2012. december 17.

KSH - Társadalmi helyzetkép, 2010

Foglalkoztatási helyzetkép

• A 2000 és 2011 közötti időszak első harmadában a foglalkoztatottak létszáma kismértékben, de 
folyamatosan nőtt. Ezt 2004–2005-ben stagnálás, majd 2006–2007-ben újabb növekedés követte, 
és a foglalkoztatottak száma elérte a 3,9 milliót. A trend 2008 III. negyedévében megtört. 

A foglalkoztatottak létszáma mintegy 100 ezerrel csökkent, a munkaerőpiacra is begyűrűző válság 
hatására. A visszaesés egy nemzetközi viszonylatban igen alacsony szintű foglalkoztatás mellett 
következett be, tovább csökkentve ezzel a munkaerő-piaci helyzet érdemi javításának esélyét. Ezen 
nem sokat változtat az sem, hogy 2010-ben a foglalkoztatottak létszámának csökkenése megállt, és 
a 2011. évet pedig már némi javulás jellemezte.

• A hazai foglalkoztatottság alacsony szintje több tényező eredője, így kialakulásában és fennmaradásában a gazdasági szerkezet sajátosságai mellett éppúgy szerepet játszott az oktatás expanziója, 
mint a gazdaság állapotához képest nagyvonalú gyermekgondozási ellátási rendszer változatlan 
formában történő megőrzése, vagy az, hogy a nyugdíjkorhatár jelentős emelésének hatása a fokozatos átmenet miatt még kevéssé érezhető.

Foglalkoztatottak és a foglalkoztatottságból kimaradók

• A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2011-ben 57,3, ebből a férfiaké 61,2, a nőké 50,6 százalék 
volt. 2009–2010-ben a két nem foglalkoztatási mutatója közeledett egymáshoz, mivel a válság a 
gazdaság férfitöbbségű területein – autóipar és kapcsolódó iparágak, építőipar – erőteljesebben 
éreztette hatását.

• A foglalkoztatási ráta iskolai végzettség szerint erősen differenciált. A legfeljebb általános iskolai 
végzettséggel rendelkezőknek az esélye arra, hogy foglalkoztatottá váljanak – életkortól függetlenül 
– körülbelül fele a felsőfokú végzettségűekének, és a munkaerőpiacról történő tömeges kilépésük is 
az iskolázottabbakra jellemzőnél alacsonyabb átlagéletkorban következik be. A válság miatt 
2009–2010-ben a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb volumenben finanszírozta a közfoglalkoztatást az állam, mely az alacsony végzettségűek relatív hátrányát – legalábbis átmenetileg – némileg 
mérsékelte.

• A foglalkoztatás regionális különbségei az ország méretéhez képest igen nagyok, és a területi 
kiegyenlítődést az ingatlanpiaci árkülönbségek éppúgy akadályozták, mint a magas közlekedési 
költségek vagy a bejáráshoz nélkülözhetetlen közlekedési kapcsolatok hiánya.

Munkanélküliség

• Az általánosan elfogadott mérőszám, a munkanélküliek ILO-kritériumok szerinti száma a 2000-es 
évek elején még 230 ezer alatt volt. Az inaktivitás irányába történő kilépés lehetőségeinek 
szűkülésével a létszámuk már a válság kitörése előtt is folyamatosan nőtt, majd a válság következményeként 2010-ben már 475 ezren, de még 2011-ben is 468 ezren voltak munkanélküliek.

• A munkanélküliség mérésének emellett többféle alternatívája is létezik. Az egyik az önbesorolás, 
mely szerinti munkanélküliek száma körülbelül 20–30 százalékkal eghaladja az ILO-kritériumok 
szerintit. Egy másik, az Eurostat által kidolgozott megközelítés az inaktívak közül a munkaerő-
piaci tartalékállományhoz (kvázi munkanélküliek) sorolja azokat, akik szeretnének munkát, de 
valamilyen okból nem keresnek, illetve azt a néhány ezer főt, akik keresnek ugyan munkát, de nem 
tudnak abban két héten belül kezdeni. 2011-ben a munkaerő-felmérésben éves átlagban 678,1 ezren határozták meg magukat munkanélküliként, közülük 417 ezren az ILO-definíció 
szerint is munkanélkülinek minősültek, míg további 164 ezren a kvázi munkanélküliek voltak.

• A hazai munkanélküliség egyik legkedvezőtlenebb jellemzője a tartósan munkanélküliek magas 
aránya. A munkanélküliként töltött időszak elhúzódása ugyanis erőteljesen csökkenti az egyén 
munkaerő-piaci értékét és újbóli alkalmazásának esélyét. 2011-ben a munkanélküliek egyébként is 
népes táborán belül az igen tartósan, azaz legalább 2 éve munkát keresők aránya 25,3, míg a legalább már egy éve állást keresők aránya további 24,3 százalék.

Foglalkoztatási forma, munka- és műszakrend

• Magyarországon – a volt szocialista országok többségéhez hasonlóan – a foglalkoztatás jellemzően 
teljes munkaidős munkavégzést jelent. 2011-ben az összes foglalkoztatottnak mindössze 6,8 százaléka dolgozott részmunkaidőben, ami számottevő növekedés az egy évtizeddel korábbihoz képest. 
A változás – akárcsak a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránynövekedése – azonban 
legalábbis részben, a válsággal magyarázható.

• Az 1990-es évek első felében az egyéni vállalkozók és segítő családtagjaik a 11,5, a társas vállalkozások tagjai további 6,4 százalékát adták a foglalkoztatottaknak. 2000-ben együttes arányuk 
már csak 15 százalék volt. 2011-ben a munkaerő-felmérés adatai szerint egyéni vállalkozóként éves 
átlagban 307 ezer fő (211,7 ezer férfi és 95,3 ezer nő), segítő családtagként 16,3 ezer fő, társas vállalkozás tagjaként pedig 134,3 ezer fő dolgozott. Ők együttesen a foglalkoztatottaknak mindössze 
12,1 százalékát tették ki.

• 2011-ben a foglalkoztatottak szokásos heti munkaóráinak száma 39,5 volt, 1,7 órával kevesebb, 
mint 2000-ben. A férfiak által szokásosan ledolgozott órák száma a nőkre jellemzőnél nagyobb 
mértékben csökkent.

Keresetek

• A kereseti statisztika által megfigyelt körben a bruttó kereset 2011-ben 213 100 forint volt, mintegy két és félszerese a 2000. évinek. 2000 és 2011 között a reálkereset évenként változó ütemben, 
összességében úgy emelkedett közel 40-kal, hogy a bruttó átlagkereset és a reálkereset dinamikája 
egyaránt 2001 és 2003 között volt a legnagyobb. 2009-ben a válság következményeként csökkent 
a reálkereset, melyet 2010–2011-ben visszafogott növekedés követett.

• A versenyszférában az egyetlen központi szabályozási elemet jelentő minimálbér 2000 és 2011 
között úgy nőtt 25 500 forintról 78 000 forintra, hogy a teljes növekedés közel fele a 2000 és 2002 
közötti időszakra esett. 2003-tól a minimálbér és az átlagbér aránya a 33–37 százalék közötti 
sávban mozgott.

• A költségvetési intézményeknél dolgozók keresetének változását alapvetően az illetményalap 
határozza meg, azaz annak növekedése általános béremelést jelent. Ilyen intézkedésre azonban – a 
költségvetés állapotából következően – utoljára 2007-ben került sor. Ugyanezen okból szűnt meg 
az ún. 13. havi kereset is, melyet azonban – az alacsony keresetűeknél – 2010-ig részlegesen még 
ellentételezett a költségvetés. 2011-től az adó- és járulékrendszer-változás okozta keresetcsökkentő 
hatást kompenzálják a közszférában dolgozóknál. Ilyen címen átlagosan évi 60 ezer forint összegű 
jövedelmet 2011-ben a közszférában dolgozók 45 százaléka kapott.

• A férfiak és a nők közötti kereseti rés 2010-ben 16 százalék volt, az intézményi statisztika egy órára 
jutó bruttó kereseti adatai szerint. Ez az unión belül közepesnek számító érték az utóbbi években 
némileg csökkent, azaz a nők valamit behoztak a férfiakkal szembeni kereseti hátrányukból.

Forrás: KSH (kiadvány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum