2013. május 9.

KSH - Középiskolában 414 ezren tanulnak, 2013. május


A 2012/2013-as tanévben Magyarországon 1 millió 857 ezer (a tavalyinál 41 ezerrel kevesebb) gyermek és fiatal – az érintett 3–22 éves népesség 88%-a – vesz részt óvodai nevelésben, valamint különböző szintű nappali képzésekben. Óvodába 340 ezer gyermek jár, általános iskolai oktatásban 743, középfokú oktatásban 540 – ezen belül szakiskolákban közel 127, középiskolákban csaknem 414, – a felsőoktatási intézményekben 234 ezren tanulnak. 

Az óvodába beiratott gyermekek létszámának 2008 óta tartó növekedése megtorpant, és az előző évhez képest csaknem ezer fővel kevesebb gyermek részesül óvodai nevelésben. Az óvodások 21%-a 6 éves vagy idősebb.

Jelen tanévben egy óvodapedagógusra országos szinten, átlagosan 11 gyermek jut, az óvodai gyermekcsoportok átlaglétszáma 23 fő, lényegében az előző évivel megegyező. Az óvodások körében 2% a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek aránya. A közel 7 ezer érintett 78%-a integrált nevelésben részesül.

Egységes óvodai-bölcsődei csoportból 125 – a tavalyinál 10-zel kevesebb – indult, ugyanakkor az ilyen formában ellátott, óvodáskorúnál fiatalabb gyermekek száma 5%-kal, 550 főre emelkedett. Velük 206 főfoglalkozású óvodapedagógus és 228 dajka, illetve gondozó foglalkozik, összességében 9 fővel többen, mint egy évvel korábban. A korai fejlesztés és gondozás rendszerében működő feladatellátási helyek száma az előző évhez képest 11%-kal nőtt. 4900 6 évesnél fiatalabb korú megkésett vagy eltérő fejlődésmenetű gyermek komplex ellátásáról mintegy 900 főfoglalkozású pedagógus gondoskodik immár 228 helyen.

Az általános iskolai tanulólétszám tovább csökkent, bár az előző évekhez képest lassuló ütemben. Jelenleg a nappali oktatásban 743 ezren tanulnak, 5 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az egy pedagógusra (10 fő), illetve az egy osztályra jutó tanulólétszám (20 fő) lényegében nem változott az elmúlt években.

Az általános iskolákba járó sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek száma összességében 400 fővel, 51 ezerre csökkent. Ez – hasonlóan a tavalyi tanévhez – az általános iskolások 6,9%-át jelenti. Arányuk Dél-Alföldön a legmagasabb (11%), az országos átlagot 4 százalékponttal meghaladó, míg Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (5%). Nemek szerint nagy az eltérés a sajátos nevelési igényű gyermekek arányában, a fiúk esetében arányuk 8,8, a lányok esetében 5%. Az általános tantervű osztályokban integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók hányada a 2012/2013-as tanévben tovább emelkedett, országos szinten megközelíti a 66%-ot, ami 34 ezer főt jelent.

Az általános iskolai napközis és iskolaotthonos osztályokba járók aránya egy százalékponttal tovább emelkedett, jelen tanévben megközelíti a 48%-ot. Országos szinten az alsó tagozatos tanulók több mint négyötöde részesül napközis ellátásban. A régiók közötti eltérések továbbra is jelentősek: míg Dél-Dunántúlon a kisiskolások 85, addig Észak-Magyarországon csupán 70%-a vesz részt délutáni foglalkozásokon.

Az iskolai étkeztetésben részesülők aránya is egyre magasabb, jelenleg a tanulók 74%-a jut legalább naponta egyszer meleg ételhez az iskolákban. Területi különbségek itt is megfigyelhetők: legmagasabb az arányuk Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon 80, legalacsonyabb Közép-Dunántúlon 67%.

A tanulólétszám csökkenéséből adódóan évről évre kevesebb a 8. évfolyamot sikeresen befejezettek száma. 2012-ben nem egészen 95 ezer nyolcadikos végzett nappali oktatásban, az egy évvel korábbi 100 ezerrel szemben. A végzettek nagy része továbbtanul, a jelen tanévi 9. évfolyamos középfokú oktatásban részt vevő tanulóból közel 93 ezer az előző tanévben végezte el a 8. évfolyamot. A tovább nem tanulók munkaerő-piaci pozíciói a leggyengébbek, nagy részük szakmai végzettség hiányában munkanélkülivé válik.

A lemorzsolódó, leszakadó rétegekről az ún. korai iskolaelhagyók arányának számításával nemzetközileg is összehasonlítható információhoz juthatunk. Korai iskolaelhagyóknak nevezzük a 18–24 éves népességből azokat, akik az oktatási, képzési rendszerből végzettség nélkül, vagy alacsony szintű (legfeljebb alapfokú) végzettséggel kerülnek ki, és semmiféle további oktatásban, képzésben nem vesznek részt. Az Európa 2020 stratégia célkitűzései között szerepel a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése európai szinten. Európai átlaguk évről évre alacsonyabb, 2011-ben már csak 13,5% volt, és Magyarország a 11,2%-os értékével a kedvezőbb helyzetű országok közé tartozik. A 2012. évi országos adatok alapján a lemorzsolódók aránya továbbra is alacsonyabb a nők esetében (10,7%), férfiak esetében 12,2%, és a nemek közötti különbségek kismértékben csökkentek.

A régiók szerinti számottevő eltérések változatlanul fennállnak, miközben sorrendjük átrendeződött: a legkedvezőbb a korai iskolaelhagyók aránya Közép-Magyarországon (8,5%), a 2011-es ranglista éléről Nyugat-Dunántúl az 5. helyre került az országos átlaggal majdnem megegyező (11,4%-os) arányával. Tovább romlott Észak-Alföld és Észak-Magyarország helyzete, előbbi aránya 5, utóbbi 4 százalékponttal volt magasabb az országos átlagnál.

A 2012/2013-as tanévben a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésében tanulók száma 540 ezer fő, ami 27 ezerrel – közel 5%-kal – kevesebb, mint az előző tanévben.

Érettségit nem adó szakiskolákban a diákok száma a teljes középfok átlagánál nagyobb mértékben, közel 9%-kal esett vissza, így ebben a tanévben itt 12 ezerrel kevesebben, csak 127 ezren kezdték meg tanulmányaikat, ami az összes középfokú oktatásban részt vevő 23%-a volt, a korábbi 25% helyett. A csökkenés elsősorban a képzés átalakításával, az előrehozott szakképzéssel, ezzel párhuzamosan a képzési idő rövidülésével függ össze. Az SNI-tanulók aránya a köznevelési feladatellátási helyek közül a szakiskolákban a legmagasabb, 13%, a gyógypedagógiai oktatást nyújtó speciális szakiskolák miatt. Ebből adódóan az integráltan oktatott SNI-tanulók aránya is itt a legalacsonyabb, 43%.

A középiskolások száma közel 15 ezer fővel (3,4%-kal) csökkent. A 414 ezer középiskolásból az idei tanévben 224 ezren szakközépiskolába, 190 ezren gimnáziumokba járnak. Mindkét iskolatípusban kevesebb a diák, a gimnáziumoknál a csökkenés megközelíti a 3, a szakközépiskoláknál a 4%-ot. A középiskolákban az SNI-tanulók száma 6 ezer fő, ami a középiskolások 1,5%-a, akik szinte valamennyien integrált oktatásban részesülnek az általános tantervű osztályokban.

Az érettségit adó középfokú oktatási intézményeket változatlanul a leányok választják nagyobb arányban, 82%-ban, szemben a fiúk 71%-os arányával. Iskolatípusonként is különbözik a nemek szerinti összetétel. A gimnáziumokban ez évben is a leányok (57%), míg a szakiskolákban a fiúk (62%) vannak többségben. A szakközépiskolákban a fiú-leány arány egyre inkább közelít egymáshoz, az idei tanévben 51–49%, az elmúlt évnek 52–48%-kal szemben.

Ebben a tanévben a szakmai képzést nyújtó intézmények (szakiskolák, szakközépiskolák) szakképző évfolyamain 159 ezren tanulnak, 1420 fővel kevesebben az elmúlt évinél.A tavalyi évhez hasonlóan ismét a műszaki tanulmányokat folytatók aránya a legmagasabb, 34%, ezenkívül a szolgáltatás, valamint a gazdaság és irányítás képzési területeket választották még nagyobb arányban, az előbbi 26, az utóbbi 18%.

2012-ben közel 74 ezren – az előző évinél 2,6 ezer fővel kevesebben – szereztek érettségi bizonyítványt, az egy évvel korábbihoz képest 1 százalékponttal többen, 52%-os arányban gimnáziumban és 48%-ban szakközépiskolában.

A sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma a szakiskolában csaknem 31 ezer, a szakközépiskolákban pedig 26 ezer fő volt. A szakiskolákban végzettek számának előző tanévhez viszonyított kiugró, közel 40%-os növekedése alapvetően a képzés átalakításával, az előrehozott szakiskolai szakképzés bevezetésével függ össze.

A felsőoktatásban a kifutó egyetemi és főiskolai szintű képzések helyét fokozatosan – az ún. bolognai folyamat során kialakított – egymásra épülő képzési ciklusok veszik át. Az alap-, és a mesterképzés – a jogszabályi meghatározás szerint – osztatlan vagy osztott formában történik, és ezt követheti a doktori képzés. Emellett tanulási lehetőséget nyújt a felsőfokú szakképzés, mely felsőfokú végzettségi szintet nem biztosít, valamint a szakirányú továbbképzés is.

2012-ben részben a finanszírozási rendszer és a keretszámok átalakítása miatt, valamint demográfiai okokból az előző évhez viszonyítva 17%-kal kevesebb, 84 ezer fő volt a felsőoktatási nappali képzésekre felvételizők száma. Az első helyen választott szakok között a műszaki képzések vették át a vezető szerepet (17%). Ezen a területen a legmagasabb az állami ösztöndíjas létszámkeret. A gazdaságtudományi szakok annak ellenére tartották meg második helyüket (15%), hogy minimális kivételtől eltekintve csak önköltséges helyeket hirdettek meg. A harmadik helyen továbbra is a bölcsészettudományi programok szerepelnek a ranglistán (12%).

Bár 5 ezer fővel kevesebb hallgatót vettek fel, mint egy évvel korábban, a felvettek aránya a jelentkezettekhez képest mégis jelentősen emelkedett, 2012-ben elérte a 73%-ot (alapképzésben 76%, mesterképzésben 64%), az előző évi 66%-kal szemben. A természettudományi képzésekre sikerült a legnagyobb arányban (94%-ban) bejutniuk a jelentkezőknek, ezt a jogi és a gazdasági területek követték 84%-kal. Változatlanul a művészeti szakokon a legalacsonyabb a bejutók aránya (40%), ami az előző évihez képest jelentősen, 13 százalékponttal emelkedett.

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein tanulók száma a 2012/2013-as tanévben 234 ezer fő, az előző évhez képest majd 8 ezerrel kevesebb. 211 ezren (90%) alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesznek részt, emellett felsőfokú szakképzésben csaknem 14 ezren, szakirányú továbbképzésben alig 400-an, doktori képzésben pedig 5,3 ezren folytatják tanulmányaikat. Az egyetemi, főiskolai programok lassan kifutnak, csupán a hallgatók 1,4%-a, 3,3 ezer fő tanul ezeken a képzéseken.

A nappali alap- és mesterképzésben részt vevők képzési területenkénti megoszlása szinte teljesen megegyezik az előző évivel. A hallgatók a műszaki képzésterületet részesítik előnyben (arányuk 21%), 500 fővel többen tanulnak e területen, mint 2011-ben, annak ellenére, hogy az egyetemisták, főiskolások száma összességében csökkent. Népszerűség szerint az elsők között vannak még a gazdasági (17%) és az egészségügyi képzések (12%).

A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet:
– magyar állami ösztöndíjjal támogatott,
– vagy magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató,
– illetve önköltséges, aszerint hogy az állam a képzés költségeinek 100, 50%-át viseli, vagy pedig azokat teljes egészében a hallgatókra terheli. (Emellett, akik korábban kezdték meg tanulmányaikat, azok folytathatják a képzésüket államilag támogatott formában.)

A felsőoktatás finanszírozásának változtatása következtében – melynek lényeges eleme az állami ösztöndíjas keretek nagymértékű, tanulmányi területenként differenciált csökkentése, – a nappali képzésben részesülő hallgatók között tovább csökkent a valamilyen államilag támogatott képzésben tanulók aránya, míg tavaly 73, addig 2012-ben már csak 70% (164 ezer fő) volt.2012-ben 35,6 ezren kapták kézhez diplomájukat, alig valamivel többen, mint tavaly. 9 ezer sikeres záróvizsgát tett hallgató nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezhetett oklevelet, számuk egy év alatt 10%-kal csökkent.







Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum