2013. május 14.

KSH - Jövedelmi szegény 1,4 millió fő (14 százalék) Magyarországon, 2013. május

Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2011-ben a jövedelmi szegénységi arány a teljes lakosság körében 13,9 százalék volt, ami 1 millió 368 ezer főt jelentett. Háztartástípusonként vizsgálva megállapítható, hogy a szegények között a teljes népességen belüli arányukhoz képest felülreprezentáltak a gyermekes háztartásokban élők és az egyedül élő aktív korúak, illetve alulreprezentáltak a gyermektelen háztartásokban élők és az egyedül élő nyugdíjasok.

A szegények településtípus szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a fővárosban és a megyeszékhelyeken arányaiban jóval kisebb, ugyanakkor a községekben jóval nagyobb valószínűséggel találhatók szegények az egyes településtípusokon élők teljes népességen belüli arányánál.

Az EU-SILC kiegészítő modulja alapján számított mutatók is jelentős egyenlőtlenségeket jeleznek a szegények és a nem szegények között. Miközben a teljes népesség közel 58 százaléka él dupla komfortos vagy összkomfortos lakásokban, addig a szegényeknek csak 27 százaléka.

A szegényeknek ugyanakkor 40 százaléka komfortos lakásokban él, miközben a nem szegényeknek csak 30 százaléka. A szegényeket tehát nagyobb valószínűséggel találjuk a legrosszabb minőségű lakásokban. Miközben a szegények 18 százaléka él félkomfortos és 4 százaléka szükség- és egyéb lakásokban, addig ez a nem szegények körében együttvéve is kevesebb mint 5 százalék.

A lakások minőségében is hasonlóan nagyok a különbségek a szegények és a nem szegények között. Míg a teljes népesség 76 százaléka nem találkozik lakásában a vizsgált minőségi problémákkal, addig ez az arány a nem szegények esetében már 81 százalék, miközben a szegények körében csak 47 százalék. A problémák halmozódása is sokkal jellemzőbb a szegények körében; 17 százalékuk lakik olyan lakásban, ahol kettő, 11 százalékuk pedig olyanban, amelyben mindhárom vizsgált minőségi probléma előfordul.

A lakókörnyezetben és a szolgáltatások elérhetőségében már kisebbek az egyenlőtlenségek, mint az előző két, lakással kapcsolatos mutató esetében. Bár a szegények kisebb arányban élnek olyan környéken, ahol egyáltalán nem szembesülnek egyik vizsgált problémával sem, de a halmozottan kedvezőtlen környéken élők aránya körükben már nem sokkal magasabb, mint a nem szegényeké. Míg a szegények 8, addig a nem szegények 6 százaléka szembesül közvetlen lakókörnyezetében legalább kettővel a vizsgált három probléma közül.

Az alapvető szolgáltatások elérésében is az előbbivel hasonló a helyzet. A nem szegények között 10 százalékponttal magasabb azok aránya, akik közvetlen lakókörnyezetükben minden szolgáltatáshoz könnyen hozzáférnek, és 4 százalékponttal kisebb azok aránya, akik 4 vagy több alapvető szolgáltatáshoz is csak nehezen vagy nagyon nehezen jutnak hozzá.

A szegények és a nem szegények lakásainak komfortosságában viszonylag nagyok a különbségek az egyes településtípusok között. A szegények közül legalább komfortos lakásban legtöbben a megyei jogú városokban (86%), míg legkevesebben a községekben (59%) élnek, vagyis a községekben közel háromszor akkora a relatív kockázata annak, hogy a jövedelmi szempontból szegénynek tekinthető emberek alacsony komfortfokozatú lakásban lakjanak, mint a megyei jogú városokban.

A szegénynek nem tekinthető népességet vizsgálva bár minden településtípusban kisebb az alacsony komfortfokozatú lakásban élők aránya, településtípus szerinti különbségek így is maradnak. A kisvárosokban több mint két és félszer nagyobb eséllyel laknak a nem szegények komfortosnál rosszabb lakásban.

A lakásminőségi mutatókban nincsenek jelentős eltérések településtípus szerint, sem a szegénységi küszöb alatt, sem a felett. Azoknak az aránya, akik olyan lakásban laknak, amelyre nem jellemző a felsorolt negatívumok közül egy sem, a szegények esetében 45–54 százalék, míg a nem szegények esetében 78–84 százalék. Ez azt jelenti, hogy e tekintetben a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb arányokkal jellemezhető településtípusok között még másfélszeres eltérés sincs.

A lakókörnyezeti mutatókban településtípusok szerint már nagyobbak a különbségek mind a szegények, mind a nem szegények esetében. A települési hierarchia szerinti sorrend e mutatók esetében egyértelműen megfordult, hiszen mind a szegények, mind a nem szegények közül a községekben élők számolnak be a legkisebb, míg a fővárosiak a legnagyobb arányban lakókörnyezeti problémákról. Ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy a szegények esetében kisebbek az eltérések a problémákkal szembesülők arányaiban, mint a nem szegények esetében.

A szolgáltatásokhoz való hozzáférésben a nem szegények között lényegében nincsenek különbségek, hiszen minden településtípuson alig több mint 30 százalékuk számol be arról, hogy valamely szolgáltatáshoz való hozzáférés számára nehézségekbe ütközne. Ezzel szemben a szegények 45 százaléka panaszkodik erről a megyei jogú városokban és a községekben, míg a fővárosban csak alig több mint 20 százalékuk. Vagyis a szolgáltatások esetében a településtípus csak a szegények esetében meghatározó tényező.

Míg a jövedelmi szegénység szempontjából a fővárostól a községekig haladva egy viszonylag erős települési lejtő figyelhető meg, addig ugyanez sem a lakások komfortfokozata, illetve minősége, sem a lakókörnyék minősége és alapvető szolgáltatásokkal való ellátottsága szempontjából nem jellemző. Utóbbi szempontokból a kockázat nem a településhierarchia szerinti, sőt, a lakókörnyezet esetében éppen fordított.

Háztartástípusok szerinti különbségek

A szegények és a nem szegények különböző háztartástípusai között jelentős különbségek vannak a két, lakáshoz kapcsolódó mutatóban, míg sokkal kisebb eltérések a lakókörnyezettel és szolgáltatásokkal kapcsolatos mutatókban. A szegényeket több mint négyszer akkora valószínűséggel találjuk legfeljebb félkomfortos lakásokban, mint a nem szegényeket, közel háromszor valószínűbb, hogy lakásuk minőségével kapcsolatban hiányosságokkal szembesülnek, de csak másfélszer akkora valószínűséggel panaszkodnak lakóhelyi környezetükkel kapcsolatos problémákra, illetve valamilyen szolgáltatáshoz való nehéz hozzáférésre.

A szegények közül legnagyobb arányban a legalább két aktív korú felnőtt gyermek nélkül típusú háztartások laknak (35%) összkomfortos lakásokban, a többszemélyes nyugdíjas háztartások gyermek nélkül pedig komfortos lakásokban (49%). Az egyedül élő nyugdíjasok, illetve aktív korúak laknak legnagyobb arányban (egyaránt 26%) komfort nélküli vagy szükséglakásokban.

A legalább komfortos lakásokban élők aránya a többszemélyes nyugdíjas háztartások között a legmagasabb (79%), míg a legalább két aktív korú felnőtt gyermekkel típusú háztartások között a legalacsonyabb (64%), így utóbbi háztartások közül 1,7-szer nagyobb eséllyel találjuk alacsony komfortfokozatú lakásokban a szegényeket.

A nem szegény háztartásokban élők között jóval kisebbek az eltérések, ugyanis a legnagyobb és legkisebb mértékben veszélyeztetett csoportok közötti eltérés csak 1,3-szeres.

A lakásminőségi mutató szempontjából a szegények körében a gyermek nélküli aktív korú háztartások mellett a nyugdíjas háztartások (akár egy-, akár többszemélyes) élnek legnagyobb arányban (59%) jó minőségű lakásokban, vagyis olyan lakásokban, amelyekben nem szembesülnek egyetlen minőségi problémával sem. Ezzel szemben a gyermekes háztartások (függetlenül a felnőttek számától) laknak legkisebb arányban (42%) ilyen kellemes lakásokban.

A szegénységi küszöb feletti jövedelemmel rendelkező háztartások között a kellemes lakásokban élők aránya a legnagyobb a gyermek nélküli nyugdíjas, illetve aktív korú háztartások, valamint a gyermeket nevelő több felnőttet is tartalmazó aktív korú háztartásokban.

A legjobb és legrosszabb arányok között ebből a szempontból a szegények körében 1,4-szeres, míg a nem szegények körében 1,8-szeres az eltérés.

A szegények körében a gyermekes háztartásokban élők lakókörnyezeti mutatói a legkedvezőtlenebbek, míg a legkedvezőbbek a nyugdíjas, illetve a gyermek nélküli aktív korú háztartásokéi.

A szegénységi küszöb felett a gyermek nélküli többszemélyes nyugdíjas, illetve a legalább két aktív korú háztartásokban élők arányai a legkedvezőbbek.Érdekes jelenség, hogy e tekintetben az eltérések kisebbek a szegénységi küszöb felett, mint az alatt.

A szolgáltatásokhoz való hozzáférés mutatóiban is viszonylag kisebbek a különbségek mind a szegények, mind a nem szegények körében. Mindkét esetben az egyedül élő aktív korúak mutatói a legkedvezőbbek. Hozzájuk képest közel másfélszer akkora valószínűséggel szembesülnek nehézségekkel e téren a szegények közül a legalább két aktív korú felnőtt gyermekkel típusú háztartásokban élők, míg nem szegények közül az egyedül élő nyugdíjasok.

Összegzés

A relatív jövedelmi szegénység és a lakásviszonyok azt mutatják, hogy a lakás jellemzői szorosabb kapcsolatban állnak a jövedelmi szegénységgel, mint a lakókörnyezet jellemzői. Utóbbi nagyobb mértékben függ a lakóhelyi település jellegétől, vagyis a jövedelmi helyzetük alapján szegénynek tekinthetők sokkal gyakrabban élnek rosszabb lakásban, de nem sokkal gyakrabban rosszabb környéken, mint a nem szegények.

A lakások komfortfokozatában mind a szegénységi küszöb alatt, mind a felett viszonylag jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes településtípusok között. Ezek az eltérések azonban, a jövedelmi szegénység valószínűségeitől eltérően, nem a településhierarchia szerint alakulnak. A szegények esetében a komfortfokozat mellett a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, míg a nem szegények esetében a lakókörnyezet minőségére hat jelentős mértékben a település típusa.

A háztartástípus szerint a relatív jövedelmi szegénység valószínűségében sokkal nagyobbak az eltérések, mint a lakás vagy a lakókörnyezet jellemzőiben. Azzal együtt, hogy a különböző háztartástípusok között is megfigyelhetők kisebb nagyobb eltérések mind a négy vizsgált jellemző szerint, úgy tűnik, hogy ez az összefüggés gyengébb, mint a településtípusok esetében.








Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum