2013. január 2.

KSH - Keresetek, 2010

A viszonylag alacsony foglalkoztatottsági szint ellenére is a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének mintegy 2/3-a munkavégzésből származik, s ezen belül is meghatározó tétel a bérből és fizetésből élők keresete, illetve annak változása. A nemzetgazdaságnak a rendszeres kereseti adatgyűjtések által megfigyelt szegmensében (5 fő és nagyobb vállalkozások, kijelölt nonprofit szervezetek és költségvetési intézmények) dolgozó mintegy 2,7 millió fő bruttó nominálkeresete 2011-ben 213 100 forint volt, mintegy két és félszerese a 2000. évinek. 

A több mint egy évtizedet felölelő időszakban a reálkereset, évenként változó ütemben, összességében közel 40 százalékkal emelkedett.  A bruttó átlagkereset és a reálkereset dinamikája egyaránt 2001 és 2003 között volt a legnagyobb. 2004-ben – a reálkereset 1 százalékpontos visszaesése mellett – a bruttó keresetek növekedési üteme a korábbi évekre jellemző töredékére zsugorodott.

2005 és 2008 között a bruttó keresetek növekedési üteme éves átlagban újra elérte a 8 százalékot, ami azonban az adó- és járulékszabályok változásának, illetve a 2007–2008. évi viszonylag magas fogyasztóiár-index következtében a négyéves időszak egészében csak 5,8 százalékos reálkereset-növekedést eredményezett. 2009-ben a válság hatására a reálkereset újra csökkent, melyet 2010–2011-ben visszafogott növekedés követett.


A bruttó keresetek alakulása szempontjából a gazdaság két nagy területe a versenyszféra (illetve a szabályozás alapján hozzá hasonlóan működő nonprofit szféra) és a költségvetési szféra az utóbbi 3–4 évben – a szabályozó mechanizmus különbözőségének következtében – eltérően viselkedett.


Az előbbi esetében az egyetlen érdemi „központi” szabályozási elemet a minimálbérről történő megállapodás jelenti, a keresetek szintje és évenkénti növekedési üteme alapvetően az egyes gazdálkodók helyzete, lehetősége által meghatározott döntéseinek eredője. A költségvetési szférában a bérekre közvetlenül ható illetményalap-megállapításon túl, a juttatási és a támogatási rendszer folyamatos módosítása, valamint a közfoglalkoztatás évente változó kiterjedése is fontos keresetalakító elem volt az utóbbi években.

A versenyszférában a minimálbér 2000 és 2011 között úgy nőtt 25 500-ról 78 000 forintra, hogy a teljes növekedés közel fele a 2000 és 2002 közötti időszakra esett. 2003-tól a minimálbér és az átlagbér aránya 33–37 százalék közötti sávban mozgott.

2006-tól létezik az ún. szakmai (vagy garantált) minimálbérküszöb, ami az általános minimálbérnél mintegy 20 százalékkal magasabb összeget állapít meg a szakképzettséget igénylő foglalkozásokat betöltőkre, ezzel összességében is javítva a minimálbéren foglalkoztatottak relatív kereseti pozícióját.

A minimálbér a válság mélypontját jelentő 2009-ben is a korábbi évekre jellemző ütemben nőtt, de annak jelenlegi szintjéről a gazdaság szereplőinek a véleménye eltérő. Jóllehet többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy a túl magas bérminimum csökkenti a munkaerő-keresletet, illetve nem legitim megoldások alkalmazására ösztönöz (például a teljes munkaidős munkavégzés részidősként történő elszámolása), az érdekképviseletek – főleg szociális megfontolásból – a minél magasabb összegről szóló minimálbér-megállapodást részesítik előnyben, míg a munkáltatói érdek – különösen azon ágazatoknál, ahol sokan keresnek a minimálbér környékén – ezzel éppen ellentétes.

Kompromisszumos megoldást jelentett a szakképzettekre vonatkozó magasabb minimálbér bevezetése, az „általános” minimálbérnek a bruttó kereset 35–36 százalékos arányának szinten tartása mellett.


A költségvetési intézményeknél dolgozók keresete alapvetően az iskolai végzettség és a ledolgozott
évek száma szerint változik. Ez utóbbi egyfajta bérnövekedési automatizmust garantál minden foglalkoztatott számára. A bértarifarendszer az illetményalaphoz kötődik, azaz az illetményalap emelése általános béremelést jelent. Ilyen intézkedésre azonban – a költségvetés állapotával magyarázhatóan – utoljára 2007-ben került sor.

Ugyanezen okból szűnt meg az ún. 13. havi kereset kifizetése is, melyet azonban – az alacsony keresetűeknél – 2010-ig részlegesen még kompenzált a költségvetés. 2011-től az adó- és járulékrendszer-változás esetleges keresetcsökkentő hatását a közszférában dolgozóknál ellentételezik. Ilyen címen jövedelemkiegészítésben 2011-ben a közszférában dolgozók 45 százaléka részesült, átlagosan évi 60 ezer forint nagyságrendben. Ez a kompenzáció azonban nem épül be a keresetbe, és megállapítása a módosított szjarendszer biztosította egyéb kedvezmények (a gyermekek után járó adókedvezmény) figyelembevételével történik.

A közszféra keresetének átlagát és növekedési ütemét mind 2010-ben, mind 2011-ben – a juttatási rendszer folyamatos módosítása mellett – a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámának alakulása is erőteljesen befolyásolta. 2010-ben a közszféra minden 10. munkavállalója jellemzően minimálbérben részesülő teljes munkaidőben dolgozó közfoglalkoztatott volt. 2011-ben viszont a kereseti átlag kiszámításánál figyelembe vett teljes munkaidős közfoglalkoztatottak száma (a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának közel ugyanilyen arányú növekedése mellett) az előző évi harmadára mérséklődött. Ez a költségvetési szféra keresetnövekedési ütemét 2010-ben negatívan, 2011-ben pedig pozitívan befolyásolta. A fentiek együttes hatására a bruttó keresetek növekedési üteme 2000 és 2011 között a költségvetési szférában jóval nagyobb mértékben ingadozott, mint a versenyszférában.

A versenyszféra és a költségvetési szféra bruttó kereseti átlaga között 2011-ben már 14,5 ezer forint/hó különbség volt az előbbi javára. A különbség – döntően a költségvetési dolgozók bér- és juttatásrendszerének befagyasztásából következően – az utóbbi 3–4 évben nőtt, ami különösen
annak tükrében jelentős, hogy a gazdaság két nagy területére eltérő munkaerő-struktúra a jellemző.

A versenyszférában egy szellemi munkakörben dolgozóra nagyjából két fizikai foglalkozású jut, míg a költségvetés esetében éppen fordított az arány. Mivel a szellemi állománycsoportba tartozók kereseti átlaga számottevően magasabb a fizikai munkakörben dolgozókénál, azonos összetétellel számolva a 14,5 ezer forintos tényleges kereseti különbség 74 ezer forintra (ha a versenyszférában is a költségvetéshez hasonlóan a szellemiek lennének túlsúlyban), illetve 47 ezer forintra (ha a költségvetési terület fizikai-szellemi munkaköreinek aránya a versenyszféráéval egyezne meg) változna.

Az egyéni keresetek alakulásában az életkor szerepe is különböző a két alapállomány-csoportban. A szellemi munkakörök esetében erősebb – részben azért, mert körükben jelentős arányt képviselnek a költségvetési szféra dolgozói, akiknél a szenioritási elv beépül a bértarifarendszerbe –, míg a fizikaiak esetében gyengébb. Ez utóbbi állománycsoportba tartozók esetében a teljesítőképesség romlása, illetve az idősebb generációk kedvezőtlenebb iskolai végzettség szerinti összetétele ellensúlyozza a nagyobb gyakorlat és munkatapasztalat keresetnövelő hatását.

Mivel a közszférában arányaiban több nő dolgozik, mint a versenyszférában, a nők keresete és
életkora között szorosabb a kapcsolat mutatható ki  a férfiakra jellemzőnél. A 2000-es években a 21–50 éves korcsoportok relatív helyzete összességében alig változott, az 55 éven felüliek kereseti pozíciója – foglalkoztatási rátájuk növekedésével párhuzamosan – jelentősen, az 51–55 éves korcsoportba tartozóké enyhén romlott, míg a munkaerőpiacon jelenlevő legfiatalabb korosztály keresetalakulására vonatkozóan – az alacsony esetszám miatt – nem lehet egyértelmű következtetést levonni.


A magasabb iskolai végzettség nemcsak az álláshoz jutás esélyét növeli, de egyben jobb keresetet
is jelent. Az iskolai végzettség társadalmi elismerése tükröződik a szakmai minimálbér bevezetésében éppúgy, mint a közszféra bértarifarendszerében.

2010-ben a legmagasabb és a legalacsonyabb befejezett iskolai végzettséggel rendelkezők (azaz az
egyetemet, illetve az általános iskolát elvégzettek) bruttó keresetének különbsége 3,7-szeres volt, ami azonban a többkulcsos adórendszer miatt ennél lényegesen kisebb különbséget jelentett a nettó keresetekben. (2011-től az egykulcsos adó, még ha az a bruttósítás miatt az átmeneti időszakban kvázi
kétkulcsosként működik is, a nettó kereseti különbségeket jelentősen közelítette a bruttóéhoz.)
A 2000-es években az egyetemi végzettségűeknek az alapfokú végzettségűekkel szembeni kereseti előnye nőtt, míg az oktatás többi szintjéhez képest az egyetemi végzettség jelentette relatív előny nem vagy alig változott.

A bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági áganként is jelentősen szóródnak. Ez részben az adott ágazati munkaerő strukturális sajátosságaival (nem, elvárt végzettség, szakképzettség stb.), részben az idesorolt gazdálkodó szervezetek földrajzi elhelyezkedésével, tulajdonviszonyaival és méretével, valamint az alkalmazott munkarenddel függ össze, de bizonyos tradicionális elemek is alakítják.

Így a többségben nőket foglalkoztató ágazatok kereseti átlaga még akkor is alacsonyabb a többségben férfiakat foglalkoztató ágazatokénál, ha a munkavégzés jellemzői azt nem indokolják. A közepes és nagyvállalati túlsúly önmagában is magasabb bruttó átlagkeresetet jelent, ami nem teljesen független attól, hogy ebben a mérettartományban zsebbe fizetéssel párosuló, minimálbéren történő foglalkoztatás, illetve a teljes munkaidős foglalkoztatottak részmunkaidősként történő bejelentése (szemben a kisméretű szervezetekkel) már nem járható út.


Az ágazatok kereseti rangsora rövid és középtávon meglehetősen stabil. A szellemi munkakörök
esetében az ágazatok közötti kereseti különbségek kisebbek a fizikai munkakörökre jellemzőnél. A két állománycsoport közötti jelentősebb aránymódosulás viszont szintén befolyásolja a nemzetgazdasági átlagkeresetet. (2009-ben a válság következményeként a fizikai foglalkozásúak létszáma erőteljesebben csökkent, mint a magasabb kereseti átlagú szellemi foglalkozásúaké. Ez az összetételváltozás közel 2 százalékpontot magyarázott a versenyszféra 4,3 százalékos keresetnövekedési üteméből.)


2011-ben a szellemi munkakörben dolgozók nemzetgazdasági ágak szerinti kereseti toplistáját a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás nemzetgazdasági ág vezette 475, 5 ezer  forintos bruttó átlagkeresetével, megelőzve ezzel a 461 ezer forintos átlagkeresetű és sokáig listavezetőnek számító pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágat. (Az egyébként nagyjából középen elhelyezkedő feldolgozóiparhoz tartozó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás ágazatban a szellemiek bruttó keresete 768 ezer forint volt.)

A rangsor végén a humán-egészségügyi ellátás és a szálláshely-szolgáltatás állt 173 ezer forintos, illetve 197 ezer forintos bruttó átlagkeresetével. A nemzetgazdasági ágak szintjén összességében így mintegy 2,7-szeres különbség volt a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresetében.

A fizikai dolgozókat szintén a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás nemzetgazdasági ágban fizették meg a legjobban 2011-ben, bruttó 287 ezer forinttal, míg a skála másik végpontját a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás jelentette, 102 ezer forinttal.

E nemzetgazdasági ágban a zsebbe fizetés, illetve a borravaló adás hagyománya a kimutatott keresetnél nagyobb jövedelmet valószínűsít, az oktatásban dolgozó fizikai foglalkozásúak 103 ezer forintos, illetve a humánegészségügy, szociális ellátás 104 ezer forintos kereseténél viszont ilyen rejtett jövedelmekkel jóval kevésbé lehet számolni. (lásd 16. ábra)

A férfiak és a nők közötti kereseti rés 2010-ben 16 százalék volt, az intézményi statisztika egy órára jutó bruttó kereseti adataiból számolva. Ez az unión belül közepesnek számító érték az utóbbi években némileg csökkent, azaz a nők valamit behoztak a férfiakkal szembeni kereseti hátrányukból. A fiatal korosztályokat még kis kereseti különbség jellemzi, míg a legnagyobb a gyermekvállalás miatti átmeneti távollétben leginkább érintett fiatal középkorúakat, és az ekkor kialakuló lemaradás lényegében a nők teljes, még hátralévő életpályáját végigkíséri.

A foglalkoztatási súlyukat tekintve jelentősebb nemzetgazdasági ágak közül a nők kereseti lemaradása a feldolgozóiparban a legnagyobb. Nemcsak és nem elsősorban azért, mert a magasabb keresetű beosztott szellemi, de főleg vezetői munkaköröket nagy arányban férfiak töltik be, hanem azért is, mert a nő-, illetve férfitöbbségű termelési területek meglehetősen markánsan elkülönülnek, s az előbbiek alacsonyabb bére történelmileg alakult ki.


A munkaerő-felmérés adatai a hazavitt keresetben 16 százalékos nemenkénti különbséget jeleztek
2011-ben (49,5 százalékos nemválaszolás mellett).

Ugyanezen adatforrás szerint a munkát vállalni szándékozók kereseti elvárásai (az ún. rezervációs bér) az alacsonyabb végzettségűek esetében hasonló volt az ilyen végzettségű alkalmazásban állók keresetéhez, míg a középfokú végzettségűeké némileg, a felsőfokú végzettségűeké jelentősen elmaradt attól.  (lásd 10. tábla)

A munka nélkül töltött időszak hossza csak igen kevéssé befolyásolja a rezervációs bér nagyságát, és az elmúlt 4–5 év adatai alapján inkább csak a nőkre jellemző, hogy az álláskeresés elhúzódása esetén felülvizsgálják bérvárakozásukat. (A kisszámú felsőfokú végzettségű munkanélküli esetében még ez az összefüggés sem teljesül.)

Amíg az alkalmazó és az alkalmazott közötti alku tárgya a bruttó kereset, pontosabban a rendszeres bruttó kereset, addig az életszínvonal alakulása szempontjából sokkal inkább a nettó keresetnek van jelentősége. Ez utóbbi azonban a bruttó kereset nagysága mellett a személyi jövedelemadó szabályainak, illetve a társadalombiztosítási és egyéb munkavállalói hozzájárulásokra vonatkozó előírásoknak a változásától is függ. Ezek változatlansága esetén, többkulcsos adórendszer mellett a nettó kereset növekedési üteme a bruttóéhoz hasonló, de az szja progresszivitása miatt attól némileg elmaradó.

Bár a linearitás a 2000–2006-os időszakban sem érvényesült tökéletesen az adó- és járulékrendszer kisebb volumenű, de folyamatos korrekciója miatt, igazán nagy különbség 2007-et jellemezte, amikor is a nettó kereset növekedési üteme a járulékkulcsok 2,5 százalékos, majd újabb 1 százalékos emelése miatt 5 százalékponttal elmaradt a bruttóétól.

Hasonló ütemkülönbséget eredményezett a jövedelemadó-sávok 2010. évi széthúzása, de a nettó kereset javára. 2011-ben a személyi jövedelemadó-rendszer az adójóváírás fokozatos kivezetése mellett a korábbi többkulcsosból egykulcsossá vált, és újra bevezették a családi adókedvezmény. (Az utóbbi kedvezményt a munkavállalók havi keresetük kifizetésénél érvényesíthetik, és a szülők megosztva is kérhetik.)


A gyermekek utáni kedvezményt is figyelembe véve, az alkalmazásban állóknak a hazavitt keresete
– a modellszámítás eredménye szerint – átlagosan 9,9 százalékkal nőtt 2011-ben. A növekedés körülbelül fele a gyermekkedvezmény bevezetésével magyarázható. A viszonylag kisszámú három és annál több gyermeket nevelő munkavállaló nettó keresetének növekedési üteme – a számítás eredménye szerint – kiugróan magas, 23,6 százalékos volt, míg a gyermeket nem nevelőké lényegében a bruttó kereset növekedésének (5,2 százalékos) ütemével egyezett meg. (lásd 11. tábla)

Az adórendszer, melynek erősen differenciáló hatását az aggregált adatok is mutatják, az egyének kézhez kapott keresetét 2011-ben minden korábbinál erőteljesebben alakította. Azok a havi 250–300 ezer forintnál kisebb keresetű munkavállalók, akiknél a munkáltató a kormányzati elvárás dacára sem ellensúlyozta keresetemeléssel az adójóváírás kivezetésének hatását, akár 10–12 ezer forinttal is kisebb összeget vihettek haza 2011-ben, mint 2010-ben, viszont ha legalább egy gyermek után adókedvezményben részesültek, a nettó keresetük már változatlan maradt.

A változás abszolút nyertesei a magas keresetű, legalább három gyermeket nevelő munkavállalók voltak, akiknél a progresszív gyermekkedvezmény mellett a magasabb kulcsú adósáv megszűnése is javította a bruttó-nettó kereset arányát. Az esetenként több százezer forintos „haszon” realizálása azonban csak nagyon keveseknek adatott meg.




















Forrás: KSH (kiadvány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum