekkel rendelkező országok csoportjába tartozik, ahol az egy szülőképes korú nőre vetített élveszületések száma 1,1 és 2,9 között szóródik. Ezzel szemben a rangsor másik végén található alacsony HDI-vel rendelkező országok teljes termékenységi mutatóinak értéke 1,9-6,9 közötti.

Gazdasági oldalról 2009-ig a HDI egyik összetevője volt az egy lakosra jutó  bruttó hazai termék (GDP) egy lakosra jutó vásárlóerő-paritáson (PPS) mért értéke, amely jól tükrözi az egyes országok közötti fejlettségbeli különbségeket.

Az egy főre jutó GDP-t egybevetve a teljes termékenységgel szintén negatív, ám jóval lazább – inkább közepes erősségű – a kapcsolat, ami ráadásul a gazdasági fejlettség egy viszonylag magas szintjén polaritást vált. Vagyis a gazdasági fejlettség emelkedése nem ösztönzi automatikusan a családokat a gyermekvállalásra, az egy főre jutó GDP el kell érjen egy viszonylag magas vásárlóerő-szintet ahhoz, hogy a termékenységi mutató vele együtt emelkedjen. Ez vásárlóerő paritáson egy főre vetítve 40 ezer USD körüli érték, amely az ENSZ tagállamai közül csak keveseket jellemez.

Az ENSZ jelentésben Magyarország az egy főre jutó 2009-es GDP alapján a tagországok rangsorában a felső egynegyedben található, ehhez kapcsolódóan nagyon alacsony – 2010 és 2015 között átlagosan 1,4-re becsült – teljes termékenységi mutatóval.

Ha országon belül vizsgáljuk a termékenység és a GDP megközelítőleg egy évtizedes alakulásának együttmozgását, megyei szinten gyenge, pozitív irányú a kapcsolat. Ez azonban sajnálatos módon csupán azt jelenti, hogy a GDP értékének növekedése a termékenység stagnálásával, illetve mérsékeltebb csökkenésével társult. A termékenységben legnagyobb – egytizedet meghaladó – visszaesést mutató  megyék (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) esetében a GDP értékének növekedése elmaradt az országos átlagtól. Érdekes továbbá, hogy a termékenység és a GDP közötti kapcsolat az első öt évet követően irányt vált, és a kisebb fejlődést mutató megyék termékenysége csekély növekedésbe fordul. Jó példa erre a korábban már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol a GDP változása 2001 és 2009 között végig országos átlag alatti, míg a termékenység egy erőteljes csökkenést követően az elmúlt évtized második felében már némi (3%-os) javulást mutatott.  A megyék közül csak – a gazdasági fejlődésben stagnáló – Nógrád termékenységi mutatója alakult hasonlóan.

Az élveszületések a népességszámhoz viszonyított tízéves átlagát (2001-2010) az egy főre jutó GDP közel azonos időszakra vonatkozó átlagával összevetve területi bontásban csekély kapcsolat mutatkozik. Jobbára azokon a területeken magasabb az élveszületési arány, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék országos átlag (1643 ezer Ft) alatti.

A rangsor mindkét végén  akadnak kivételek: Pest megye születési arányszáma SzabolcsSzamár-Bereg után a legmagasabb, míg az egy főre jutó GDP alapján fejlettsége az erős középmezőnybe sorolható. A másik oldalon az egyik legalacsonyabb élveszületési mutatóval rendelkező Békés megye a népességszámra vetített GDP alapján is a mezőny végén szerepel.

2. A munkanélküliség és a termékenység kapcsolata 

A nők munkaerő-piaci szerepvállalása és a termékenység jelentősen befolyásolja egymást. Az eddigi kapcsolatvizsgálatok alapján a nők aktivitási arányának emelkedése kedvezőtlenül hat a gyermekvállalásra, csökken a termékenység, illetve kitolódik a gyermekvállalás korhatára.

A munkalehetőségek elmúlt évtizedekbeli beszűkülése, a keleti, észak-keleti területek leszakadása felhívja a figyelmet a munkanélküliség és a születések kapcsolatára. Azok a nők, akik bizonytalannak érzik belépésüket a munkaerőpiacra, hamarabb döntenek a gyermekszülés mellett, mint akik ezzel a munkahelyüket kockáztatják. Az ország régióit tekintve a nők munkanélküliségi aránya és a termékenység igen szoros, pozitív irányú kapcsolatot mutat (0,88), a magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező régiókban a termékenység is magasabb. A férfiak esetében is lényegében azonos kapcsolat jellemzi a két mutatót, a korreláció szintén pozitív irányú, mértéke alig gyengébb (0,79) a nőknél tapasztaltnál.

3. A jövedelmi helyzet hatása a gyermekvállalásra 

A hosszabb távon tartósnak ígérkező munkahellyel rendelkező szülők döntését, befolyásolja a
gyermekvállalás miatt megnövekedett kiadások fedezetére számításba vehető havi jövedelem is. A különbségek legjobban kistérségi szinten ütköznek ki; a  személyi jövedelemadó (szja) alapját képező jövedelem egy adófizetőre, valamint az élveszületések népességszámra vetített arányának igen gyenge negatív korrelációja 1650 ezer forint éves átlagjövedelem után irányt vált. A nagyon alacsony, illetve a nagyon magas jövedelműek körében nagyobb a gyermekvállalási hajlandóság. A következő ábra néhány kistérség (Encsi, Bodrogközi, Edelényi, Abaúj-Hegyközi, Hevesi, Hajdúhadházi, Szerencsi, Ózdi, Szikszói, Vásárosnaményi,
Mátészalkai, Tiszavasvári) esetében azt mutatja, hogy az alacsony egy adófizetőre jutó jövedelem ellenére igen magas az ezer lakosra vetített élveszületés. Ezek a társadalmigazdasági fejlettségi rangsor  alsó egyharmadában elhelyezkedő leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal támogatott kistérségek.

Az sem érdektelen a kapcsolatvizsgálat során,  hogy  hányadik  gyermekének ad életet az édesanya. A jövedelmi helyzetnek az első, illetve a második gyermek esetében kisebb a hatása, mint a 3. és az azt követő gyermekeknél. Utóbbiaknál a magasabb jövedelem a munkaerőpiacra való mihamarabbi visszatérést  ösztönzi, míg az alacsony jövedelműek számára a magasabb gyermekszám után járó emelt családi pótlék jövedelemkiegészítéssé, vagy a munkanélküliség alternatívájává válik.

A döntéshozatalnak a munkanélküliségnél kifejtett nemek közötti különbsége a jövedelmi viszonyok tekintetében is megfigyelhető. Az eddigi korrelációs vizsgálatok kimutatták, hogy a magasabb keresetű  nők jobban ragaszkodnak „jól fizető” állásukhoz, mintsem helyette az anyaságot válasszák. Az alkalmazásban álló nők 2010. évi bruttó átlagkeresetét összevetve a termékenységgel a megyék közül Csongrádban – ahol az egyik legmagasabb a nők átlagkeresete – figyelhető meg a legalacsonyabb termékenység, míg éppen fordított a rangsor másik végén álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye  helyzete. E vizsgálat során is találunk a
szabálytól eltérő kivételeket: Budapest után a legmagasabb átlagkeresettel rendelkező Pest megye termékenységét csak Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatója haladja meg. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Somogy után a legalacsonyabb átlagkeresettel rendelkező Békés megyei nők termékenysége országosan az egyik legalacsonyabb volt. A férfiaknál a jövedelem nagysága szintén jelentősen befolyásolja a gyermekvállalást, de éppen ellenkező hatást vált ki: az alacsony jövedelemmel rendelkezőket a kevésbé stabil anyagi helyzet elbizonytalanítja.

A párban élő szülők jövedelmük egybevetésével hozzák meg a döntést a gyermekvállalásról.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat foglalkozási csoportok átlagkeresetei adatainak, illetve az élveszületési statisztikákból az apa és az anya foglalkozási csoportjainak ismeretében, tovább vizsgálhatjuk azt, hogyan befolyásolja a szülők együttes jövedelmi helyzete a gyermekvállalást.

A szülők „kombinált” foglalkozási főcsoportjaiból és az egyes csoportokhoz tartozó élveszületési arányokból látható, hogy a legtöbb gyermek többnyire abba a családtípusba született, ahol az apa és az anya foglalkozási főcsoportja azonos. Különösen igaz ez a vezető értelmiségiek esetében, ugyanis a gyermekek mintegy háromtizede e családokba született.

4. A válsághelyzet és a terhességmegszakítás 

A jövedelmi helyzet nem csak a tervezett gyermekvállalást halaszthatja későbbre, de sok esetben egy terhesség művi befejezését is maga után  vonhatja. Magyarországon 2010-ben több mint 39 ezer terhességet szakítottak meg a szülők válsághelyzetére – anyagi nehézségek, családi állapot, apa hiánya, az anyának már  több gyermeke van,  és nem kíván újabb terhességet, vagy túl fiatal gyermeke felneveléséhez – hivatkozva, ami az összes abortusz 97%-át jelentette.

A kistérségek fejlettsége (komplex fejlettségi mutató) a válsághelyzet miatti terhességmegszakítás száz élveszületésre jutó arányát közepes erőséggel, negatív irányba befolyásolja, vagyis a terhességmegszakítások aránya az elmaradottabb kistérségekben magasabb.

A termékenység alakulását kistérségi szinten a 100 élvszületésre jutó válsághelyzet miatti
terhességmegszakítás igen kismértékben (13%-ban) magyarázza. A kapcsolat pozitív irányú, vagyis a magasabb teljes termékenységi arányszám mellett többen jutottak arra a döntésre, hogy válság helyzetükből kifolyólag nem tudják vállalni születendő gyermeküket. Szorosabb kapcsolat mutatható ki a két mutató között, amennyiben a terhességmegszakítások körét leszűkítjük a nem védekezők arányára.

Az elmaradott kistérségekben (Bodrogközi, Abaaúj-Hegyközi, Edelényi, Encsi) élő családok anyagi helyzete nem engedi meg a korszerű fogamzásgátlási módszerek alkalmazását, így az ott élő  nők többször esnek teherbe. Ez mindaddig emelheti a termékenységet, amíg a gyermekneveléshez kapcsolódó alanyi jogon járó ellátások alternatívát jelenthetnek a megélhetésre. A válsághelyzet miatti terhességmegszakítás és a komplex mutató termékenységre gyakorolt együttes hatását vizsgálva, közepes erősségű kapcsolat mutatható ki. A független változók együttesen mintegy 40%-ban magyarázzák a termékenység változását. Bár eltérő mértékben (a komplex mutató hatása erősebb), de mindkét változó csökkenése növeli a termékenységet.









Forrás: KSH (kiadvány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum