2013. július 17.

KSH - A diplomások aránya 19 százalék, 2013. június

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a 25 éves és idősebb népesség 19%-ának volt egyetemi vagy főiskolai végzettsége, ez háromszorosa az 1980. évinek. A 18 évesek és idősebbek 32%-a szerzett érettségi bizonyítványt legmagasabb iskolai végzettségként, szemben a három évtizeddel korábbi 17%-kal. A 14 éven felüliek 4,8%-a (1980-ban 34%-a) nem fejezte be az általános iskolát. 

Jelentősen emelkedett a diplomások körében a nők részesedése: 1980-ban ezer diplomás férfira 611 diplomás nő jutott, 2011-ben már 1270.

A lakosság iskolázottsági szintjének folyamatos emelkedése egyrészt a nemzedékváltás következménye, másrészt tükröződik benne annak felismerése, hogy a munkaerő-piaci esélyek, az egzisztenciális biztonság megteremtése tekintetében az egyik meghatározó tényező az iskolai végzettség.

A képzési rendszer átalakításának, a közép- és felsőoktatás expanziójának következményeként mérséklődött az érettségit nem nyújtó szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek dominanciája, helyüket az érettségit adó gimnáziumot és szakközépiskolát végzettek vették át, és jelentősen emelkedett a felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma is. A 20–29 évesek körében az érettségizettek aránya 1998 és 2010 között 38%-ról 50%-ra, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 9%-ról 17%-ra nőtt.

A KSH munkaerő-felmérésének eredményei alátámasztják azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint a gyermekek továbbtanulási szándékai összefüggenek a szülők iskolázottságával: az iskolázottabb szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel folytatják tanulmányaikat, mint azok, akiknek szülei kevésbé iskolázottak. Az iskolázott szülők jobban fel tudják készíteni gyermekeiket további tanulmányaikra, és sikeresebben adják át gyermekeiknek a tanulás iránti preferenciájukat.

Az általános iskolai végzettségű apák gyermekeinek több mint fele maga is mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik, az érettségizett apák gyermekeinek szintén több mint fele szerez legmagasabb végzettségként érettségit, és a diplomás apák gyermekeinek 63%-a szerez diplomát. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy kedvező elmozdulás látható a középfokú képzettségeknél a tekintetben, hogy a képzés befejeztével tesznek-e érettségi vizsgát, vagy sem: az apák generációjának még 70%-a nem rendelkezett érettségivel, a gyermekeiknél ez az arány jóval kisebb: 43%.

Az iskolázottságot jelentősen befolyásoló, fontos tényező a lakóhely településtípusa is. Mind a középiskolai érettségit, mind a főiskolai, egyetemi végzettséget szerzettek aránya az országos átlagot jóval meghaladja a fővárosban és a megyei jogú városokban, azonban a többi városban, és különösen a községekben az iskolázottságot kifejező mutatók kedvezőtlenebbek. A 15—29 éves fiatalok körében végzett felmérés tanúsága szerint Budapesten a fiatalok közel kétharmada és az egyéb városokban élőknek is több mint fele rendelkezett diplomával vagy érettségivel, ugyanakkor a községekben élő fiatalok 43%-a mindössze általános iskolát végzett, és 7,6%-uk rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

A gyermekek körülményei, életmódja 

Az otthoni körülmények, a családi háttér, a szülők (nevelőszülők) iskolázottsága, jövedelmi helyzete nagy hatással vannak a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődésére, későbbi lehetőségeikre és életükre.

Gyermekszegénység, anyagi depriváció a gyermekes háztartásokban 

Magyarországon a szegénység által leginkább veszélyeztetett korosztályok a gyermekek és a fiatalkorúak. 2011-ben a jövedelmi szegénységi arány a 18 év alattiak között 23, a 18–24 év közötti pályakezdő fiatalok között 19% volt. A gyermekek és a gyermekes háztartások, családok helyzetét a társadalmi transzferek (különböző támogatások, szociális juttatások, gyes, gyed stb.) sokban javítják, hiszen ezek nélkül a gyermekek felére a szegénységi küszöb alatti jövedelem jutna.

A szegénység a gyermekes háztartásokat sokkal inkább veszélyezteti, mint a gyermekteleneket. A gyermektelen háztartásoknak átlagosan mintegy 8,2%, a gyermekeseknek 19%-a élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből. Különösen az egyszülős és a nagycsaládban, a három vagy annál több gyermeket nevelő háztartások vannak nehéz helyzetben, nagyjából minden harmadik ilyen háztartás számított szegénynek a 2011. évi háztartási jövedelem felvétel alapján.

A gyermekekkel vállalt plusz terhek még akkor is szűkös körülményeket teremthetnek, ha a háztartás összes munkaképes korú tagja teljes munkaidőben dolgozik, ám a munkaintenzitás csökkenésével (ha a háztartásokban részmunkaidős foglalkoztatottak, idényszerűen foglalkoztatottak vagy éppen munkanélküliek vannak) a jövedelmi szegénységi arány ugrásszerűen növekszik. A gyermekes háztartások több mint 60%-a él szegénységben, ott, ahol egyetlen kereső sincs (MI=0), ez az arány csaknem négyszer haladja meg a gyermektelen munkanélküli háztartásokét. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a számokban mutatkozó különbséget torzítja az, hogy a gyermektelen háztartások körébe tartozó 65 év alatti korcsoportba soroltak egy része már nyugdíjas – akik a számításnál 0 munkaintenzitással szerepelnek –, miközben többnyire szegénységi küszöb feletti nyugdíjjal rendelkezik.)

A szegénység mérésének egy másik nagyon fontos mérőszáma az anyagi depriváció: megmutatja, hogy az anyagi jólétet és biztonságot jelző fogyasztási javakat hányan, milyen mértékben nélkülözik. A 18 évesnél fiatalabbaknak közel 29%-a olyan háztartásban él, amely nélkülözni kényszerül ezen jószágok közül legalább négyet. Ez európai viszonylatban is igen magas értéknek számít az uniós országok közül csak Bulgária, Románia és Lettország rendelkezik e tekintetben rosszabb mutatóval.

A szegénység nem csupán a gyermekek mindennapjaira, hanem későbbi életükre, egyéni boldogulásukra is hatással van. A háztartásokról és az azokban élők életkörülményeiről készített 2011. évi adatfelvétel önálló kérdésblokkot tartalmazott a hátrányos helyzet generációk közötti átörökítésének témájában. Ennek segítségével bővebb információhoz juthattunk a 25–59 éves korosztály gyermekkori, 14 éves korában tapasztalt, illetve jelenlegi életkörülményiről, valamint szüleik társadalmi-gazdasági jellemzőiről. Azoknak a megkérdezetteknek az esetében magasabb ma a szegénységi kockázat, akik olyan háztartásban nőttek fel, ahol a szülő(függetlenül annak nemétől) egyedül nevelte a gyermekét. A későbbi szegénységben töltött élet esélye ennél is magasabb azok körében, akiket rokonok, nagyszülők neveltek, illetve azoknál, akik intézetben éltek. Előbbiek esetében a felnőttkori jövedelmi szegénységi arány 21, utóbbiak esetében a 30%-ot is meghaladja.

Hasonlóan meghatározó szerepe van annak is, hogy a családban hány gyermeket neveltek fel: minél több gyermeket nevelnek fel a szülők, annál nagyobb az esélye annak, hogy gyermekük a későbbiekben szegénységben él majd.

A gyermekek későbbi lehetőségeire nagy hatást gyakorol szüleik iskolai végzettsége, társadalomban elfoglalt helyük és foglalkozásuk. Az EU–SILC-felmérés (A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó nemzetközi adatfelvétel) alapján az alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei az átlagosnál nagyobb szegénységi kockázattal néznek szembe. Az írni, olvasni nem tudó szülők gyermekeinek csaknem harmadára vár szegénység, míg a felsőfokú iskolát végzett szülők gyermekeinek csupán kevesebb mint 5%-a él nehéz körülmények között. A foglalkozás alapján különösen az apák társadalmi pozíciója gyakorol hatást a gyerekek későbbi lehetőségeire, mivel a magyar társadalomban még mindig a férfiak keresete magasabb, így lehetőségeik meghatározóak.

Az otthoni körülmények kiemelt szerepét, valamint az alacsony iskolai végzettségű, deprivált szülők esetében a szegénység átörökítésének kiemelkedő veszélyét a törvényhozásban is felismerték. Az oktatási törvény éppen ezért tartalmazza a hátrányos  és halmozottan hátrányos  helyzet fogalmát, és az ilyen gyermekek felzárkóztatását célzó normatív eszközöket. A hátrányos helyzet természetesen nem hozható közvetlenül összefüggésbe a fentiekben leírt szegénységi statisztikákkal, ennek ellenére közvetett módon rávilágít azokra a területi szabályosságokra, amelyek a gyermekszegénység, a kedvezőtlen otthoni körülmények elterjedését jellemzik.

Az iskolarendszerű oktatásban nappali tagozaton tanulók 29%-a volt hátrányos helyzetű 2011-ben. Az ilyen körülmények között élő gyermekek aránya az óvodások, általános iskolások és a szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók között 31–36% országosan. Az érettségit adó képzéseken arányuk már jóval kisebb: 10–16%. Ennek oka, hogy a problémás környezetből érkező gyermekek többsége lemorzsolódik, és nagyobb hányaduk már nem jut el az érettségiig. A hátrányos helyzetből induló gyermekek aránya különösen a keleti országrészben és DélDunántúlon magas. A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vezeti a statisztikákat.

A szülők iskolai végzettsége alapvetően határozza meg a gyermekek sikerességét a tanulmányaikban és későbbi munkapiaci lehetőségeiket is. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei nagyobbrészt az általános iskola legfeljebb nyolcadik osztályát végezték el, így gyermekeik is rendkívüli hátrányból indulnak kortársaikkal szemben. A gyermekek 14%-a halmozottan hátrányos helyzetű az alapfokú oktatásban, az érettségit adó képzésekre közülük csak nagyon kevesen jutnak el. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az óvodásoknak több mint negyedét teszik ki az ilyen családi háttérrel rendelkező gyermekek.

A pénzügyi válság közvetlen hatásainak kitett gyermekes háztartások 

A gyermekes háztartások a gyermekneveléssel vállalt többletterhek miatt a világgazdaságban megjelenő problémáknak is jóval kiszolgáltatottabbak, mint a gyermektelenek. Sokan közülük éppen pénzügyi helyzetük, lakáskörülményeik javítása érdekében kényszerülnek hitelfelvételre. Nem véletlen tehát, hogy a jelzáloghitelt felvevő háztartások 68%-a (392 ezer család) nevelt gyermeket. Több mint egynegyedük (27%) rendelkezik lakáscélú hitellel, 14%-uk devizaalapú, 13%-uk pedig forinthitelt vett fel, közülük a kétgyermekes háztartások aránya a legmagasabb. Törlesztési gondokkal a devizahitelt felvevő gyermekes háztartások több mint ötöde küzd, míg a forintban eladósodottaknak a tizede.

A nem lakáscélú jelzáloghitelt felvevő háztartásoknak szintén többsége, 63%-a (94 ezer család) gyermeket nevelő, mely háztartásokban összesen közel 400 ezer ember élt. A rosszabb anyagi lehetőségek között élő három vagy annál több gyermekes háztartások részesedése a legmagasabb, közülük 14,6 ezer család rendelkezett devizaalapú jelzáloghitellel, és további csaknem 2 ezer forintalapúval.

A mindennapi kiadásaik fedezésére sok gyermekes háztartás kényszerül arra is, hogy jövedelmeiket rendszeresen folyószámlahitellel egészítsék ki. Az ilyet felvevő gyermekes családok közel harmada küzd törlesztési problémákkal, az egy háztartásra jutó átlagos tartozás nagysága 13–19 ezer forint között mozog.

Gyermekek élelmezése 

2010-ben a gyermeket nevelő háztartások egy főre jutó élelmiszer-fogyasztása jelentősen elmaradt a gyermektelenekétől, és éppen az egészséges élet szempontjából legfontosabb termékcsoportok esetében jelentkezett a legnagyobb különbség. Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy a gyermekek tápanyagszükséglete elmarad a felnőttekétől, ez azonban főként az iskoláskorúnál fiatalabb gyermekekre igaz.

Az iskoláskortól kezdődően az egészséges gyermekek napi szükségletei egyre inkább a felnőttekéhez hasonlóak, vagy azt bizonyos összetevőkben meg is haladhatják. A gyermekes háztartásokban élők tejtermékekből, zöldségből, gyümölcsből csupán felét vagy kétharmadát fogyasztják annak, mint amennyit a kizárólag felnőttek alkotta háztartásokban élők. A két felnőtt és kettő vagy több gyermek alkotta háztartásokban a legalacsonyabb az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás, és a fogyasztás szerkezete is jóval egészségtelenebb, mint az egyéb háztartásokban.

Hal ezekben a háztartásokban szinte egyáltalán nem jut az asztalra, zöldségből, gyümölcsből is igen kevés, az étrendjükben általában a gyengébb minőségű, magas szénhidráttartalmú élelmiszerek dominálnak. A rossz minőségű, hiányos táplálkozás a gyermekek teljesítményét, tanulási képességeit és későbbi életkilátásait is negatívan befolyásolják.

A fogyasztás szerkezete nem különbözik jelentősen a gyermekes és gyermektelen háztartásokban, ám az egy főre jutó kiadások a gyermekes háztartásokban számottevően alacsonyabbak (a gyermektelenek kiadásainak kétharmada). A gyermekes háztartások nominálisan az oktatási szolgáltatásokra költenek többet. Ruházatra és lábbelikre nagyjából ugyanannyit költenek, ám ez a gyermekes háztartásokat jobban megterheli, mint a gyermekteleneket. Az öszszes többi kiadási főcsoportban a gyermekesek nominális kiadásai jelentősen elmaradnak a gyermektelen háztartásokétól. Az élelmiszer-kiadások annak ellenére nagyobb részét teszik ki a gyermekes háztartások kiadásainak, hogy körükben a természetes mértékegységben kifejezett egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás jelentősen elmarad a gyermektelen háztartásokban élőkétől.

A gyermekek időbeosztása az iskolában és otthon 

Az időmérleg-felvételek segítenek abban, hogy megismerjük a gyermekek és a családok mindennapi életét. A 2009/2010. évi felvétel szerint nem változott sokat a gyermekek élete az elmúlt évtized során a társadalmilag kötött (munka, gyermekek esetében iskolai elfoglaltság) a fiziológiailag kötött (tisztálkodás, evés, ivás, alvás) és a szabadidős tevékenységekre fordított idő arányát figyelembe véve. A 10–14 évesek 6, a 15–18 évesek 7 órát fordítanak társadalmilag kötött tevékenységekre. Előbbiek esetében ezt szinte kizárólag az iskola és az otthoni tanulás, felkészülés, valamint az utazás teszi ki. A középiskolás korú gyermekek már több feladatot vállalnak a házi, ház körüli munkákban és valamivel több mint tizedük valamilyen kiegészítő jövedelemtermelő tevékenységben is részt vállal. A tanulásra fordított idő 95%-át az iskolarendszerű képzésben való részvétel és az arra való otthoni felkészülés teszi ki, utóbbi a középiskolás korú gyermekek esetében valamivel (átlagosan 6 perccel) több időt vesz igénybe.

Az iskolarendszeren kívüli önképzésben (pl. magánórákon, korrepetálásokon, szakkörökön) a gyerekek 12,3, illetve 8,9%-a vesz részt, ez nekik átlagosan 100–120 perc elfoglaltságot jelentett. A 10–14 évesek között azok, akiknek számottevő távolságot kell megtenniük lakóhelyük és az iskola között napi 70 percet töltenek utazással, a 14 évesnél idősebbek ennél fél órával többet. A középiskolás korú gyermekek ötöde már távolsági tömegközlekedést is igénybe vesz napi ingázásához.

A gyerekek fiziológiailag kötött tevékenységekre még a felnőtteknél is jóval többet fordítanak, alvással a 10–14 évesek átlagosan közel 10, a középiskolás korúak valamivel több mint 9 órát töltenek. A felmérésből kiderül, hogy a középiskolások étkezési szokásai nagyon egészségtelenek, a felnőtteknél és tulajdonképpen az összes vizsgált korcsoportnál számottevően kevesebb időt szánnak az étkezésre. Míg a 10–14 éveseknek nagyjából fele ötször étkezik naponta, addig az idősebb gyermekek 10–20%-a kihagyja legalább az egyik főétkezést, tízóraizni és uzsonnázni csak harmaduk szokott.

A szabadon felhasználható idő átlagosan 5,2–5,4 óra a két vizsgált korosztályban, ennek nagyjából 40%-át töltik el tévézéssel és internetezéssel (ez még így is jóval kevesebb idő, mint amennyit a felnőttek töltenek ezzel a tevékenységgel). Sportolásra, kirándulásra, sétára a 10–14 évesek még átlagosan háromnegyed órát fordítottak, a 14 évesnél idősebb gyermekek már csak fél órát.













Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum