2012. december 18.

KSH - Foglalkoztatási helyzetkép, 2010

A 15–64 éves népesség foglalkoztatási szintjét tekintve Magyarország tartósan az uniós rangsor egyik utolsó helyét foglalja el. (Általában csak Málta marad le tőlünk a nőknek még a dél-európai országokhoz képest is alacsony munkaerő-piaci részvétele miatt.) 

Az utóbbi egy-másfél évtizedben mind a foglalkoztatottak száma, mind a foglalkoztatási ráta viszonylag szűk sávban mozgott, ezen belül azonban kialakult lokális csúcs és – a válságra visszavezethető – mélypont is.

A 2000 és 2011 közötti időszak első harmadában a foglalkoztatottak létszáma kismértékben, de folyamatosan nőtt. A növekedést 2004–2005-ben stagnálás váltotta fel, míg 2006–2007-ben mind a foglalkoztatottak létszáma (3,9 millió), mind foglalkoztatási ráta (57,3%)1) a legmagasabb volt a rendszerváltás óta. A növekedési trend 2008 III. negyedévében megtört.

A foglalkoztatottak létszáma mintegy 100 ezerrel csökkent a munkaerőpiacra is begyűrűző válság miatt. Ez a sem nemzetközi viszonylatban, sem a foglalkoztatottak hazai létszámához képest nem jelentős visszaesés azonban egy tartósan kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetben következett be, tovább csökkentve ezzel a foglalkoztatottság érdemi javításának esélyét. Ezen nem sokat változtat az sem, hogy 2010-ben a foglalkoztatottak létszámának csökkenése megállt, és a 2011. évet pedig már némi javulás jellemezte. (lásd 1. ábra)

A nem foglalkoztatottak két nagy csoportja, azaz a munkanélküliek és az inaktívak között az
elmúlt másfél évtizedben fokozatos átrendeződés ment végbe. Részben annak következményeként, hogy a szociális és a társadalombiztosítási rendszer – az emelkedő nyugdíjkorhatár, a szigorodó rokkantosítási feltételek, a megszűnő vagy csökkenő szociális típusú juttatások miatt – egyre kevesebbeknek teszi lehetővé a munkaerőpiacról történő végleges, de legalábbis tartós kilépést.

Szigorodott továbbá az aktív álláskeresési tevékenység számonkérése is a munkanélküliségi ellátórendszert igénybe vevők esetében. Emiatt – minden egyéb tényezőtől függetlenül – a munkanélküliek ILO-kritériumok szerinti száma a mélypontot jelentő 2001. évi 234 ezerről 2008 első feléig mintegy 100 ezerrel nőtt. 2009-ben a munkanélküliek tábora a válság következtében újabb 100 ezer fővel – zömében korábbi foglalkoztatott státusát elvesztővel – gyarapodott.

A munkanélküliek létszáma még 2010-ben is nőtt, holott a foglalkoztatottak létszámának csökkenése már megállt. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a háztartások bizonytalanabbá váló anyagi helyzete (például a törlesztő részletek megugrása, a fő kereső esetében az állásvesztés esélyének növekedése stb.) az inaktívak egy részét is a munkaerő-piaci belépésre ösztönözte. A munkanélküli státus irányába történő intenzív váltás eredményeként Magyarország a 2010-es évek elejére közepes munkanélküliség jellemezte országból magas munkanélküliségi mutatójú uniós tagországgá vált.

A foglalkoztatottság alacsony színvonala alapvetően a gazdasági szerkezet sajátosságaiból következik. A nagy tömegű és jelentős arányban alacsony képzettségű munkavállalókat is foglalkoztató ipari nagyvállalatok helyét csak részlegesen vették át a piacképes termékeket gyártó – hazai és külföldi tulajdonú – vállalkozások. Ezekhez kapcsolódóan beszállítói tevékenységből is viszonylag kevés kis- és középméretű vállalkozás él meg.

A multinacionális vállalatok ráadásul igen gyorsan képesek kapacitásaik földrajzi átcsoportosítására, ha a világ más részén kedvezőbbek a telephelyi adottságok, vagy valamely termékük az adott régióban már nem kellően piacképes. Jelenleg a be- és kitelepülő munkahelyek száma még egyensúlyban van, de az egyensúly megbomlása esetén esély sincs arra, hogy az így kieső munkahelyeket a hazai kis- és közepes méretű vállalkozások pótolják. A rendszerváltás óta jelentősen csökkent a mezőgazdaság munkaerő-allokáló képessége is.

A szolgáltatási szektor bővülésére felhasználói oldalról lenne igény, itt azonban a létszámnövekedést a fizetőképes kereslet (a magán- és a közfogyasztást egyaránt jellemző) korlátos volta akadályozza. Az általános tényezőkön túl a hazai alacsony foglalkoztatottságnak több sajátos, rétegspecifikus magyarázó tényezője is van:

• A fiatalok egyre magasabb életkorban lépnek be a munkaerőpiacra. Az ok összetett: idősebben kezdik az általános iskolát, többségük ezt követően négy- vagy ötéves középfokú képzésben vesz részt, majd minden korábbinál nagyobb arányban lépnek tovább a felsőoktatás irányába, tanulmányaikkal egyre hosszabb időt töltve ott el.

Az iskolarendszerből képzetlenül kikerülő fiatalok viszont kevés eséllyel találnak (tartós) munkát, ami esetükben az átmeneti időszak elhúzódását vonja maga után. Napjainkra a legfiatalabb (15–19 éves) korosztály munkaerő-piaci jelenléte marginálissá vált.


Míg 2000-ben még 8,2, addig 2011-ben már csak 1,9 százalékuk volt foglalkoztatott. Ennél jelentősebb a változás a 20–24 évesek esetében, ugyanis 52,5-ről 33,1 százalékra csökkent a foglalkoztatási rátájuk.

A 25–29 évesek foglalkoztatási rátája csak 2,5 százalékponttal mérséklődött. Ennek oka döntően az, hogy az oktatási expanzió – életkoruk miatt egyébként is kisebb – hatását e korosztályban ellensúlyozta a gyermekvállalás egyre későbbi időpontra történő kitolódása, azaz a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt közülük mind kevesebben válnak inaktívvá.

A nappali tagozaton tanuló fiatalok – ha tanulmányaik mellett dolgoznak – a foglalkoztatottak között jelennek meg. Magyarországon azonban a diákmunka sokkal kevésbé általános, mint a nyugat- vagy az észak-európai országokban. Ez magyarázza azt, hogy hasonló vagy még kedvezőbb továbbtanulási arányok esetén is az utóbbi országokban a miénknél jóval magasabb a fiatalok foglalkoztatási rátája. (lásd 2. ábra)

• A kisgyermekes nők munkaerő-piaci aktivitása Magyarországon az európai országok többségéhez képest is alacsony, és részben igaz ez a megállapítás a három vagy több gyermeket nevelőkre is.

Ennek magyarázata az, hogy az anyák döntő többségben, de az alacsony keresetűek szinte kivétel nélkül, a teljes – nemzetközi viszonylatban hosszúnak számító, s az ország jelenlegi teherbíró képességével sem feltétlenül arányos – fizetett gyermekgondozási ellátási időt igénybe veszik. Egy adott időpontban a munkavállalási korú nők közel tizede gyermekgondozási ellátás miatt van távol a munkaerőpiactól, és minősül inaktívnak, ami a nők életkor szerinti foglalkoztatási rátájának sajátos, a férfiakra jellemzőtől különböző alakulását is magyarázza.

A nők esetében a szülések időzítésének változása, a gyermekvállalási életkor kitolódása okozta az elmúlt két évtizedben az egyik legnagyobb elmozdulást a görbe menetében (lásd 3. ábra).

• A gyermekgondozási ellátás melletti munkavállalás nem jellemző, s még a teljes jogi liberalizáció rövid időszakában sem történt e téren érdemi változás. Az utóbbi 2–3 évben a gyermekek bölcsődei elhelyezése iránti igény megnövekedése azonban jelzi, hogy a második keresőt a családok (például a hiteltörlesztés megugrása miatt) egyre rövidebb ideig tudják nélkülözni, s hogy a gyedet követő gyes időszakot a nők (főleg a magasabb keresetűek) egyre kevésbé kívánják/tudják gyermekükkel otthon tölteni.

• Foglalkoztatási deficitünk nemcsak a fiatal, de az idősebb korosztályoknál is jelentős. Míg 2011-ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 8,5 százalékponttal maradt el az EU-27 átlagától, ez az 55–64 éves korosztály esetében további 2 százalékponttal magasabb volt, annak ellenére, hogy a fiatalok csökkenő foglalkoztatási súlyát az utóbbi évtizedben az idősebb korosztályok megnőtt aktivitása ellensúlyozta. Az intenzívebb munkaerő-piaci jelenlét alapvetően a nyugdíjkorhatár emeléséből következik, de hozzájárult a rokkantosítás irányába történő kilépés jelentős mértékű korlátozása is. (lásd 1. tábla)

• Az életkor, a speciális élethelyzet (a gyermekvállalás) mellett a „nem foglalkoztatottság” irányába ható csoportképző ismérv még az alacsony iskolai végzettség, az elavult szaktudás, a lakóhely (ha az rossz közlekedési kapcsolatú kistelepülésen és/vagy depressziós térségben van), valamint egyre inkább azzá válik a munkanélküli lét generációs átörökítése is.







Forrás: KSH (kiadvány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum