2013. április 9.

KSH - Foglalkoztatási helyzetkép 2012


1. A foglalkoztatottság a munkaerő-felmérés adatai alapján

A lakossági megkérdezésen alapuló, az uniós statisztikai előírásoknak megfelelően végrehajtott Munkaerő-felmérés (MEF) szerinti foglalkoztatottak száma 2012-ben éves átlagban 3878 ezer fő volt, 66 ezerrel több, mint egy évvel korában. A 15–64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 57,2%, ezen belül a férfiaké 62,5%, a nőké 52,1% volt. Az éven belül a foglalkoztatottak létszámváltozását a szokásos szezonalitás jellemezte. A létszámváltozás trendje 2010 óta növekvő irányú. A 2012. IV. negyedévére a foglalkoztatás a válság előtti szintre emelkedett.

Az uniós átlagtól való lemaradásunk is némileg mérséklődött. A legutolsó rendelkezésre álló – a 2012. III. negyedévi – adatok szerint, növekvő hazai és szinten maradó uniós foglalkoztatás mellett a magyar foglalkoztatási ráta a korábbi éveket jellemzőnél kisebb mértékben tért el az uniós átlagtól, miközben a munkanélküliség szintje nagyjából megfelelt az uniós átlagnak.

Az egyéni vállalkozók, illetve a segítő családtagjaik száma 2012-ben 5,6%-kal 305,1 ezerre csökkent, szövetkezet, illetve társas vállalkozás tagjaként dolgoztak további 148,1 ezren, míg a foglalkoztatottak döntő többsége alkalmazott volt. Szervezeti méret szempontjából az alkalmazotti létszám növekedését az utóbbi években a kétpólusúság jellemezte, egyrészt a legkisebb, maximum 4 főt foglalkoztató, másfelől a 300 fős és nagyobb méretűekre koncentrálódott, míg a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási súlya mérséklődött.

A foglalkoztatottak száma a közfoglalkoztatottak nélkül 2012-ben 27,7 ezerrel, ezen belül a részmunkaidőben foglalkoztatottaké 20,4 ezerrel nőtt. A közfoglalkoztatás viszont 2012-ben a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb arányban teljes munkaidős foglalkoztatást jelentett, így összességében a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatottak arányában 2012-ben nem történt érdemi elmozdulás.

A 2012. évi kedvező foglalkoztatási mutatókban jelentős szerepet játszott a közfoglalkoztatás is, amely a növekedés több mint felét magyarázza. A közfoglalkoztatás jelentős részben a rossz munkaerő-piaci paraméterű, tartósan munkanélküliek köréből von be foglalkoztatottakat a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás kiterjesztésével magyarázható, hogy az alacsony iskolai végzettségűek létszámának foglalkoztatottakon belüli csökkenése lelassult. A két szélső végzettségi csoport (legfeljebb alapfok, illetve egyetem) foglalkoztatási rátáját jellemző különbség azonban továbbra is jelentős.

2. A legalább 5 fős vállalkozások és a költségvetési intézmények létszámalakulása

2012-ben a versenyszféra legalább 5 fős vállalkozásainál 1817,2 ezren álltak alkalmazásban, ami az előző évi létszám 98,2%-ának felelt meg. A költségvetési szféra közfoglalkoztatottakkal együtt 751,3 ezer főt, anélkül 660,6 ezer főt foglalkoztatott. Ez utóbbi 2,3%-os létszámcsökkenést jelentett. A nonprofit szféra 106,0 ezer főt alkalmazott, ami lényegében azonos az előző évivel. Az intézményi statisztika – havi gyakorisággal megfigyelt – szervezeti körében így 2012-ben 2674,4 ezren dolgoztak legalább havi 60 órában (ami a létszámba történő beszámítás feltétele), 0,6%-kal, 17,1 ezerrel kevesebben, mint az előző évben, annak ellenére, hogy a költségvetési szférában a közfoglalkoztatás keretében dolgozók átlagos létszáma mintegy másfélszeresére emelkedett.

A 609 ezres létszámával a legnagyobb foglalkoztatónak számító feldolgozóipar létszáma 1,9%-kal, a 332 ezer fős kereskedelem és gépjárműjavításé ugyancsak 1,9%-kal maradt el az előző évitől, ráadásul a kereskedelemben az év folyamán erőteljes átrendeződés is végbe ment a teljes munkaidős foglalkoztatásból a nem teljes munkaidős irányába. Az építőipar továbbra is létszámleadó maradt, hasonlóan a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ághoz. Az összességében létszámleadó feldolgozóiparon belül a 72 ezer főt foglalkoztató járműgyártás 3,4%-kal több embernek adott munkát az előző évinél.

A három nagy költségvetési terület közül – közfoglalkoztatottak nélkül – a humán- egészségügy, szociális ellátásban dolgozók létszáma 2,7%-kal, az oktatásban dolgozóké 3,0%-kal csökkent, míg a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban – döntően a védelmi tevékenységre koncentrálódóan – némileg nőtt.

A közfoglalkoztatásnak 2012-ben minden korábbinál nagyobb szerep jutott, a költségvetési szférában ilyen formában foglalkoztatottak átlagos létszáma – az év eleji havi néhány tízezerről 100 ezer fölé nőve – 90,8 ezer volt. Ez mintegy másfélszerese az előző évinek, és meghaladta az utóbbi években kiugrónak számító 2010. évi szintet is. Nem teljesen függetlenül a közfoglalkoztatásra vonatkozó speciális bérminimumszabálytól, 2012-ben a közfoglalkoztatottak döntő többsége (közel 80%-a) teljes munkaidőben dolgozott.

3. Tendenciák a létszám változásában a kétféle számbavételi módszer szerint

2012-ben a Munkaerő-felmérés adatai szerinti foglalkoztatottak létszáma éves átlagban 66 ezer fővel haladta meg az előző évit. A 4 fő feletti létszámú gazdálkodó szervezetekre és a költségvetési intézményekre kiterjedő, a statisztikai állományi létszám alakulását is mérő havi kereseti statisztika adatai szerint e körben mintegy 20 ezres létszámcsökkenés következett be, annak ellenére, hogy a költségvetési szférában a közfoglalkoztatotti létszám több mint 30 ezerrel meghaladta az előző évit.

A tendenciák értelmezésénél azon túl, hogy mindkét adat reprezentatív felvételből származik, és így – akár eltérő előjelű – mintavételi hibával is számolni kell, a következőkre kell figyelemmel lenni:
– A közfoglalkoztatásba bevontak köre 2012-ben jelentősen bővült. Ezt a MEF részben az ún. recall error miatt, részben azért, mert kisebb volumenű közfoglalkoztatás a költségvetési szférán kívül is megvalósult, az intézményi statisztikánál némileg nagyobbnak jelzi.

– A MEF-ben számba vett foglalkoztatottak közül 2012-ben az egy évvel korábbinál 18 ezerrel többen jelöltek meg Magyarországon kívüli munkahelyet. Ez a növekmény az intézményi statisztikában értelemszerűen nem, vagy éppen csökkenésként jelentkezik. Azoknak a külföldi állampolgároknak a száma viszont, akik magyarországi munkáltatónál dolgoztak, vagyis az intézményi statisztikában is szerepelhetnek, néhány ezer fővel csökkent.

– A gyermekek utáni adókedvezmény igénybevételi lehetősége és az alacsonyabb adókulcs, párosulva a tb-jogosultság fokozottabb ellenőrzésével, némi kifehéredést eredményezett, elsősorban a kisméretű
szervezeti körben. Ehhez szorosan hozzátartozik az is, hogy a válság elhúzódó következményei némi új, – de nem feltétlenül a munkaerőpiac stabil szegmensét megcélzó – pótlólagos munkaerő-piaci kínálatot eredményezett. A mikrovállalkozásoknál bekövetkezett létszámnövekedés, mely eleve csak a MEF-foglalkoztatotti létszámában tükröződik, így az átlagosnál dinamikusabb volt. (Ennek közvetett bizonyítéka, hogy a nem támogatott módon foglalkoztatottak létszámnövekedése a 10 fő alatti szervezetek körében másfélszerese volt az ennél nagyobbakra jellemzőnek.)

4. Külföldön dolgozók a Munkaerőfelmérésben

2012-ben a Munkaerő-felmérés éves átlagban 3878 ezer főnyi foglalkoztatottja közül 82,3 ezren jelöltek meg a munkavégzés helyeként országhatáron túli települést. Mivel a megfigyelés egysége a magyarországi cím, illetve az ott található háztartás, a MEF a külföldön dolgozók közül azokat veszi számba, akiket a válaszolók háztartásuk tagjaként azonosítanak.

A külföldi munkahelyet megjelölők legmarkánsabb csoportját 29,3 ezer fővel az Ausztriában dolgozók jelentették, többségük a határ menti megyék valamelyikében élt, így közülük vélhetően nagy arányban voltak napi ingázók. Az egyértelmű területi mintát nem mutató 24,9 ezer Németországban dolgozók többségét – hasonlóan az Ausztriában dolgozókhoz – a szakmai középfokú végzettséggel rendelkező férfiak adták, akik, ha nem is naponta, de rendszeres időközönként hazajárnak családjukhoz.

A MEF ugyanakkor igen kisszámú – mindössze 9,2 ezer – Egyesült Királyságban dolgozót talált. Ők jellemzően olyan fiatalok, akik szüleik háztartásában kerültek összeírásra. Az Egyesült Királyságban dolgozóként összeírtak között a német nyelvterületen dolgozókra jellemzőnél lényegesen nagyobb arányban voltak jelen a nők, illetve a diplomások.

Jóllehet a külföldön dolgozó magyarok abszolút számának felmérésére a MEF nem alkalmas (nem kerülnek, kerülhetnek összeírásra a magyarországi háztartáshoz közvetlenül nem kapcsolódó személyek, illetve nem tudni azt sem, hogy a MEF átlagszámai mekkora érintett létszámot takarnak, hányan vannak azok, akik időszakosan, pl. nyári szünetben, az osztrák síszezonban, vagy a mezőgazdasági kampányidőszakban vállalnak néhány hetes, hónapos külföldi munkát), viszont alkalmas bizonyos változások jelzésére.

Így az, hogy az utóbbi évben mintegy 33%-kal nőtt a szoros magyarországi kötődésüket megtartó külföldön munkát vállalók száma, jelzi, hogy a háztartások egyre rugalmasabban reagálnak a munkaerő-piaci változásra, valamint a nyitott európai munkaerő-piaci lehetőségekre. A magasabb életszínvonal elérése (vagy a korábbi megőrzése), illetve külföldi tapasztalatszerzés érdekében keresik a külföldi munkavállalási lehetőségeket is.

5. Üres álláshelyek 

Az uniós tagországokban 2007 óta egységesen és kötelezően gyűjtött konjunktúrainformáció a gazdálkodó szervezeteknél betöltésre váró (üres) álláshelyek száma, illetve ennek az összes álláshelyhez viszonyított aránya. A versenyszférában az eddig megfigyelt időszakban a magyarországi üres álláshelyek száma 2009-ben volt a legalacsonyabb. A 2010–2011. éveket némi pozitív irányú változás jellemezte, 2012 I–IV. negyedévében viszont a vállalkozások által jelentett üres álláshelyek száma elmaradt az előző évitől, jóllehet a IV. negyedévben már némi emelkedés következett be.

Nőtt a betöltésre váró üres álláshelyek száma többek között a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés, az építőipar, a szállítás, raktározás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén. A vállalkozásoknál betöltésre váró 14,5 ezer üres álláshely 0,8%-a volt az összes hazai álláshelyekének.

6. Munkanélküliség, munkaerő-piaci tartalék és inaktivitás a MEF adatai alapján

2012-ben éves átlagban 475,6 ezren voltak azok, akik a munkanélküliség hármas kritériuma szerint (nem dolgozott, keresett munkát, rendelkezésre állt) a MEF-ben munkanélkülinek minősültek. A munkanélküliek előző évihez viszonyított létszámnövekedése az adathoz tartozó mintavételi hiba határán belül maradt. Miközben munkaerő-keresleti oldalról érdemi forrást a közfoglalkoztatás biztosított – a 2012. évi adatok szerint minden második közfoglalkoztatott egy évvel korábban munkanélküli volt –, a kínálati oldalt a munkaerő-piaci kilépési lehetőségek szűkülése (emelkedő nyugdíjkorhatár, a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálata, illetve szabályainak szigorítása), valamint az elért életszínvonal megtartása érdekében az addig nem dolgozó további háztartástagok munkavállalási szándéka folyamatosan bővítette.

Az idősebb generációk „feltorlódása” (a nyugdíjkorhatár folyamatos emelésének következtében) rontja a fiatalok munkavállalási esélyeit, a képzési kibocsátás és a munkaerő-piaci igény inkonzisztenciája pedig egyre több fiatalt kényszerít kompromisszumok megkötésére, s részben emiatt a képzés befejezése és a munkába lépés közötti átmeneti időszak folyamatosan hosszabbodik. 2009-től már minden negyedik munkanélküli a 25 év alatti korosztályból kerül ki, s 2012-ben a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája – 18,6%-os foglalkoztatási ráta mellett – 28,1%-ra nőtt.

A 25–29 évesek 14%-os munkanélküliségi rátája is 3,1 százalékponttal magasabb a 15–74 évesekre számított átlagosan 10,9%-os rátánál, az ennél idősebb korosztályokban a munkanélküliségi ráta a 30–39 éves férfiakra jellemző 10,0%-tól eltekintve már egy számjegyű volt. A 60 éves és idősebb munkanélküliek száma egyelőre minimális, s a nem túl nagyszámú munkakeresési esetet is inkább a szerény összegű nyugdíj kiegészítésének igénye magyarázza. A nyugdíjazási feltételek változásával azonban nemcsak az idősebb foglalkoztatottak, de az ilyen korú munkanélküliek száma is növekvő tendenciát mutat.

Igen nagy gond, hogy a munkanélküliség az esetek jó részében tartós állapotot jelent, ha van is kilépés, az gyakran vagy ideiglenes (pl. néhány hónapig tartó közmunka), vagy ha tartós, akkor az inaktivitás irányába történik. 2012-ben a saját maguk egy évvel korábbi státusát munkanélküliként megjelölők 40%-a egy évvel később is munkanélküli, 30,7%-a inaktív volt a MEF fogalmai szerint, tehát kevesebb mint 1/3-uk tudott foglalkoztatottként visszalépni a munkaerőpiacra. Ugyanezt a nagyarányú „bent ragadást” jelzi, hogy a munkanélküliek közül fele (46,7%-a) tartós munkanélküli (legalább már egy éve állást kereső), és ennek 51,4%-a igen tartós munkanélküli (legalább 2 éve állást kereső) volt 2012-ben. A munkanélkülieknek a munkanélküliség ideje szerinti tartósan kedvezőtlen összetételén a válság okozta nagyarányú beáramlás is csak ideiglenesen változtatott.

Az önbesorolás alapján 2012-ben a 15–64 éves népességből 697,9 ezren nyilatkoztak úgy, hogy munkanélküliek, ebből 441,1 ezren az ILO hármas kritériumának is eleget tettek, míg 237,1 ezren ennek hiányában gazdaságilag nem aktívnak minősültek. Ez utóbbi kategóriából 106,5 ezren tartoztak az ún. passzív munkanélküliek közé (szeretnének dolgozni, de koruk, képzettségük, illetve képzetlenségük, vagy a helyi munkaerőpiac állapota miatt a keresést reménytelennek ítélik).

Az Eurostat részben a hármas kritériumból kiindulva, azt részlegesen feloldva definiálja a munkanélkülieken felüli munkaerő-piaci tartalék fogalmát. Azok tartoznak ide az inaktívak közül, akiknél vagy a keresés, vagy a rendelkezésre állás kritériuma nem teljesül. További tartaléknak tekinthetők az alulfoglalkoztatottak is, vagyis azok a foglalkoztatottak, akik teljes munkaidős állás hiányában kényszerülnek részmunkaidőben dolgozni. E három kategóriába összesen 311,4 ezren tartoztak 2012-ben, ez 4,5%-os (13 ezer fős) növekedést jelent 2011-hez képest, ami az alulfoglalkoztatotti kör létszámbővülésének következménye volt.

7. Nyilvántartott álláskeresők, munkaerőpiaci eszközök

A regiszteren alapuló – s így teljes körűen számba vett – nyilvántartott álláskeresők létszámának 2012. évi alakulása tükrözi a közfoglalkoztatás kiterjesztésének hatását, ami érthető, hiszen a közfoglalkoztatásban való részvétel a nyilvántartáshoz van kötve. Így az éves átlagban 559,1 ezres nyilvántartott álláskeresői szám 23,8 ezerrel alacsonyabb volt az előző évinél. Ha azonban ehhez hozzászámítjuk a közmunkában részt vevőket is, a két kategória együttes létszáma enyhe növekedést mutat. A pályakezdő regisztrált álláskeresők aránya 9,1%-ról (52,9 ezer fő) 11%-ra (61,5 ezer fő) emelkedett, és nőtt a 25 éven aluliak aránya is a munkanélkülieken belül.

Az ellátási rendszer átalakítása következtében az álláskeresési járadékban részesülők száma drasztikusan csökkent (az ellátás 2012-ben a korábbi 270 nap helyett 90 napig jár), míg a munkanélküliség címén szociális ellátásban részesülőké 10%-kal nőtt. A nyilvántartott álláskeresők 52%-a semmilyen ellátásban nem részesült, ami közel 11 százalékpontos növekedést jelent az előző évihez képest. A nyilvántartott álláskeresők egy része önhibáján kívül esett ki a támogatási rendszerből, mert nem tudott a közfoglalkoztatáshoz vagy közhasznú önkéntes munkalehetőséghez jutni.

2012-ben 9 ezerrel csökkent a munkaügyi szervezetnél nyilvántartott üres álláshelyek száma. A havi átlagban 75,9 ezer álláshely közel 3/4-ét támogatott foglalkoztatási forma keretében kívánták a munkáltatók betölteni.

A decemberi 55,8 ezer üres állásból 15,3 ezer volt nem támogatott munkahely, s csak Győr-Moson-Sopron megyében (71,1%), Budapesten (65,0%), valamint Komárom-Esztergom (55,5%) és Csongrád megyékben (51,3%) voltak a kínálaton belül túlsúlyban a piaciak, míg BorsodAbaúj-Zemplén megyében az ilyen állások aránya – az egyébként jelentős számú bejelentett álláshelyen belül – elhanyagolható volt.

















Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum