2013. augusztus 6.

KSH - A nők 45 százaléka, a férfiak 57 százaléka foglalkoztatott, 2013. július

A munkaerő-felmérés fogalmi meghatározása alapján Magyarországon 2012-ben átlagosan 3 millió 878 ezer fő számított foglalkoztatottnak, a 2011. évinél 1,7%-kal több és lényegében ugyanannyi, mint a gazdasági válság kezdeti évében (2008-ban) volt. 2011–2012 között Közép-Magyarországon Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon átlag felett (2,3–3,0%-kal), Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon az alatti ütemben (0,6–1,4%-kal) nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon nem érte el az egy évvel korábbit. 

A foglalkoztatottak számának változása megyék szerint szélesebb sávban szóródott. Viszonylag jelentős bővülést két gazdaságilag kevésbé fejlett megyében, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Beregben mértek. Dél-Dunántúlon Somogy, a Dél-Alföldön Bács-Kiskun megyében is átlag feletti ütemben emelkedett a foglalkoztatottak száma. A gazdaságilag fejlettebb régiókon belül a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében volt nagyobb növekedés. Jelentős mértékű létszámvesztés a gazdaságilag fejlettebb térségek közül Komárom-Esztergom megyében, a gyengébb gazdasági adottságú területeket tekintve Heves megyében történt.

giók foglalkoztatási arány szerinti tagozódása hasonló a gazdasági aktivitási arány alapján kialakulthoz, és az egy évvel korábbihoz képest sem változott. Közép-Magyarország, illetve Nyugat- és Közép-Dunántúl foglalkoztatási rátája továbbra is lényegesen kedvezőbb (53–55%-os) a többi régió 50% alatti mutatójánál. A megyék közül a legalacsonyabb szintűfoglalkoztatást (42,3%) – a foglalkoztatottak jelentős számszerű növekedése mellett is – Nógrád megyében mérték. A felső szélsőértéket (56,7%) a főváros képviselte, Győr-Moson-Sopron megyét (55,6%) megelőzve.

A foglalkoztatási arány területi különbségei lényegében nem változtak 2012-ben. Az egyenlőtlenséget kifejező relatív szórás a régiók viszonylatában 2012-ben 8,6% volt, közel azonos a 2011. évivel. A válság kezdeti évéhez (2008) képest, amikor 10,1% volt a régiók foglalkoztatási arányának relatív szórása, valamelyest mérséklődtek a területi különbségek. A megyék szerinti relatív szórás 2012-ben (8,7%) csak némileg haladta meg a régiók közöttit, és az egy évvel korábbihoz (9,4%) képest csökkent. Vagyis az egyes régiók az őket alkotó megyék foglalkoztatási aránya tekintetében viszonylag homogének.

Nemek szerint vizsgálva a foglalkoztatottak számának az előző évihez viszonyított növekedése a nőknél összességében valamelyest intenzívebb (2,3%-os) volt, mint a férfiaknál (1,2%-os), és területenként eltérően változott. Azokban a régiókban (Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország) ahol mérséklődött a foglalkoztatottság, azt teljes egészében a foglalkoztatott nők számának visszaesése okozta. A központi régió és Nyugat-Dunántúl átlag feletti létszámbővülésében elsősorban a nők számának (5,0% és 4,4%-os) emelkedése játszott szerepet, Észak-Alföldön a férfiaké (3,6%). A foglalkoztatott férfiak száma valamennyi régióban meghaladta az egy évvel korábbit.

2012-ben a férfiak 57%-a a nők 45%-a volt foglalkoztatott. A foglalkoztatási arány országosan mindkét nem esetében emelkedett, a férfiaké 0,8 százalékponttal, a nőké 1,1 százalékponttal. Így a férfiak és a nők foglalkoztatási szintje közötti különbség összességében némileg mérséklődött ugyan, de továbbra is magas (11 százalékpont). A nők hátránya Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb (14 százalékpont), és Észak-Magyarországon a legkisebb (10 százalékpont). Az országos tendenciától eltérően, mindkét régióban fokozódott a nők hátránya.

2012-ben a 15–24 éves foglalkoztatottak átlagos száma 1,1%-kal elmaradt a 2011. évitől. A 25–64 éves korcsoportba tartozóké az országos átlagot némileg meghaladóan, 1,9%-kal bővült, a foglalkoztatottak kisebb hányadát kitevő 65–74 éveseké jelentősen nőtt. Területi bontásban a 15–24 évesek száma csak Nyugat-Dunántúlon és Dél-Alföldön emelkedett, Nyugat-Dunántúlon igen figyelemre méltó ütemben (12%-kal). A többi régióban 0,7–6,7% között csökkent az e korcsoportba tartozó munkavállalók száma. Legnagyobb visszaesés Közép-Dunántúlon, legkisebb Dél-Dunántúlon történt.

A 25–64 éves foglalkoztatottak csak Közép-Dunántúlon voltak kevesebben az egy évvel korábbinál. A 65–74 éves korcsoportba tartozó foglalkoztatottak száma Észak-Magyarországon ötödével nőtt 2011-hez képest, és a három gazdaságilag fejlettebb (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) régióban is átlagos, vagy a feletti volt a létszámbővülésük. A többi régióban csökkent a legidősebb korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma, leginkább Dél-Dunántúlon (9%-kal).

A foglalkoztatási ráta korcsoport szerinti alakulása – vagyis a foglalkoztatottak megfelelő korú népességen belüli aránya – is jelentős területi különbségeket mutat. 25–64 évesek és a 65–74 évesek foglalkoztatási aránya egyaránt Közép-Magyarországon a legmagasabb 71, illetve 6%-os. Országosan a foglalkoztatottak legnagyobb hányadát jelentő 25–64 éves korosztály foglalkoztatási színvonala Észak-Magyarországon, az idősebb korúaké Észak-Alföldön a legkedvezőtlenebb. A 25 év alattiak foglalkoztatása Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, Nyugat- és Közép-Dunántúlon a legmagasabb. Ezen korcsoport foglalkoztatásának emelése nem csak Magyarországon, de Európa szerte a foglalkoztatáspolitika célkitűzései között szerepel.

A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti struktúrájának változása összefügg a népesség iskolázottsági szintjének emelkedésével, illetve a munkaerő kereslet képzettség szerinti igényével. 2012-ben az előző évhez képest a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát befejezők, illetve a szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők száma összességében lényegesen nem változott, ugyanakkor az érettségivel rendelkezőké 1,7%-kal, a főiskolai, egyetemi végzettségűeké 4,3%-kal emelkedett.

Területi szinten a különböző iskolai végzettségű foglalkoztatottak száma eltérően alakult. Legnagyobb területi egyenetlenséget a legfeljebb 8. osztályt végzettek számának változása mutatott. A szélsőértékeket Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl képviselte, ahol 12%-kal nőtt, illetve ugyanennyivel csökkent a legfeljebb 8. osztályt végzett foglalkoztatottak száma. A szakmunkás, szakiskolai végzettséggel rendelkezők száma Közép- és Dél-Dunántúlon 3–4%-kal visszaesett, a központi régióban stagnált, ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az alföldi régiókban viszonylag nagyobb ütemben bővült. A legmagasabb iskolai végzettségként érettségivel rendelkező foglalkoztatottak száma Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön 1,3–5% közötti mértékben csökkent, a többi régióban 2,0–5,0%-kal emelkedett.

A diplomás munkaerő létszáma egyedül Észak-Magyarországon mérséklődött, illetve Dél-Dunántúlon stagnált. A növekedés üteme Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb (8,1%) és Észak-Alföldön a legkisebb (4,0%). A diplomás létszám területileg differenciált bővülése – piacvezető munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szervezetek szakértői szerint – a munkavállalók e csoportjának nagyobb mobilitásával magyarázható. Egy részüknek jelentős vonzerőt jelentenek a dunántúli, illetve a közép-magyarországi, dél-alföldi autóipari központok vezetői, vagy új technológiai kihívásokat jelentő mérnöki állásajánlatai, továbbá a főváros és környéke (elsősorban a számviteli, pénzügyi szektorban elhelyezkedni kívánók számára).

Ugyanakkor a diplomások foglalkoztatottságának növekedése egyes munkaterületeken azt is jelenti, hogy olyan állásajánlatokat is elfogadnak, – kedvezőtlen munka- és kereseti feltételek mellett – melyekhez nem szükséges felsőfokú végzettség.

A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele lényegesen eltér a népesség egészére jellemzőtől. A legfeljebb az általános iskola 8. osztályát, illetve szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek foglalkoztatottakon belüli aránya nagyobb, az érettségizetteké és a diplomásoké kisebb területi egyenetlenséget mutat, mint a 15–74 éves népességé. A 15–74 évesek 26%-ának volt legfeljebb általános iskola 8. osztályos végzettsége, a foglalkoztatottak mindössze 11%-ának.

A legalacsonyabb végzettségűek népességen belüli aránya a gazdaságilag hátrányosabb helyzetű régiókban jóval átlag feletti (31–33%) volt, és foglalkoztatottakon belüli súlyuk ezeken a területeken lényegesen nagyobb lemaradást mutat a népességen belüli részesedésükhöz képest, mint a többi régióban. A népesség 24%-a, a foglalkoztatottak 29%-a rendelkezett szakmunkás, szakiskolai képesítéssel. A szakmunkás foglalkoztatottak aránya a központi régióban 20% körüli volt, lényegesen kisebb a többi régió 30% feletti részesedésénél, és a népességen belüli arányuk is itt a legkisebb (18%).

A népességen belüli arányukhoz képest (24%) viszonyított eltérés Észak-Magyarországon a legnagyobb (7,6 százalékpont). A 15–74 éves népesség 31%-ának az érettségi volt a legmagasabb iskolai végzettsége, és a foglalkoztatottak 34%-át tették ki. Viszonylag nagyobb részt a központi régió (37%) és Észak-Magyarország (36%) foglalkoztatottjai között képviseltek.

Észak-Magyarországon a foglalkoztatottakon belüli részesedésük lényegesen (6 százalékponttal) magasabb a népességen belülinél, ami a többi régióhoz képest is kiemelkedő. A 15–74 évesek 18%-a rendelkezett diplomával, arányuk a foglalkoztatottak között lényegesen nagyobb (26%). A központi régióban, a főváros sajátos foglalkoztatási helyzetéből eredően a foglalkoztatottak 36%-a volt diplomás, a többi régióban ennél lényegesen kisebb és viszonylag hasonló (20–23%) részt tettek ki.

A diplomások foglalkoztatottakon belüli részesedése a népességen belüli arányukhoz viszonyítva Közép-Magyarországon tér el leginkább (8,8% százalékponttal). Dél-Dunántúlon és az alföldi régiókban viszonylag nagyobb, vagy átlag közeli a különbség (7,4–7,9 százalékpont), Nyugat- és Közép-Dunántúlon azonban az átlagosnál kisebb (4,9 és 5,2 százalékpont).

A foglalkoztatás jellege a területenként eltérő gazdasági fejlettséggel, a válságot követő mérsékelt gazdasági élénkülés területi differenciáltságával, illetve ebből eredően a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti összetételének eltérésével különböző irányba változott az előző évhez képest. Az alkalmazottak száma összességében 2,2%-kal és valamennyi régióban emelkedett. Az átlagosnál nagyobb ütemben a központi régió mellett Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön bővült az alkalmazotti létszám. A társas vállalkozás tagjaként, vagy önállóan dolgozók száma 1,4%-kal csökkent, viszonylag nagy területi szóródással. Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon 10–15%-kal kevesebben, Nyugat-Dunántúlon ugyanakkor 10%-kal többen dolgoztak ebben a formában.

foglalkoztatás jellegét tekintve az alkalmazottak súlya (88%) a meghatározó, így a foglalkoztatottság jellege szerinti struktúra lényegesen nem változott. A nők körében az átlagosnál is magasabb (91%) az alkalmazottak aránya. A foglalkoztatottak további 11%-a társas vállalkozás dolgozó tagja, vagy önálló volt 2012-ben. Ez a foglalkozási forma a férfiak körében elterjedtebb, akiknél a foglalkoztatottak mintegy 14%-ára volt jellemző.

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági szektor szerinti összetétele területenként eltérően, a földrajzi, infrastrukturális sajátosságok, az eltérő gazdaságszerkezet szerint változott. 2012-ben a mezőgazdaságban és a szolgáltatási ágakban átlagosan 8,2 és 2,8%-kal többen, az iparban, építőiparban 1,5%-kal kevesebben dolgoztak, mint 2011-ben. A mezőgazdasági létszám minden régióban bővült, Közép-Magyarországon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön az átlagost lényegesen meghaladóan.

A szolgáltatás területén csak Észak-Magyarországon mérséklődött valamelyest a foglalkoztatottak száma, legnagyobb ütemű (4,4%-os) növekedés pedig Közép-Magyarországon történt. Az iparban, építőiparban Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön 0,2 és 1,6%-kal többen, a többi régióban 0,3–4,6%-kal kevesebben dolgoztak az előzőévinél. A változások a gazdasági ágak viszonylatában kisebb arányeltolódásokkal jártak. A foglalkoztatottak összevont gazdasági ágak szerinti struktúráját régiók szerint vizsgálva jól kirajzolódnak a területi sajátosságok a gazdaságilag fejlettebb, iparosodottabb térségek, illetve a mezőgazdasági jellegű régiók között.

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya csak Dél-Alföldön maradt el némileg az előző évitől, a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe azonban itt a legmagasabb (9,8%-os). Ennél valamivel kisebb Észak-Alföldön (8,2%) és Dél-Dunántúlon (8,1%) az agrárium súlya. A foglalkoztatottak 30%-a az ipar, építőipar ágakban dolgozott. Arányuk mind összességében, mind régiónként kissé mérséklődött. Az átlagosnál számottevően nagyobb részt Közép- és Nyugat-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon képeztek.

Ugyanakkor a központi régióban a foglalkoztatottak mindössze 21%-a dolgozott az iparban, építőiparban. A szolgáltató szféra foglalkoztatási szerepe azonban itt lényegesen meghaladta az országos átlagot. A tercier szektorban dolgozók foglalkoztatottságon belüli súlya csak Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.







Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum