2013. április 16.

KSH - A fogyasztói árak változásai Magyarországon 2012


2012-ben a fogyasztói árak átlagosan 5,7%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, ami 1,8 százalékponttal magasabb a 2011-ben mértnél. A 2012. évi infláció mértéke így megközelítette a 2008. év adatát, akkor 6,1%-os volt az átlagos árnövekedés nagysága. 

Az előző évekkel ellentétben 2012-ben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, éves átlagban 12,7%-kal. Ebben a főcsoportban 10% fölötti árváltozás utoljára 2004-ben volt megfigyelhető.

Az átlagot jelentős mértékben meghaladta az egyéb cikkek (ide tartoznak például: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) árnövekedése (7,2%), ami a 2011. évinél is erőteljesebb volt.

A háztartási energiahordozók esetében megszakadt az elmúlt években tapasztalt árnövekedési ütem lassulása, 2012-ben a drágulás mértéke (6,2%) megközelítette a két évvel korábbi, magasabb szintet.

Az élelmiszerek esetében lassult az infláció, az 5,9%-os éves átlagos árnövekedés csak kis mértékben haladta meg az átlagot.

A ruházkodási cikkek körében a 2011-ben mérthez hasonló, átlag alatti áremelkedés volt megfigyelhető (2,6%), azonban ez a korábbi évek adatánál magasabb szintű. A szolgáltatások esetében is megszakadt az infláció lassulása, éves átlagban 4,2%-os volt a drágulás, szemben a 2011-ben mért 2,2%-os áremelkedéssel.

Tovább csökkent a tartós fogyasztási cikkek ára, hasonló mértékben, mint egy évvel korábban (1,2%).

Az elmúlt évben a fogyasztói árak alakulására több tényező is hatással volt. Egyrészről meghatározó szerepe volt továbbra is a piaci folyamatoknak: például a forint árfolyamának, az olajárak világpiaci alakulásának és a mezőgazdasági eredményeknek. Másrészről hatósági, illetve kormányzati árintézkedések is jelentősen befolyásolták az árakat. Emellett egyszeri módszertani változások is hatást gyakoroltak a 2012. évi fogyasztóiár-indexre.

Az árindexek egyhavi változása 

Az egyhavi átlagos fogyasztóiár-változás 2012 januárjában volt a legmagasabb (2,1%), ami meghatározóan az áfa addigi 25%-os kulcsának 27%-ra történő január 1-jei emelésének a következménye. Az áfaemelés szinte valamennyi főcsoportban éreztette hatását, kivéve a kedvezményes adókulcsok alá tartozó és a tárgyi adómentes termékcsoportokat. Az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és az egyéb cikkek megközelítőleg 3%-kal drágultak egy hónap alatt. Ez utóbbi csoporton belül a járműüzemanyagokért 5,3%-kal kellett többet fizetni, ami az áfaemelés mellett a benzin és a gázolaj árának emelkedéséből is adódott.

Bár a ruházkodási cikkek körében a téli kiárusítások nyomán árcsökkenés következett be, azonban mértéke – az áfaemelés hatására – kisebb mértékű volt, mint az előző évek hasonló időszakában. A háztartási energiahordozók esetében az áfakulcs emelésének hatása januárban még nem volt érezhető, mivel – az eddigi módszertani gyakorlatnak megfelelően – a fogyasztói árakban csak akkor kerülnek elszámolásra a megemelt díjak, amikor azt a fogyasztónak ténylegesen meg kell fizetni, azaz amikor az megjelenik a számlákon.

Ennek megfelelően, januárban egy kisebb mértékű áremelkedés volt megfigyelhető ebben a főcsoportban, amit főként a távfűtés, a vezetékes gáz és az elektromos energia január 1-jei alapdíjának megemelése okozott (január 1-től a használati díjak is emelkedtek, ami a távfűtés esetében a február-márciusi adatokban, a vezetékes gáz és az elektromos áram esetében a februári árindexben jelent meg). Az áfakulcs változása a távfűtés árát nem érintette, mivel az a kedvezményes, 5%-os adókulcs alá tartozik, ami 2012-ben változatlan volt.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kereskedők nem minden esetben érvényesítették teljes egészében az áraikban az áfakulcsok változtatásából adódó hatásokat, illetve a fogyasztói árakban az áfaváltozások csak egy része jelenik meg azonnal.

Részben ez is az oka annak, hogy februárban, márciusban és áprilisban is jelentősebben nőttek az árak egy hónap alatt. A februári egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedést (0,8%) a korábbi évekhez hasonlóan most is a hatósági árváltozások határozták meg leginkább, azonban emellett az élelmiszerárak további emelkedése is befolyással volt, ami 1,7%-ot tett ki.

A háztartási energiahordozókért 2,7%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a vezetékes gáz 4,1, az elektromos áram 2,7%-kal drágult – a januári használati díjak emelésének következtében –, továbbá áremelkedés történt a palackos gáznál is (3,0%). Bár a ruházkodási cikkek körében a téli kiárusítások nyomán tovább csökkentek az árak egy hónap alatt, a fogyasztói kosárban képviselt alacsony súlyaránya miatt nem tudta érzékelhetően fékezni a februári havi átlagos árnövekedést.

A márciusban mért 0,8%-os egyhavi árváltozást számos tényező alakította. A szeszes italok, dohányáruk 3,0%-kal drágultak, ezen belül a dohányáruk közel 7%-kal kerültek többe, ami meghatározóan a februári jövedékiadó-emelés hatásának egy része. Emellett szerepet játszott még a járműüzemanyagok árának 2,4%-os növekedése, amelynek hatására az egyéb cikkek csoportjában is átlag feletti áremelkedés történt 2012. februárhoz viszonyítva.

Az élelmiszerek 0,8%-os egyhavi áremelkedésén belül a tojásért 17%-kal kellett többet fizetni. Az ilyenkor jellemző szezonális változásoknak megfelelően a ruházkodási cikkek is drágultak, közel 1%-kal.

Áprilisban – összhangban a korábbi évek folyamataival –, a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben (2,4%) egy hónap alatt, elsősorban a szezonváltás következtében. További 2,2%-kal drágultak a dohányáruk, amelynek oka még mindig a korábbi jövedékiadó-emelés elhúzódó hatása volt.

A járműüzemanyagok árának további, több mint 3%-os emelésével az egyéb cikkek csoportjában is jelentős drágulás ment végbe (1,4%) egy hónap alatt. Bár az élelmiszerek áremelkedése ennél kisebb mértékű volt áprilisban (0,8%), ezen belül tovább drágult a tojás (közel 12%-kal). Tekintve, hogy e két főcsoport (élelmiszerek, egyéb cikkek), fogyasztásban elfoglalt aránya jelentős, így erőteljesebben befolyásolták az április havi fogyasztóiár-indexet, amelynek mértéke így 0,8% lett. A májusi egyhavi árcsökkenést meghatározóan a járműüzemanyagok és a tartós fogyasztási cikkek árának csökkenése okozta.

A nyári hónapokban, a betakarítási időszaknak megfelelően, az idényáras élelmiszerek ára általában nagyobb mértékben csökken, azonban 2012-ben a súlyos aszály és fagykárok miatti terméscsökkenés következtében nem történt a korábbi évekhez hasonló szintű, erősebb árcsökkenés. Augusztusban alig 7%-kal estek vissza az árak e termékkörben, szemben a korábbi évek 10–20%-os árcsökkenésével. Így az élelmiszerek ára is csak kis mértékben csökkent ezekben a hónapokban – 0,1–0,9%-kal havonta –, ami visszafogottabb volt az ilyenkor szokásosnál.

A jövedéki adó újbóli megemelésével júliusban a dohányárukért ismét többet kellett fizetni (1,1%), illetve a telefonadó bevezetésével dráguló hírközlési szolgáltatások (1,4%) is kedvezőtlenül befolyásolták a fogyasztóiár-index alakulását. Ezt azonban ellensúlyozta a járműüzemanyagok nagyobb mértékű árcsökkenése (2,5%), valamint a ruházkodási cikkek nyári kiárusítási akciói (2,2%), s így összességében júliusban ismét negatívba fordult a fogyasztóiár-változás (0,1%). Augusztusban és szeptemberben az üzemanyagok tovább drágultak, 3,6, illetve 2,8%-kal, emellett nőtt a szeszes italok, dohányáruk (0,5%, 1,3%) ára is, mivel a jövedékiadó-emelés hatása általában több hónapra is áthúzódik.

A ruházkodási cikkek árának alakulását alapvetően a szezonváltás határozta meg, a nyári kiárusításokat az őszi, téli kollekció megjelenése váltotta, amelynek hatására az augusztusi mintegy 2%-os árcsökkenést szeptemberben közel 1,5%-os drágulás követte. Az említett árnövekedéseket nem tudta érzékelhetően ellensúlyozni sem az idényáras élelmiszerek körében mért – korábbi éveknél csekélyebb – árcsökkenés, sem az üdülési szolgáltatások szeptemberi alacsonyabb árai, így a teljes egyhavi fogyasztóiár-változás mindkét hónapban – a korábbi évekkel ellentétben – növekedésbe fordult.

Bár az év utolsó negyedévében lényegében alig változtak a fogyasztói árak egyik hónapról a másikra, ezen belül azonban bizonyos árufőcsoportokban – például az élelmiszerek körében – átlag feletti drágulás következett be októberben és novemberben (0,6–0,7%). Mindezt ellensúlyozta a járműüzemanyagok árának folyamatos, nagyobb mértékű csökkentése, valamint a szolgáltatások árában ilyenkor jellemző visszaesés.

Decemberben ismét megemelték a dohányáruk jövedéki adóját, ezen intézkedés hatása a 2013. év eleji árakban jelenik meg.

Az árindex 12 havi és éves változása 

Az árváltozás tizenkét havi ütemében 2011 második felében gyorsulás ment végbe, novemberben újra 4,0% fölé emelkedett az éves infláció mértéke, hasonlóan, mint 2010 novemberében. Decemberben, egy kisebb lassulást követően, az előző év decemberéhez mérten 4,1%-kal növekedtek az árak.

2012. januárban 5,5%-ra ugrott az infláció, ami meghatározóan a 25%-os áfakulcs 27%-ra történő év eleji emelésnek volt a hatása. Hasonló szintű infláció 2010 júniusában volt megfigyelhető, akkor 5,3%-os volt a drágulás az előző év azonos hónapjához képest.

Tekintve, hogy az áfaemelés hatása általában az elkövetkező hónapokban is érezteti hatását, illetve a háztartási energiahordozók árának emelése több hónapra elosztva jelentkezik, így mindezek a tényezők tovább gyorsították az inflációt: februárban 5,9%-ra. A tavaszi hónapokban lényegében egy lassuló tendencia vette kezdetét, amelynek nyomán májusban 5,3%-ra mérséklődött az áremelkedés tizenkét havi üteme, azonban a nyári hónapok már gyorsulást jeleztek, szeptemberben az áremelkedés mértéke elérte az éves csúcsot, 6,6%-ot (utoljára 2010. januárban alakult hasonlóan az infláció, akkor 6,4% volt a csúcs).

A gyorsulásban a legnagyobb szerepet egyrészt a jövedéki adó emelésének nyomán a dohányáruk drágulása, másrészről a benzin és a gázolaj árának szintén jelentős emelkedése játszotta. Kedvezőtlenül hatott még az élelmiszerek szokatlan mértékű drágulása: az idényáras élelmiszerek erre az időszakra jellemző nagyobb mértékű árcsökkenése ugyanis a rossz mezőgazdasági terméseredmények következtében elmaradt.

Októberben visszaesett a tizenkét havi árváltozás mértéke 6,0%-ra, ami meghatározóan bázishatás következménye volt. 2011. októberben a megszűnt szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás nyomán bekövetkezett átlag feletti drágulás bázisból való kiesése, illetve a járműüzemanyagok árának csökkenése egyaránt kedvezően hatott az infláció alakulására.

Az év utolsó két hónapjában tovább lassult az árak növekedési üteme, a tizenkét havi áremelkedés decemberben 5,0%-os volt. A lassulás ezúttal is meghatározóan bázishatás eredménye: 2011 novemberében az idényáras élelmiszerek korábbi éveknél nagyobb mértékű drágulása, a gázolaj és a szeszes italok, dohányáruk jövedéki adójának megemelése, illetve a járműüzemanyagok átlag feletti drágulása jelentős áremelkedést okozott, s e hatásoknak a megszűnése egy komolyabb mértékű visszaesést okozott az árakban.

Az éves átlagos 5,7%-os fogyasztóiár-növekedés, a korábbi évekhez hasonlóan a termék- és szolgáltatáscsoportok árváltozásának jelentős szóródásával alakult ki.

A korábbi évekkel ellentétben a legnagyobb mértékben, 12,7%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak, ami a dohánytermékek jövedéki adójának többszöri megemeléséből adódott. Átlag felett, 7,2%-kal növekedtek az egyéb cikkek árai, meghatározóan a járműüzemanyag-árak közel 13%-os áremelkedésének következtében. Az egyéb cikkek csoportjában viszonylag nagyobb súlyt képviselőgyógyszerek, gyógyáruk esetében az éves átlagos árnövekedés átlag alatti, 4,5% volt 2012-ben.

A háztartási energiahordozók körében szintén átlag feletti drágulás volt tapasztalható (6,2%), ezen belül jelentős mértékben nőtt továbbra is a palackos gáz ára egy év alatt, megközelítőleg 12%-kal. A távfűtésért mintegy 8%-kal, a vezetékes gázért közel 7%-kal, az elektromos energiáért pedig nagyjából 4%-kal kellett többet fizetni 2012-ben, mint 2011-ben.

Bár az élelmiszerek körében a korábbi évnél kisebb mértékű volt az árnövekedés – 5,9% –, a csoporton belül számos esetben az átlagot jelentősen meghaladó áremelkedés volt. A legnagyobb mértékben – többek között – a tojás (35,9%), a sertészsiradék (25,0%), a csokoládé, kakaó (17,0%) és a kávé (11,5%) ára nőtt egy év alatt. A sertés- és marhahúsok 10% feletti mértékben drágultak, míg a baromfihúsok körében mintegy 6%-os áremelkedés volt megfigyelhető. Árcsökkenés mindössze néhány termékcsoportnál történt, például a burgonya (18,6%) és a liszt (3,5%) esetében.

Átlag alatt drágultak a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások (2,6 és 4,2%-kal), azonban ez utóbbi csoporton belül számos esetben az átlagnál jóval nagyobb áremelkedés következett be: a postai szolgáltatások 12,4, a szemétszállítás 7,4, a csatornadíj 5,5, a vízdíj 4,8%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

A maginfláció alakulása 

Az alapdrágulás, azaz maginfláció (szezonálisan kiigazított) tizenkét havi növekedési üteme 2012-ben folyamatosan a fogyasztóiár-index alatt maradt. Az év első felében a két mutató lényegében együtt mozgott, az eltérés stabilan 0,5–0,7 százalékpont körül mozgott. 2012. júliustól azonban ez a különbség hónapról hónapra egyre nagyobb mértékű lett, szeptemberben a maginfláció 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb a fogyasztóiár-indexnél.

Ennek oka meghatározóan a járműüzemanyagok körében bekövetkezett nagyobb mértékű áremelkedés, mivel az a fogyasztóiár-indexet erőteljesen emelte, azonban mivel a maginflációs mutatóból elhagyásra kerül, így abban nem érvényesült ez a hatás.

Az év végére a két mutató közötti különbség szinte teljesen eltűnt, megközelítőleg azonos értéket mutattak. Ennek oka, hogy az év utolsó hónapjaiban tapasztalt nagyobb mértékű járműüzemanyagár-csökkenések a fogyasztóiár-indexet erőteljesen csökkentették, a maginflációra nem gyakoroltak hatást, így a lassulás a maginfláció esetében kevésbé volt látványos mértékű. A maginfláció utoljára 2011. júliusban haladta meg – alig érzékelhető mértékben – a fogyasztóiár-indexet.

2012-ben a szezonálisan kiigazított maginfláció átlagosan 5,1% volt, ami 2,4 százalékponttal magasabb a 2011. évi növekedésnél.

A változatlan adótartalmú árindex alakulása 

A változatlan adótartalmú árindex és a fogyasztóiár-index tizenkét havi növekedési üteme 2011. év első felében megegyezett egymással, tekintve, hogy ezen időszak alatt az indirekt adók nem módosultak. 2011 októbere óta azonban a jövedékiadó-emelések, illetve az áfa változása nyomán jelentős különbség volt megfigyelhető a két mutató alakulásában. Az általános áfakulcs 2012. január 1-jei emelésével – ami szinte valamennyi termék- és szolgáltatáscsoportot érintette – a teljes fogyasztóiárindex januárban egy hónap alatt 2,1%-os árnövekedést jelzett, addig az adóváltozás hatását kiszűrő változatlan adótartalmú árindex 1,0% volt.

Fontos megjegyezni, hogy az adóemelés hatása az eddigi tapasztalatok alapján általában nem jelenik meg azonnal és teljes mértékben az árakban. Azonban a változatlan adótartalmú árindex előállításánál a teljes adóváltozással számolunk, így a mutató lényegét tekintve egy elméleti adóhatást tükröz. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kereskedők és szolgáltatók nem minden esetben érvényesítik a megemelt áfakulcs hatását áraikban, illetve a szeszes italok, dohányáruk esetében az üzletek az árukészlet erejéig a régi zárjegyes termékeket árusíthatják. Ennek megfelelően a jövedékiadó-emelés hatása is több hónap alatt jelenik meg a fogyasztóiár-indexben.

2012-ben a változatlan adótartalmú árindex 3,5%-os árnövekedést mutatott, ami 2,2 százalékponttal volt alacsonyabb a teljes fogyasztóiár-index értékénél.








Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum