2012. december 6.

KSH - Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között

Már a népszámlálási adatok is jelzik, a munkaerő-felmérés adatai pedig egyértelműen mutatják, hogy mind a népesség, mind a foglalkoztatottak körében jelentősen emelkedett az iskolázottsági szint. A folyamat főleg a rendszerváltás után gyorsult fel, mikor mind a középfokú, mind a felsőfokú képzés egyre szélesebb körűvé vált, s különösen a diplomások száma és aránya növekedett. 

Bizonyos, hogy az iskolázottság szintjének emelkedését segítette, hogy az idősebb és a fiatalabb korosztályok cserélődése következtében – különösen a rendszerváltás környékén – az alacsony iskolázottságú  idősek helyébe a fiatalabb, már magasabb végzettséggel rendelkező generáció lépett. Az is nyilvánvaló, hogy bár hazánkban még nem elterjedt az egész életen át tartó tanulás, de az iskolázottság szintjének emelkedése a felnőttkori tanulással is magyarázható.

Az iskolázottsági szint emelkedése ellenére azért még jelentős tömegeknek van legfeljebb alapfokú végzettségük, 2010-ben a 15–74 éves népességből 2177 ezer fő tartozott ebbe a körbe. 1995 és 2010 között a foglalkoztatottság színvonala főleg a legfeljebb alapfokú végzettségű fiatalok, illetve a középkorosztályokhoz tartozó felnőttek körében emelkedett a legkevésbé, és ezekben a korcsoportokban a foglalkoztatottak aránya 50% alatti. Az is nyilvánvaló, hogy az iskolázottsági szint emelkedésével a foglalkoztatottsági szint is emelkedik, 2010-ben például a felsőfokú végzettségű 45–54 évesek körében már meghaladta a 90%-ot.

A munkaerő-felmérés adatai jól mutatják, hogy az iskolai végzettség és az egyéni foglalkozás
szoros összefüggésben van egymással. Foglalkozási főcsoportonként elemeztük az iskolázottsági szint, a korcsoport és a foglalkozás, foglalkozási alcsoportok kapcsolatát.

Mindegyik foglalkozási főcsoportban emelkedett az iskolázottság szintje, a felsőfokú végzettségűek száma és aránya még azokban a főcsoportokban is növekedést mutatott, amelyekben a foglalkozásokat főleg középfokú végzettséggel rendelkezőkkel töltik be.

A fizikai jellegű foglalkozási főcsoportokban az iskolázottság szintje véglegesen eltolódott a
középfokú végzettségűek irányába. Ennek egyik oka, hogy egyes foglalkozások tartalma megváltozott, bizonyos, korábban még alapfokú iskolai végzettséggel is betölthető munkakörökhöz tartozó tevékenységek már magasabb szintű ismeretek szükségesek.

Az elmúlt tizenöt évben az iskolázottsági szintnek a foglalkozások nagy részében bekövetkezett emelkedése több egymásra ható folyamat eredménye. A munkaerőpiacon egyre több magasan képzett fiatal lépett be az alacsonyabb képzettségű idősek helyére. A foglalkozásokban testet öltött munkatevékenységek tartalma megváltozott, elvégzésükhöz a korábbiaknál magasabb szintű szakmai tudásra van szükség. Ugyanakkor jogos a feltételezés, hogy sok magasabb képzettségű dolgozó az egyes szakmákban kialakult munkanélküliség eredményeként nem talált képzettségének megfelelő munkakört, ezért – kényszerűségből – tanult szakmájánál alacsonyabb ismereteket feltételező munkakörben, foglalkozásban helyezkedett el.

A 15–74 éves népesség és foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint

A rendszerváltást követő 5 évben a 15 éves és idősebb népesség körében még mindig jelentős (47,2%) a legfeljebb alapfokú végzettségűek, vagyis az általános iskolát be nem fejezettek, illetve az azt befejezettek aránya. Természetesen, ahogy haladunk a fiatalabb korosztályok felé, úgy egyre csökken ezen mutató értéke. 2010-re jelentősen megváltozott a kép, az alacsony iskolai végzettségűek aránya 47,2-ről 28,3%-ra csökkent, a középfokú végzettségűek hányada viszont jobban, a felsőfokú végzettségűek aránya kissé mérsékeltebben nőtt.

Ha ugyanezeket az adatokat a foglalkoztatottak oldaláról vizsgáljuk, látható, hogy ebben a körben – ezúttal tágabb időhatárt tekintve – az iskolázottsági színvonal még jelentősebben átalakult. Ez az átalakulás alapvetően abból adódott, hogy egyre magasabban iskolázott, kvalifikáltabb képesítéssel rendelkező fiatalok léptek munkába, miközben a zömmel még alacsonyabb képzettségű, idősebb korosztályokba tartozók fokozatosan kiléptek a munkaerőpiacról. Ezen kívül jelentős volt azoknak a száma is, akik munka mellett, a dolgozók részére rendszeresített képzési formákban (esti-levelező szakon) szereztek magasabb képesítést.

1980-ban a foglalkoztatottak többsége (53,9%) még nem rendelkezett az általános iskolai  szintet meghaladó végzettséggel. Az idős generációhoz tartozók fokozatos inaktívvá válása is hozzájárult ahhoz, hogy a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya a vizsgált időszakban látványosan csökkent, ugyanakkor a középfokú végzettséggel rendelkező csoportok száma nőtt. Együttes részesedésük a foglalkoztatottak körében 1980-ban 38,0, 1995-ben 60,9, 2010-ben pedig 64,2% volt, vagyis napjainkban a foglalkoztatottaknak közel kétharmada rendelkezik alapfoknál magasabb iskolai végzettséggel.

Az egyetemet és a főiskolai oklevelet szerzett foglalkoztatottak hányada 1980-ban még viszonylag szerény (8,1%) volt. A döntő fordulat itt is a rendszerváltás után, az 1990-es években következett be: az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 2000-ben már 17,3%, egy évtizeddel később pedig 24,3% volt, vagyis jelenleg szinte minden negyedik munkavállaló felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottak iskolai végzettségének emelkedése és foglalkozási struktúrájának változása lényegében egymásra ható folyamatok eredményeként alakult ki. A magasabb iskolai végzettségűek kvalifikáltabb munkákat képesek elvállalni. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkaerőpiacon is a magasabb ismereteket igénylő munkákra van szükség.

A 15–74 éves foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettsége korcsoportok szerint

1995-re a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő, alacsony iskolai végzettségű – 1980-ban is már az idősebb korcsoportokba tartozó – dolgozók lényegében kikerültek a munkaképes korú népesség köréből, és helyüket a fiatalabb korcsoportba tartozók foglalták el. Többek között ez is az oka annak, hogy 1995-ben a foglalkoztatottak közül már csak minden negyedik-ötödik volt legfeljebb alapfokú végzettségű.

Az 1995. évi adatok még azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak körében jelentősnek tekinthető a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók jelenléte. 2010-re a helyzet jelentősen megváltozott, az idősebb korcsoportok körében – különösen a 45–54 évesek között – a korábbihoz képest lényeges javulás következett be. Ugyancsak látványos volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában bekövetkezett növekedés is, ez azonban inkább a fiatalabb korcsoportokat jellemezte. Jellemző továbbá, hogy 2010-re minden korcsoportban a dolgozók zöme már legalább érettségivel rendelkezett.

2010-re az iskolai végzettség szintjének tekintetében az egyes korcsoportok között kiegyenlítődési folyamat ment végbe, melyet nemcsak a megfelelő korcsoportok időbeni cserélődése indokol, hanem az is, hogy viszonylag sok idősebb munkavállaló szerzett a felnőttképzés keretében felsőfokú végzettséget. Bizonyos továbbá, hogy a magasan kvalifikált dolgozók esetében kevésbé volt jellemző az 1990 után elterjedt rokkant- és korengedményes nyugdíjazás.

Miután áttekintettük a 15–74 éves népesség és ezen belül a foglalkoztatottak iskolai végzettség és korcsoportok szerinti adatait, érdemes e két nagy csoporttal kapcsolatos információkat összevetni annak érdekében, hogy lássuk, mely iskolai végzettségi szinten történt elmozdulás a foglalkoztatás irányába.

Jelen tanulmányunknak nem célja az 1995 és 2010 közötti  foglalkoztatási helyzetben bekövetkezett változások részletes ismertetése. Itt csak néhány olyan adatot közlünk, mely a célzott vizsgálatunk szempontjából fontos. Az adatokból jól látható, hogy bármelyik korcsoportot vizsgáljuk,
mindegyik esetében arról van szó, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező népességből jóval kevesebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint amit a magasabb végzettséggel rendelkező népességnél tapasztalunk.

Ha az adatokat korcsoportonként vizsgáljuk, még tisztábban látjuk a helyzetet, kivéve a legfiatalabb, illetve a legidősebb korosztályt, mert esetükben – a foglalkoztatás szempontjából – egyéb körülmények is szerepet játszanak (pl. a legfiatalabbak még nem fejezték be tanulmányaikat, az idősebbeknél pedig a nyugdíjszabályok változása is szerepet játszik). Azonban a 25–34, a 35–44 és a 45–54 évesek esetében ilyen tényezők kevésbé jöhetnek számításba.

Mind a három korcsoportra jellemző, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb mértékű a foglalkoztatás. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében e korcsoportok egyikénél sem megy 51% fölé a foglalkoztatottak aránya. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők kedvezőbb foglalkoztatottsági adatai mögött az is állhat, hogy sok esetben képzettségüknél alacsonyabb szintű munkákat is elvállalnak.

Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, gazdasági vezetők (1-es főcsoport)

A foglalkozások egységes osztályozási rendszerében (FEOR-93) az első főcsoport – amely a vezető állásokat betöltő dolgozókat foglalja magában – iskolázottság szempontjából nem tekinthető teljesen homogén jellegűnek, mert a vezetővé válás a gyakorlatban nem feltétlenül függ a megszerzett iskolai végzettségtől (bizonyítványtól, oklevéltől). Az általános trendnek megfelelően a vezetők iskolázottsági szintje 1995 és 2010 között emelkedett, de az egyetemi, főiskolai oklevél körükben még napjainkban sem tekinthető általánosnak (az igazi változás itt is a rendszerváltás után következett be; 1980-ban a vezetőknek csak egyharmada rendelkezett felsőfokú végzettséggel).

A fiatalabb és idősebb vezetők körében az iskolázottság szintje változatos képet mutatott, 2010-ben – a 15–24 éves korcsoportot nem számítva – a diplomások aránya 43,8% és 60,8%, míg az érettségivel rendelkezőké 27,8% és 42,3% között mozgott. A csak alapfokú végzettséggel rendelkező vezetők aránya minden korcsoportban elhanyagolható mértékűvé vált.

Az iskolázottság mértéke függ a vezetői foglalkozás, foglalkozási alcsoport jellegétől, például a területi közigazgatás vezetőinek az átlagnál magasabb iskolai végzettséggel kell rendelkezniük.

A kisszervezeti vezetők körében a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya továbbra is jelentős, ugyanakkor az iskolai végzettség tekintetében történt javulás eredményeként 2010-ben már minden második kisszervezeti vezető diplomával rendelkezett. Itt meg kell jegyezni, hogy sok esetben a kisszervezeti vezetők egyben családi vállalkozások vezetői is, így ez a motívum néha erősebb annál, hogy családtagként milyen az iskolai végzettsége.

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (2-es főcsoport)

A magasan kvalifikált tevékenységet folytatók főcsoportjának (2-es főcsoport) meghatározó és egyre növekvő többsége egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik. A már 1995-ben is magas, 81,0%-os arányuk 15 év alatt 90,9%-ra nőtt. A 25 éven felüli korcsoportok mindegyikében 90% feletti az egyetemet, főiskolát végzettek aránya. A foglalkozási főcsoport jellegéből következik, hogy magas a diplomások jelenléte, de van néhány foglalkozási alcsoport, melyekbe 1995-ben még jelentős arányban tartoztak középfokú végzettségűek, de 2010-re már ezekben a foglalkozásokban is megemelkedett a felsőfokú végzettségűek hányada.

Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak (3-as főcsoport)

Az érdemi, de nem kiemelt képzettséget igénylő, szellemi tevékenységet végzők (3-as főcsoport) körében érthető módon a középfokú végzettség uralkodó mind korábban, mind napjainkban is.

Megfigyelhető az a tendencia, hogy ebben a főcsoportban is emelkedett – az 1995. évi 16,6%-ról 27,4%-ra – a felsőfokú végzettségűek aránya. A korcsoportonkénti adatok világosan jelzik, hogy a fiatalabb korcsoportokra jellemző a diplomások térhódítása, ami azt jelenti, hogy a fiatal diplomások egy része kénytelen olyan munkakörben elhelyezkedni, ahol nem biztos, hogy ki tudják használni a magas szinten megszerzett szaktudásukat.

E főcsoportba lényegében olyan foglalkozások kerültek, amelyek mintegy kisegítik, kiegészítik a 2. főcsoportba tartozó tevékenységeket (foglalkozásokat), és általában egyetemi szintnél alacsonyabb végzettséget igényelnek. Ezért van jelentősége annak, hogy az úgynevezett „asszisztensi” jellegű foglalkozásokban is nő a diplomások aránya. Természetesen nemcsak erre a főcsoportra igaz, hogy a keresetek alacsonyabb vagy magasabb szintje is befolyásolja egy-egy foglalkozási alcsoportban a diplomások arányát. Valószínűleg erre is visszavezethető, hogy az asszisztensi jellegű egészségügyi foglalkozási alcsoportban alacsonyabb a diplomások aránya, mint a gazdasági kisegítő foglalkozásúak körében.

Az ügyviteli és ügyfélforgalmi feladatokat ellátóknál is emelkedett az iskolai végzettség színvonala, ezen belül itt is nőtt a diplomások aránya, az 1995. évi 6,9%-ról 2010. évi 18,1%-ra.

A 4-es főcsoportba tartoznak ugyanis az olyan úgynevezett klasszikus adminisztrátori foglalkozások, mint pl. a titkárnők, az adminisztrátorok, a telefonközpontosok, akiknél az elmúlt évtizedekben a foglalkozások tartalma némileg megváltozott. Egyre jobban tükröződik az informatikai, kommunikációs technikák és ismeretek térhódítása, és így e feladatok ellátásához esetenként magasabb szintű szaktudás is szükséges. Azonban e foglalkozások nagy része még mindig olyan ismereteket és készségeket kíván, mely középfokú iskolai végzettséggel is elvégezhető.

E főcsoportra is igaz, hogy minél fiatalabb korcsoportokat vizsgálunk, annál nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők térhódítása. Néhány foglalkozási alcsoportban a főcsoport átlagánál jelentősebb mértékben nőtt a diplomások aránya, például a középfokú végzettséget igénylő, könyvelőket, bérelszámolókat tartalmazó 411-es alcsoportba tartozó tevékenységet végzők körében a vizsgált időszakban 11,6%-ról 25,9%-ra emelkedett a diplomások aránya.

Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozásúak (4-es főcsoport)

Szintén jelentős mértékben nőtt, 7,4%-ról 31,3%-ra az ügyfélforgalmi, az úgynevezett callcenteres foglalkozásokat tartalmazó alcsoportban a felsőfokú végzettségűek aránya. Az ügyfélforgalmi foglalkozások azok, ahol leginkább hasznosíthatók azok a humán jellegű diplomák (pl.: bölcsész), akiknek tulajdonosai szakmájukban nem tudnak igazán könnyen elhelyezkedni.

Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak (5-ös főcsoport)

Az 5-ös foglalkozási főcsoportok foglalkozásainak nagy része úgynevezett fizikai jellegű tevékenységet igényel, ebben a körben elsősorban azt vizsgáljuk, hogy milyen aránynövekedés ment végbe a legfeljebb alapfokú végzettségűek és a középfokú végzettségűek között.

Az 5-ös főcsoportba tartoznak az anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatási tevékenységet folytatók, körükben is jelentős a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségűek arányának csökkenése. A korcsoportonkénti adatok azt mutatják, hogy az idősebb korosztályokban is csökken –  a demográfiai cserének is köszönhetően –  a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya.  A fiatalabbak, főként a 25–34 évesek körében már 1995-ben is alacsony volt ez arány.

Ebben a foglalkozási főcsoportban is vannak olyan foglalkozások, melyek esetében – hagyományosan – magas volt a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya, és a vizsgált tizenöt év alatt ez a hányad jelentős mértékben visszaesett. Ez történt például az 521-es alcsoportban a menetjegyellenőrök, az 522-esben a váltókezelők, illetve az 537-esben a csatornaépítők esetében is.

A középfokú végzettségűek körében is végbement átrendeződés nyomán csökkent az érettségit nem adó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, és emelkedett az érettségizett középfokú végzettségűeké. A kulturális, sport- és szórakoztatás szolgáltatás területén (534-es alcsoport) még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is jelentős emelkedést mutatott, részesedésük az 1995. évi 6,7%-ról a 2010. évi 12,5%-ra nőtt.

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak (6-os főcsoport)

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak (6-os főcsoport) száma évtizedek óta
folyamatosan csökken, akik viszont a munkaerőpiacon maradtak, azok  egyre képzettebbekké váltak.

1995-ben a főcsoportba tartozók 61,0%-a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, 2010-re ez az arány 29,6%-a csökkent. Ezzel párhuzamosan az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek és az érettségizettek aránya jelentősen emelkedett, 2010-re elérte a 41,0, illetve a 21,7%-ot. A családi gazdaságok elterjedésének is köszönhető, hogy a gazdálkodók között egyre több a diplomás, arányuk a vizsgált tizenöt év alatt 3,4-ról 7,7%-ra nőtt.

A korcsoportonkénti adatok azt mutatják, hogy az iskolai végzettség szintjének ez az emelkedése kisebb-nagyobb mértékben mindegyik korcsoportban végbement, és ugyanez jellemzi  a növénytermesztéssel, illetve az állattenyésztéssel foglalkozók körét is.

Ipari és építőipari foglalkozásúak (7-es főcsoport)

A 7-es főcsoport a szakipari és kézműves jellegű tudást és tapasztalatot igénylő foglalkozásokat tartalmazza. E főcsoportra már korábban is jellemző volt, hogy az idetartozók többsége (1995-ben 55,7%) szakmunkás végzettséggel rendelkezett. A vizsgált időszakban tovább (23,5%-ról 9,8%-ra) csökkent a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya, és nőtt mind az érettségivel nem rendelkező középfokúak, mind pedig az érettségivel  rendelkezők hányada.

Az egyes foglalkozási alcsoportokat nagyon eltérő iskolázottsági szint jellemzi, például a 721-es és 732-es foglalkozási alcsoportokban még 2010-ben is az átlagnál nagyobb volt a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya, ugyanakkor a javító-szerelőknél (743), a műszerészeknél (762), az építési szerelési (762), illetve építési szakipari (763) alcsoportokban arányuk elhanyagolható mértékűvé vált. Ezen felül fontos megemlíteni, hogy a 744 „Műszerészek” foglalkozási alcsoportban 2010-re már 4,4%-ra emelkedett a diplomások aránya.

Gépkezelők, összeszerelők és járművezetők (8-as főcsoport)

A 8-as foglalkozási főcsoport azokat a foglalkozásokat tartalmazza, amelyek ellátásához, főként az automatizált gépek kezeléséhez, megfelelő ismeretek szükségesek. Ebben a főcsoportban hagyományosan magas volt a csak alapfokú végzettséggel rendelkező betanított munkások aránya. 2010-re ebben a körben is 37,8-ról  23,2%-ra csökkent az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, igaz még így is a foglalkozási főcsoportok között az egyik legmagasabbnak  számít.

E főcsoportban is 1995 és 2010 között a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya mindegyik
korcsoportban csökkent, az idősebbek körében a visszaesés nagyobb mértékű volt.  A foglalkozási alcsoportok között ebben a főcsoportban is jelentősek a különbségek, van olyan alcsoport (például a 833-as), ahol 72,3-ról 17,5%-ra csökkent a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A 822-es alcsoport foglalkozásainál az iskolázottsági szint változásában a technikai fejlődésnek is szerepe volt, mert idetartoznak a nagy értékű (pl. az atomerőművi) gépek kezelői, akiknek magas szaktudással kell rendelkezniük. (Nem véletlen, hogy a FEOR-08 már e foglalkozások egy részét a 3. főcsoportba sorolja.)

A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak (9-es főcsoport)

9. foglalkozási főcsoportba tartoznak mindazok, akik munkájuk során szakképzettséget nem igénylő, általában korlátozott mértékű személyes kezdeményezéssel és döntéssel járó, időnként nagy fizikai erőt igénybe vevő, egyszerű rutinfeladatokat látnak el. A foglalkoztatottak körében bekövetkezett iskolázottsági szintemelkedés az e főcsoportba tartozó dolgozók tekintetében is lemérhető.

Annak ellenére, hogy ebbe a főcsoportba segédmunkás jellegű foglalkozásúak tartoznak, a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya az 1995. évi 67,4-ről – a még mindig magas – 47,3%-ra  csökkent. A csökkenés azonban azt is jelenti, hogy a képzetlen munkaerőt leginkább foglalkoztatni képes 9-es főcsoportban is jelentős változások történtek, és az e főcsoportba tartozó tevékenységeket is elláthatják magasabb iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók.

Ennek egyik oka, hogy a technikai fejlődés következtében megjelentek olyan betanulást igénylő eszközök, munkafolyamatok, melyek esetleg magasabb fokú ismereteket igényelnek (pl. takarításnál a takarítógépek). Ugyanakkor az is valószínű, hogy a más, magasabb képzettséget igénylő foglalkozásokban elhelyezkedni nem tudó foglalkoztatottak elvállalnak segédmunka jellegű feladatokat is.

2010-re ebben a főcsoportban is kiegyenlítődési folyamat ment végbe, a 25–34 évesek körében 41,5, az 55–74 évesek között 52,2% volt a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A 911. foglalkozási alcsoportban továbbra is magas az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya, viszont a 912 foglalkozási alcsoport foglalkozásai között már jelentősen eltolódott az iskolázottsági szint a magasabb iskolázottságúak irányába.

Forrás: KSH (kiadvány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum