2012. november 23.

KSH - Szülő nők, 2012. október


1. A szülőképes korú nők 

A születések számát a társadalmi-demográfiai hatásokon túl a szülőképes korú generáció lélekszáma és összetétele is jelentősen befolyásolja.

A szülőképes korú – 15–49 éves – népesség nagysága viszont természetszerűleg összefügg az élveszületések korábbi alakulásával: így az 1950-es években született nagy létszámú „Ratkó-gyerekek” az 1970-es évek közepén érték el a szülőképes kort, az 1960-as évek alacsony születésszáma az 1980-as évek szülőképes generációjának létszámát csökkentette, míg az 1970-es évek demográfiai hulláma idején születettek az 1990-es években léptek húszas éveikbe. Ekkor a szülőképes korúak női népességen belüli aránya is jelentősebben emelkedett, s bár az 1970-es évek közepi értéket nem érte el, a csúcsot jelentő 1997-ben a 49%-ot közelítette. Az utóbbi 10 évben azonban ez az arány már csaknem folyamatosan csökkent, a 2011. évi alig 45%-ot meghaladó érték az elmúlt 40 év negatív rekordja.

A szülőképes korúak aránya e tendenciát követve a megyék többségében is évről évre csökkent 2001–2011 között. A kivételt képező Győr-Moson-Sopron és Pest megyében ugyanakkor az évtized utolsó éveiben már stagnált, Budapesten – egyedüliként – pedig kissé még növekedett is a 15-49 éves nők aránya, de 2011-ben ezzel együtt sem érte el a 10 évvel korábbi szintet.

A szülőképes korúak aránya a fővárosban jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben:  2001-ben ugyanis még az 5. legrosszabb,  2011-ben viszont már a 4. legkedvezőbb helyet foglalta el a rangsorban. 2001–2011 között a megyék sorrendje is jelentősen átrendeződött: az időszak végére, 47%-ot meghaladó aránnyal – a korábbi 6. – Pest megye ugrott az élre, míg a 2001-ben vezető Győr-Moson-Sopron megye a 3. helyre csúszott vissza. Egyedül a rangsor végén nem történt érdemi elmozdulás. Mindkét vizsgált évben – jelentősen elmaradva az országos átlagtól – Nógrád, Békés és  Heves megye zárta a sort, ahol a szülőképes korúak aránya már a 43%-ot sem érte el 2011-ben.

2. A szülő nők főbb jellemzői 

A szülő nők életkorában látványos változás következett be az elmúlt évtizedekben. A húszas életévek első felében történő gyermekvállalás lényegében az 1990-es évek elejéig teljesen általános társadalmi jelenségnek számított, napjainkban azonban  már kifejezetten ritka.

Az anyaság egyre későbbre halasztásának tényezői között a párkapcsolati viszonyok átalakulását, az oktatás bővülését, az anyagi helyzettel  összefüggésben az önálló egzisztenciateremtés nehézségeit, a már meglévő munkahely elvesztésétől való félelmet, továbbá a gyermekvállalással kapcsolatos felfogás, értékrend változását, a személyes célok előtérbe helyezését említhetjük.

A szüléskori életkor kitolódását jól mutatja, hogy míg az 1990-ben született gyermekek több mint felét még 25 év alatti nők hozták világra, addig az ezredforduló környékén születettek mintegy harmadának, 2010-ben pedig már csak alig ötödének volt ilyen fiatal édesanyja. S míg 1990-ben a 20–24 évesek gyermekvállalási hajlandósága volt a legmagasabb, addig a  2001-ben szülő  nők legnagyobb hányada a 25–29 éves, 2010-ben pedig már a 30–34 éves korosztályból került ki.

A szülő  nők életkorának emelkedése, bár eltérő mértékben, de valamennyi megyében bekövetkezett, a korábbi területi különbségek azonban lényegében megmaradtak. Így a fiatalabb korosztályok aránya két megyében –  Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-SzatmárBereg – továbbra is lényegesen magasabb az országosnál, a szülő nők több mint hattizede itt még 2010-ben is a 30 évesnél fiatalabbak köréből került ki. Ezen belül is különösen magas, az országos érték több mint kétszerese volt a tizenéves korban gyermeket vállalók aránya. A skála másik végén – magasan a legidősebb korösszetétellel – a fővárosi édesanyák álltak 2001-ben és 2010-ben egyaránt. Körükben a 30–34 évesek aránya 9 év alatt 30-ról 43%-ra duzzadt, miközben a 35–39 éves korban gyermeket vállalók aránya is számottevően emelkedett: a  2010-ben született gyermekek ötödének édesanyja már a 40-hez közelített. Mindez azt eredményezte, hogy három budapesti szülő nőből 2010-ben már csak egy nem töltötte be 30. életévét.

A szülő nők átlagos életkora azért emelkedik, mert már az első gyermek egyre később jön világra. 2001–2010 között országosan csaknem  3 évvel, 28,2 évre emelkedett az első gyermeküket szülő anyák  átlagéletkora. (Nemzetközi viszonylatban ez azonban nem számít magasnak, Magyarország ugyanis – a korábbi évekhez hasonlóan – csak az uniós rangsor alsó harmadában foglal helyet.)

Az országon belül legnagyobb mértékben – 3,3 évvel – a Csongrád megyében, a legkevésbé – nem egészen 2 évvel – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő első gyermekes édesanyák átlagéletkora emelkedett.

A területi különbségek a vizsgált évek alatt valamelyest változtak, de számottevő elmozdulás nem következett be. Így akárcsak 2001-ben, 2010-ben is a fővárosi nők vállalkoztak legkésőbb az anyaságra, a megyéket „megelőzve” egyedüliként  ők lépték át a 30 éves küszöböt.

A legkorábban ezzel szemben a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő nők szültek mindkét évben, átlagéletkoruk 2001-ben a 24, 2010-ben a 26 évet közelítette. S bár jelentős területi átrendeződés nem történt, a legfiatalabb, illetve a legidősebb átlagéletkor közötti különbség 3,7-ről 4,7 évre növekedett.

A gyermekvállalás társadalmilag elfogadott keretét az utóbbi évtizedek kivételével kizárólag a házasság jelentette, a családalapítási szokások átalakulása azonban a szülő  nők  családi állapot szerinti összetételében is jelentős változást eredményezett. A házasságon kívüli születések aránya az 1960-as években még csak 5% körül mozgott, az 1970-es évek végétől, az 1980-as évek elejétől azonban – az együttélési formák változásával, az élettársi kapcsolatok elfogadottá és egyre közkedveltebbé válásával párhuzamosan – látványosan és töretlenül emelkedett. A 2001-ben született gyermekeknek  már csak kevesebb mint 70%-a érkezett házasságba, mely arány 2010-re még tovább zsugorodott. Ekkor minden száz újszülöttből már csupán 59 született házaspár gyermekeként, míg  36-ot hajadon, 5-öt pedig elvált édesanya hozott világra. (Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a középmezőnybe tartozik, a rendelkezésre álló legfrissebb, 2009. évi adatok szerint az Európai Unió országai közül 11-ben volt magasabb a házasságon kívüli születések aránya, mint hazánkban.)

2001–2010 között országosan mintegy negyedével emelkedett a házasságon kívüli születések száma. A legkisebb, alig több mint 14%-os növekedés Budapesten következett be, továbbá két dél-alföldi megyében, Békésben és Csongrádban sem érte el a 20%-ot. Intenzívebb növekedés jellemzően azon megyéket érintette, ahol a házasságon kívüli születések aránya korábban alacsonyabb volt: így Győr-Moson-Sopron megyében 40%-ot meghaladó mértékben nőtt, de Vas és Veszprém megyében is közel ilyen nagyságrendben változott. Az utóbbi kivételével e megyékben ugyanakkor a jelentősebb növekedés ellenére is országos átlag alatt maradt a házasságon kívüli születések aránya; 2001-hez hasonlóan 2010-ben is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legalacsonyabb, a megyék közül egyedüliként itt nem érte el a 30%-ot. Kiugróan magas, 54% körüli volt ugyanakkor a nem házasságból születettek hányada Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében is minden második újszülött édesanyja házasságon kívül vállalta gyermekét.

A nem házasként gyermeket szülő  nők többsége mindkét évben hajadon volt, arányuk  2010-re közel 88%-ra emelkedett, míg az elváltak és özvegyek hányada mérséklődött, már együttesen sem érte el a 13%-ot. Fontos azonban megjegyezni, hogy a nem házasságban élő nők sem feltétlenül egyedül vállalkoznak gyermeknevelésre, sokkal inkább az élettársi kapcsolatok népszerűsége húzódik meg a jelenség mögött. Kutatói becslések is azt valószínűsítik, hogy a házasságon kívül született gyermekek csupán szűk egyharmada érkezik apa nélküli családba.

A házasságon kívüli gyermekvállalás szoros kapcsolatot mutat a szülő nők életkorával, minél fiatalabb korban következik be ugyanis  a terhesség, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyermek házasságon kívül jön a világra. S bár a gyermeket vállaló nők között a fiatalabb generáció aránya jelentősen mérséklődött a vizsgált 10 évben, a házasságon kívül szülő nők körében hányaduk még mindig lényegesen magasabb, mint a házasságban élőknél. 2010-ben ez utóbbiaknak csak 9%-a szült 25 éves kora előtt, míg a nem házas szülő  nők több mint egyharmada ebből a korosztályból került ki.

A magyar munkaerőpiac 90-es évekbeli jelentős mértékű beszűkülése, a foglalkoztatásszerkezet átalakulása természetszerűleg a szülő  nők gazdasági aktivitás szerinti összetételében is tükröződik. 1990-ben a szülő nők még több mint 80%-a  volt foglalkoztatott, míg az ezredfordulón már csak kevesebb mint 65%-uk. Ezt követően arányuk lényegében folyamatosan emelkedett, 2008-ban már a 70%-ot  közelítette. A gazdasági válság okozta foglalkoztatás-visszaesés ugyan körükben is némi törést eredményezett, a 2010. évi 68%-os arányuk azonban még így is 3 százalékponttal meghaladta a 9 évvel korábbi értéket.  2001–2010 között a szülő  nők körében mind a munkanélküliek, mind az inaktív keresők aránya emelkedett, előbbieké 2,5, utóbbiaké 4,5 százalékponttal. Jelentősebben, négytizedére csökkent ugyanakkor az eltartott nők hányada.

A foglalkoztatottság területi különbségei a szülő  nők körében is megmutatkoznak. A gazdaságilag fejlettebb Nyugat-Dunántúl, illetve Budapest pozíciója e szempontból is kiemelkedik, míg a munkanélküliséggel leginkább sújtott észak-keleti megyék helyzete a legkedvezőtlenebb. A szülő  nők közül a foglalkoztatottak aránya mind 2001-ben, mind 2010-ben Vas megyében és Budapesten volt a legmagasabb, 80% feletti, míg SzabolcsSzatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb, nagyságrendileg feleakkora, mint az előbbiek esetében. Az alacsony foglalkoztatottság e megyékben természetszerűleg magasabb munkanélküliséggel, illetve az inaktívak és az eltartottak átlagosnál lényegesen magasabb hányadával párosult.

A házasságkötés, illetve a gyermekvállalás utóbbi évtizedekben tapasztalt kitolódása szoros összefüggésben áll a népesség iskolázottsági szintjének emelkedésével, ezen belül is főként a nők egyre nagyobb arányú továbbtanulásával. Az előnyösebb munkaerő-piaci pozíciót biztosító magasabb végzettség megszerzése, az emögött meghúzódó igen erős egzisztenciális motiváció, valamint az értékrend elmúlt évtizedekbeli változása mind a családalapítás későbbre halasztásának irányába hatottak. Napjainkban egyre jellemzőbb, hogy a nők tanulmányaik befejezése után is inkább a karrierjükre összpontosítanak és csak a megfelelő anyagi szint, illetve életkörülmények elérése után gondolnak az anyaságra.

A népesség iskolázottsági szintjének javulása a szülő  nők iskolai végzettség szerinti összetételében is megmutatkozik. Míg 2001-ben a 8 általánost vagy annál kevesebbet végzettek aránya közelítette a 30%-ot, addig  2010-ben már csak alig  haladta meg a 20-at. Mindeközben a diplomások hányada megkétszereződött, 2010-ben a gyermeket vállaló anyák több mint egyharmada rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

Az iskolázottság jelentős területi különbségei a szülő  nők esetében is tetten érhetők. Csakúgy, mint a népesség egészében, a gyermeket vállaló anyák körében is messze a fővárosban élők a legiskolázottabbak: 2001-ben közel egyharmaduk rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 2010-ben pedig már minden második diplomás volt, míg a 8 általánost vagy annál kevesebbet végzők aránya 12-ről 7%-ra mérséklődött. Átlagot meghaladó volt továbbá a felsőfokú végzettségűek aránya a Csongrád, a Pest, illetve a Győr-Moson-Sopron megyei édesanyák között, az értékek 2001-ben 17–19%, 9 évvel később 35–38% között szóródtak. Az ellenpólust képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének kedvezőtlen iskolai végzettség szerinti összetétele a szülő  nők iskolázottsági szintjében is visszaköszön: a javulás ellenére 2010-ben még mindig több mint négytizedük csak 8 általánossal vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezett.

Megállapíthatjuk, hogy a szülő  nők foglalkoztatottsági és  iskolai végzettség szerinti összetétel-változásában szerepet játszik az a tény, hogy a szülő nők körében dinamikusan nőtt a 30 év felettiek aránya, akik mindkét mutatót tekintve kedvezőbb helyzetben vannak, mint a fiatal anyák, akiknek a súlya jelentősen visszaesett.

Az iskolázottság és a jövedelmi helyzetre leginkább ható gazdasági aktivitás erős korrelációja a szülő nők körében sem meglepő. Az alacsonyabb iskolai végzettségű, illetve a foglalkoztatott szülő  nők összevetése során igen szoros negatív irányú kapcsolat mutatkozik, vagyis ahol a foglalkoztatási arány magas, ott jellemzően alacsony a 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzők hányada. A magasabb iskolai végzettség tehát kedvezőbb munkaerő-piaci pozíciót valószínűsít, az pedig feltételezhetően az elérhető jövedelmet is pozitívan befolyásolja.

A két mutató kistérségi szintű egybevetése során a legmagasabb termékenységűek közé tartozó Bodrogközi, Encsi és Edelényi bizonyult a leghátrányosabb helyzetűnek 2010-ben, e három kistérségben ugyanis a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű szülő  nők aránya meghaladta a 60%-ot, míg a foglalkoztatott szülő nők hányada épphogy elérte a 20%-ot.














Forrás: KSH (kiadvány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum