2013. január 2.

KSH - A kiskereskedelmi ágazat főbb gazdasági jellemzői, 2011

A kiskereskedelem ágazatban működő és regisztrált vállalkozások száma

A regisztrált kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások száma az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt, 2009-ban 116,8, 2010-ben 118,6, 2011-ben 122,6 ezer volt. A kiskereskedelem az ún. kényszervállalkozások tipikus terepe, részben emiatt a regisztrált vállalkozásoknak csak közel háromnegyed része számolt be tényleges gazdasági tevékenységről, azaz „működő” szervezetnek minősült.

A regisztrált szervezetek számával ellentétben a működő kiskereskedelmi vállalkozások száma a vizsgált időszakban mérséklődött – 2008-ban 92,1, 2009-ben 87,9, 2010-ben 87,5 ezer volt. (Az ettől kissé eltérő tartalmú előzetes vállalkozásstatisztikai adatok szerint a kiskereskedelmi vállalkozások száma 2011-ben további 1,7%-kal csökkent.)


2010-ben a regisztrált, de nem működő vállalkozások közül 10,9 ezer korlátolt felelősségű társaság, 9,9–9,9 ezer egyéni vállalkozás, illetve betéti társaság volt.

2010-ben a működő kiskereskedelmi vállalkozások aránya a  nemzetgazdaság egészében működő vállalkozások számán belül 12,6, míg a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágon belül 62,7%-ot ért el.

A működő kiskereskedelmi vállalkozások jogi forma szerinti összetételére jellemző, hogy még mindig jelentős, bár évről évre csökkenő az egyéni vállalkozások aránya, miközben a társas vállalkozásoké 48,1%-ra nőtt. Utóbbin belül csökkent a betéti társaságok szerepe (2010-ben az öszszes működő kiskereskedelmi vállalkozás 17,5%-a tartozott ide), és nőtt a korlátolt felelősségű társaságok száma és aránya (2010-ben a kiskereskedelmi vállalkozások 29,6%-át tették ki). Bővült a legjelentősebb tőkeerőt és gazdasági szerepet játszó kiskereskedelmi részvénytársaságok száma (2010-ben 168-ra). Új gazdálkodási formaként 2010-ben megjelentek az egyéni cégek, számuk az év végén 43 volt.


A kiskereskedelmi vállalkozások demográfiájára jellemző, hogy azok kb. 10%-a évről  évre cserélődik. Az újonnan regisztrált kiskereskedelmi vállalkozások száma – a 2011. évi adatok alapján – továbbra is számottevő. A 12,3 ezer újonnan regisztrált kiskereskedelmi főtevékenységű gazdasági szervezet közül 5,5 ezer egyéni vállalkozásként, 6,8 ezer társas vállalkozásként kezdte meg működését. Újonnan alakult, korlátolt felelősségű társaságként 6,7 ezer vállalkozást, betéti társaságként  92, egyéni cégként 26, részvénytársaságként 23 szervezetet regisztráltak.

A vizsgált időszakban az újonnan regisztrált vállalkozások számával közel azonos mértékben szűntek meg kiskereskedelmi vállalkozások, főként a betéti társaságok és az egyéni vállalkozások állománya csökkent.

A kiskereskedelemre a mikro- és kisvállalkozások fokozott jelenléte a jellemző. Létszám-kategóriák szerint vizsgálva a legkisebb (5 fő alatti) létszámú vállalkozások tették ki az összes működő kiskereskedelmi gazdálkodó szervezet túlnyomó részét, 88%-át, miközben a létszámából csak 37, árbevételéből 17%-ot képviseltek. A kisszámú, 250 fő feletti vállalkozások – a kiskereskedelmi létszám 26%-át foglalkoztatva – a kiskereskedelmi árbevétel 36%-át érték el 2010-ben.


Nem változott számottevően az utóbbi években a kiskereskedelmi vállalkozások területi elhelyezkedése. Az összes működő kiskereskedelmi vállalkozás 20,4%-ának a fővárosban, 12,4%-ának Pest megyében volt a székhelye 2010-ben. A közép-magyarországi régióba települt közel 29 ezer kiskereskedelmi vállalkozás az ország működő vállalkozásainak közel egyharmadát jelentette.

Az egyes további régiókban a vállalkozások 9–15%-a található: Észak-Alföldön 14,4, Dél-Alföldön
13,5, Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon 10,2, Nyugat-Dunántúlon 9,6, a Dél-Dunántúlon 9,3%.


Az újonnan regisztrált szervezetek adatai alapján tovább erősödik a központi régió túlsúlya. A 2011-ben alakult, 12,3 ezer kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozás közül 5,1 ezer Budapesten, 3,3 ezer Pest megyében jegyeztette be székhelyét.

A kiskereskedelmi ágazat fontosabb mutatói

A kiadvány készítése idején az ágazat fontosabb mutatóira vonatkozó részletesebb, végleges adatok 2010-ig állnak rendelkezésre, 2011-re az adatok szűkebb körére érhetők el előzetes adatok.

2010-ben a kiskereskedelem nemzetgazdasági súlyát jellemzi, hogy a működő gazdasági szervezetek számának 12,5, a foglalkoztatottak létszámának 11,5, az értékesítési árbevételnek 9,6, a hozzáadott értéknek (tényezőköltségen) 5%-át adta.

2010-ben a kereskedelem egészén belül a kiskereskedelem súlya különösen a működő gazdasági szervezetek (62,3%-os) és a foglalkoztatottak (57,4%-os) számát tekintve volt jelentős, miközben csak egyharmadát tette ki az értékesítési árbevételnek (32,9%), a bruttó kereskedelmi árrésnek (33,5%) és a tényezőköltségen számított hozzáadott értéknek (34,4%).


A 2009. évi jelentősebb visszaesést követően, továbbra is negatív irányba változott 2010-ben szinte minden fontosabb kiskereskedelmi mutató, bár a visszaesés az előző évihez képest mérsékeltebb volt. 2010-ben a foglalkoztatottak száma 1,4, az értékesítés (nettó) árbevétele folyó áron 0,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Jelentős volt ugyanakkor a bruttó kereskedelmi árrés csökkenése (13,7%), míg kedvezőnek minősíthető, hogy a hozzáadott érték kismértékben (0,5%-kal) nőtt az előző évhez képest.

Az előzetes adatok alapján 2011-ben már látszottak a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás bizonyos eredményei. A kiskereskedelmi ágazat értékesítési árbevétele folyó áron 4,7, hozzáadott értéke (alapáron) 8,6%-kal emelkedett. Az alkalmazkodás nehézségeit jelzi ugyanakkor, hogy a kiskereskedelmi vállalkozások száma 1,7, a foglalkoztatotti létszám 2,8%-kal csökkent 2011-ben (az előzetes adatok szerint).

A kiskereskedelmi vállalkozásokban a  foglalkoztatott létszám az előző évi jelentősebb viszszaesés után 2010-ben további 1,4%-kal (4,6 ezer fővel) 322 ezerre mérséklődött, amit 2011-ben – az előzetes adatok szerint – további jelentősebb (9 ezer fős) csökkenés követett. Mivel a teljesített munkaórák száma 2010-ben csak 0,4%-kal csökkent, így az egy foglalkoztatottra jutó teljesített munkaóra növekedett.

A kiskereskedelemben közismerten alacsonyak a  bérek és keresetek. A 4 fő fölötti létszámú kiskereskedelmi vállalkozások tevékenységében részt vevők átlagos állományi létszáma a 2008. évi 200 ezerről 2009-ben 190, 2010-ben 188, 2011-ben 187 ezerre csökkent. A havi bruttó átlagkereset 1 főre 2008-ben 136 ezer forintot tett ki, ami 2009-ben 139, 2010-ben 148, 2011-ben 157 ezer forintra emelkedett. A nettó átlagkereset rendre 93, 96, 104 és 108 ezer forintot ért el. A kiskereskedelmi dolgozók egy főre jutó nettó átlagkeresete 2008-ban 26, 2009-ben 29, 2010-ben 30, 2011-ben 36 ezer forinttal maradt el a versenyszféra  nettó átlagkeresetétől.

A kiskereskedelmi vállalkozások  árbevétele (folyó áron) 2010-ben megközelítette az előző évit, annak 99%-át érte el. Ezt követően, 2011-ben – az előzetes adatok alapján – jelentősebb, 4,7%-os növekedés következett be.

Az árbevételen belül 2010-ben 91%-ra nőtt a főtevékenységből származó bevétel, miközben visszaesett az ipari tevékenység és emelkedett a szolgáltatási tevékenység, valamint – egyébként kis súlyú – az építőipari tevékenység bevétele.

A kereskedelem egyik legfontosabb mutatójaként számon tartott bruttó kereskedelmi árrés a
kiskereskedelemben 2010-ben 14%-kal csökkent, miközben a nagykereskedelemben 12%-os viszszaesést, a gépjármű- és motorkerékpár-kereskedelemben 9%-os növekedést mértek. A kereskedelem nemzetgazdasági ágon kívüli főtevékenységű, kereskedelmi tevékenységgel is foglalkozó vállalkozások által realizált kereskedelmi árrést is figyelembe véve a nemzetgazdaság egészének szintjén 10%-os volt csökkenés.

Az előző évi 13%-os visszaesést követően 2010-ben a kiskereskedelmi hozzáadott érték lényegében szinten maradt (0,5%-kal emelkedett), majd 2011-ben – az előzetes adatok szerint – jelentősebben, 8,6%-kal emelkedett.

A kiskereskedelmi vállalkozások tőkeszerkezete, a külföldi érdekeltségű vállalkozások szerepe

A kiskereskedelmi vállalkozások jegyzett tőkéje 2010-ben 492 milliárd forint volt, 1,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az összes tőke 72%-ával a külföldi tulajdonosok, 20%-ával a belföldi magánszemélyek, 7%-ával a belföldi társaságok rendelkeztek. A külföldi tulajdon összege 2010-ben 5,6%-kal nőtt, miközben a belföldi társaságoké 13, a belföldi magánszemélyeké 4%-kal csökkent.

A külföldi ellenőrzés alatt lévő vállalkozások szerepét jellemzi, hogy 2010-ben a kiskereskedelemben működő vállalkozások számát tekintve arányuk csak 1,9%-os volt, miközben a foglalkoztatotti létszámból 24,9, az árbevételből 46,8, a hozzáadott értékből 40,8, a beruházásokból 64,2%-ot képviseltek.

A kiskereskedelmi beruházások értékének alakulása

A 2009. évi növekedés után 2010-ben 11%-kal visszaestek a kiskereskedelmi beruházások.

A bruttó tárgyieszköz-beruházások teljesítményértéke a kiskereskedelemben 2008-ban 148, 2009-ben 152 milliárdot ért el, ezt követően 2010-ben 135 milliárd forintra csökkent. Ez az összeg 2008-ban a nemzetgazdaság összes beruházásának 4,2, 2009-ben 4,5, 2010-ben 4,1%-át érte el, míg a kereskedelem egészén belül 40, 46, illetve 42%-ot tett ki.

A beruházásokon belül – a kiskereskedelmi tevékenység sajátosságainak megfelelően – az átlagostól magasabb volt az épületekbe és építményekbe való befektetés, az átlagosnál alacsonyabb a gépek és berendezések területén végzett beruházás.

A kiskereskedelmi beruházásokon belül 2010-ben legnagyobb mértékben a bruttó földberuházások (28%-kal), valamint az új épületek és építmények (15%-kal) beszerzésére fordított összeg esett vissza, kisebb mértékben (5–6%-kal) mérséklődött a használt épületek, építmények, továbbá a gép- és berendezésberuházás értéke is.

A kiskereskedelmi vállalkozások eredményessége

A gazdaságossági, jövedelmezőségi mutatókban különösen élesen megmutatkozott a válság hatása. A kiskereskedelemben 2009-ben 41%-kal esett vissza a  bruttó működési eredmény, majd a megváltozott helyzethez viszonylag gyorsan alkalmazkodva, 2010-ben már 12%-os eredménybővülést értek el. A 100 forint  árbevételre jutó bruttó működési eredmény 2009-ben 1,7, 2010-ben 1,9 forint volt.

Ágazati szinten a különböző eredménymutatók közül az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 2009-ben jelentősen csökkent, majd 2010-ben újra elérte a 2 évvel korábbi szintet. Tovább nőtt 2010-ben a pénzügyi műveletek vesztesége. A mérleg szerinti eredmény az adózás előtti és az adózott eredmény mutatója, a 2008. évi pozitív (nyereség) egyenlegből, 2009-ben negatívvá (veszteséggé) vált, majd 2010-ben tovább nőtt a veszteség értéke a kiskereskedelemben.

A vizsgált időszakban a közel 49 ezres számú kettős könyvvezetésű kiskereskedelmi vállalkozás között nőtt a nyereséges vállalkozások aránya: a 2009. évi 45%-ról 2010-ben 47, 2011-ben 48%-ra. Növekedésük döntően a „0” eredményű vállalkozások arányának visszaeséséből adódott, mely 2009-ben 8, 2010-ben 7, 2011-ben 6% volt. A veszteséges vállalkozások aránya a 2009. évi 47%-ról 2010 és 2011 években 46%-ra mérséklődött.

A kiskereskedelem szakágazati szerkezete

A kiskereskedelmen belül a különböző termékcsoportokat forgalmazó szakágazatoknak,
szakágazatcsoportoknak eltérő a munkaerő- és eszközigénye, a jövedelemtermelő képessége, illetve a koncentráltsága.

Az ágazat egészén belül – a legtöbb mutató szerint – a legjelentősebb nagyságrendet az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem képviseli. Idetartoznak a hipermarket- és szupermarket-hálózatokat, diszkontáruház-láncokat, valamint a vegyes termékkörű kis élelmiszerboltokat üzemeltető vállalkozások.

A szakágazat koncentráltságát mutatja, hogy bár az idesorolt 15 ezer vállalkozás csak 17%-át teszi ki a kiskereskedelem egészének, a foglalkoztatottak 121 ezres száma már közel 38%-ot jelent,  még számottevőbb, 43%-os a részesedése a kiskereskedelem egészében realizált kereskedelmi árrésből, és 40%-os a hozzáadott értékből, miközben a kiskereskedelmi árbevételből 38%-kal részesedik.

Az élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem a szűkebb termékkörre (zöldség-gyümölcs, hús, hal, kenyér, pékáru, édesség, ital, dohányáru, egyéb élelmiszer) szakosodott üzleteket üzemeltető gazdasági szervezeteket foglalja magába. Ebbe a szakágazatcsoportba tartozik a kiskereskedelmi vállalkozások közel 8%-a, miközben az egyéb mutatók aránya csak 3–5%. A szakágazatcsoport viszonylag magas munkaerőigényére utal, hogy nagyobb arányban (5,5%-kal) részesedik e terület a kiskereskedelem egészének létszámából, mint árbevételéből (3,2%).

Az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelembe sorolt vállalkozások között vannak nagyobb áruházláncokat és kis vegyes műszaki üzleteket üzemeltetők egyaránt. Részesedésük a kiskereskedelem mutatóiból 4–7% között mozgott 2010-ben.

A néhány nagyobb áruházlánc mellett nagyszámú kis üzletet (butikot) üzemeltetnek a textil-,  ruházati és lábbeli-kiskereskedelembe sorolt vállalkozások. A kiskereskedelmi vállalkozások számából ez a terület 12%-ot képvisel, miközben a létszámból és a kereskedelmi árrésből 9–9, a hozzáadott értékből 7, az árbevételből csak 5%-ot.


A bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem a kiskereskedelem egészében elért kereskedelmi árrésből 13, az árbevételből 10, a hozzáadott értékből 9%-ot tett ki, miközben a foglalkoztattak számából csak 10, a vállalkozások számából 9%-ot jelentett 2010-ben. A szakágazatcsoport létszáma a 2008. évi 41 ezer főről 2009-re 36 ezerre, 2010-re további 4 ezerrel, 32 ezer főre csökkent.

De még így is a kiskereskedelmen belül a 3. legnagyobb munkaerőt foglalkoztató terület maradt.A könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem alacsony súlyára jellemző, hogy 2010-ben a szakágazatcsoport részesedése a kiskereskedelmi foglalkoztatottak létszámából 2% volt, miközben az egyéb mutatók szerinti arányuk is csak 1,6–2,8%-ot ért el.

Az egyéb iparcikk bolti kiskereskedelem szakágazatcsoportba eltérő termékcsoportok értékesítése (számítógép, periféria, szoftver, telekommunikációs termék, sportszer, játék, dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat, egyéb új áru kiskereskedelme) tartozik. Az idesorolt vállalkozások számuk szerint a legtöbb (15,5 ezer) kiskereskedelmi vállalkozást (a kiskereskedelem 18%-át) jelentik, és a kiskereskedelmen belül a 2. legnagyobb (35 ezres) létszámot foglalkoztatják. A kiskereskedelmi árbevételből és a realizált kereskedelmi árrésből azonban csak 6–6, a hozzáadott értékből 9%-ot képviseltek 2010-ben.

A gyógyszer-, gyógyászatitermék-kiskereskedelemre a jelentősebb árbevétel és a hozzáadottérték a jellemző. E két mutató tekintetében közel 10%-át adják az idesorolt vállalkozások a kiskereskedelem egészének, miközben az egyéb mutatóknál arányuk csak 3–6%-os.

A gépjárműüzemanyag-kiskereskedelembe a néhány nagy országos hálózat vállalkozásai, valamint a benzinkutakat alvállalkozóként üzemeltető kisvállalkozások tartoznak (összesen 916 gazdasági szervezet), ami a kiskereskedelmi vállalkozásszámon belül csak 1%-ot ér el. A szakágazat 7,6 ezer foglalkoztatottja  – ami a kiskereskedelemből csak 2% – az ágazati árbevétel 16%-át realizálja. Kereskedelmi árrésük és hozzáadott értékük 2010-ben a kiskereskedelem egészében elértnek 6–6%-át jelentette.

A mikrovállalkozások túlsúlya jellemzi a  használtcikk-, a piaci és az egyéb nem bolti vagy piaci kiskereskedelmet. Az egy vállalkozásra jutó átlagos foglalkoztatotti létszám ezekben a szakágazatokban csak 1,3 és 2 fő között volt 2010-ben. A vizsgált mutatók közül e szakágazatcsoport összesített súlya a vállalkozásszámot illetően 20,5% volt, ettől elmaradt a foglalkoztatottak száma  (8,0%), az árbevétel (2,2%), a kereskedelmi árrés (3,0%) és a hozzáadott érték (3,8%).

A kiskereskedelem leggyorsabban bővülő területe az utóbbi években a csomagküldő, internetes kiskereskedelem. Működő vállalkozásainak száma 49%-kal (1734-re), foglalkoztatotti létszáma 31%-kal (2,7 ezerre) emelkedett 2010-ben az előző évhez képest. Regisztrált árbevétele ugyanakkor 6%-kal csökkent, az elért árrés tömege az előző évi szinten maradt. Továbbra is jellemző e területre az alacsony egy vállalkozásra jutó foglalkozatotti létszám (1,6 fő). A szakágazat kiskereskedelmen belüli részesedése a vállalkozások számát tekintve 2, a létszámot tekintve 0,9, az értékesítés árbevételét tekintve 0,7% volt 2010-ben.

Meg kell jegyezni, hogy az internetes vagy „e”-kiskereskedelem egésze a fentieknél  jelentősebb. Az ágazati adatok között csak a „csomagküldő, internetes kiskereskedelmi” főtevékenységű vállalkozások jelennek meg, míg a melléktevékenységként csomagküldő, internetes kiskereskedelemmel is foglalkozó vállalkozások teljes tevékenysége az elszámolásokban, saját főtevékenységükként jelenik meg.

A csomagküldő tevékenységgel fő- vagy melléktevékenységként foglalkozó cégeknek mintegy 2/3-a kereskedelmi főtevékenységű vállalkozás. Csomagküldő, internetes kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozáshoz csak több mint 1/4 részük tartozik. Másik, közel 1/4 részt a bolti kiskereskedelmi vállalkozások üzemeltetnek. Viszonylag jelentős (10–12%-os) arányt képviselnek a web-boltot üzemeltetők között a nagykereskedelmi, valamint az információ, kommunikáció főtevékenységű vállalkozások is.

Az ágazaton kívüli kiskereskedelmi tevékenység nagysága, jellemzői

A kiskereskedelmi vállalkozások viszonylag homogén tevékenységet folytatnak. 2010-ben az ágazat értékesítési árbevételének 86%-a a kereskedelmi és közvetítői tevékenységből származott. A többi tevékenység közül a legszámottevőbb a szolgáltatási tevékenység volt.

A nemzetgazdaság más ágazataiban is végeztek ugyanakkor melléktevékenységként kiskereskedelmi tevékenységet. A legjelentősebb értéket (a kiskereskedelemben elszámolt kiskereskedelmi árbevétel közel 7%-ának megfelelő értékben) a nagykereskedelem képviselte 2010-ben. Ezt követte a kőolaj-feldolgozás (az üzemeltetett üzemanyagkutakkal), az élelmiszergyártás (élelmiszer-mintaboltokkal), valamint a postai szolgáltatás (postaboltokkal).













Forrás: KSH (kiadvány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum