2013. október 17.

KSH - A német, a holland és az osztrák cégek a legnagyobb befektetők Magyarországon, 2013. október

A magyar gazdaság szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszott a külföldről beáramló tőke. A legalább 10%-os külföldi tulajdonrésszel rendelkező vállalkozások külföldi tőkéje 2011 végén 17 989 milliárd forintot tett ki, ami 32%-kal haladta meg a 2006. évit.

A területileg nem elosztható adatokat is figyelembe véve az állomány nyolctizede az európai országokból származott, de jelentős nagyságrendben (577 milliárd forint) érkezett az Amerikai Egyesült Államokból is. Továbbra is Németország a legnagyobb befektető, az innen beinvesztált befektetések értéke öt év alatt közel másfélszeresére növekedett, s így 2011-re elérte az 5453 milliárd forintot. Nagyságát tekintve a Hollandiából érkezett közvetlen tőkeimport (2591 milliárd forint) sorban a második, melyet az ausztriai követ mintegy 2000 milliárd forinttal. Az említett „dobogós” helyezetteken túl legnagyobb tőkeimport (879 milliárd forint) Franciaországból érkezett az országba.

A vállalkozások száma, összetétele

2011-ben Magyarországon 29 879 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött. Területi elhelyezkedésükre erős közép-magyarországi koncentráció jellemző, a szervezetek több mint héttizedének székhelye (21 365) itt található (ezen belül is a főváros szerepe a meghatározó, az országos állományból 62%-kal részesedve). Ehhez képest a Nyugat-Dunántúlon 2699, Közép-Dunántúlon pedig 1623külföldi érdekeltségű vállalkozás tevékenykedett. Ezen túl ezernél több szervezetet a dél-alföldi és a dél-dunántúli régióban tartottak nyilván, számuk viszont Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon nem érte el azt. A legkevesebb külföldi befektetéssel működő vállalkozást (744) észak-magyarországi székhellyel jegyezték be.

Tízezer lakosra átlagosan 30 külföldi érdekeltségű vállalkozás jutott, ami Budapest kiugró értékének következtében Közép-Magyarországon az átlagosnál 2,4-szer magasabb volt. A régiókat vizsgálva elmondható, hogy egyik térség mutatószáma sem érte el az országost, de a Dunától nyugatra lévő területeké volt a magasabb. A megyék kedvező sorrendjét is hasonló elrendeződés jellemzi, mindössze Bács-Kiskun és Csongrád „ékelődik be” Fejér és Tolna elé. A többi alföldi és észak-magyarországi megyében a mutatószám 5 és 8 között alakult.

A szervezetek döntő része (átlagosan 85%) a legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások körébe tartozott, ami a főváros, illetve Közép-Magyarország mellett Nyugat- és Dél-Dunántúlon haladta meg a 80%-ot. A vállalkozások további mintegy tizede 10–49 fővel végezte tevékenységét, ami Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 13%. Összességében a szervezetek 98%-át a kis- és középvállalkozások (250 főnél kevesebbet foglalkoztatók) adták, így a nagyvállalatok részaránya átlagosan mindössze másfél százalékot tett ki. A kis- és középvállalkozások hányada Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, míg a nagyvállalatok előfordulása Közép-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon a leggyakoribb.

2011-ben Magyarországon a külföldi érdekeltségű vállalkozások 78%-a kizárólag külföldi tőkével működött, ami a régiókban 66 és 80% között szóródott. A főváros átlag feletti értékének következtében az arány Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, Észak-Magyarországon pedig a legalacsonyabb. A megyék közül kiemelkedik Zala, ahol a kizárólag külföldi tőkéjű vállalkozások hányada – Budapestet is megelőzve – 82%-ot tett ki.

Minden régióban a legkisebb arányt a többségében hazai tőkével rendelkező vállalkozások képviselték, ami országosan minden tizedikre jellemző. A külföldi tőkére nagyobb vonzó hatást gyakoroló közép-magyarországi, valamint nyugat-dunántúli térségben a legalacsonyabb (8,9%), a Dél-Alföldön pedig a legmagasabb (16%) az 50%-nál nagyobb hazai tőkerésszel rendelkező vállalkozások hányada.

A tulajdonosi összetétel tekintetében a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok között számottevő az eltérés, bár mindkét csoportban a legnagyobb részarányt a kizárólag külföldi tőkével rendelkező szervezetek képviselik. A 250 főnél kevesebb dolgozót alkalmazó vállalkozások 78%-a, az ennél nagyobbak 69%-a tartozik az említett kategóriába. Ez utóbbiak gyakorisága Észak-Alföldön a legmagasabb, ahol száz külföldi érdekeltségű nagyvállalatból 81 kizárólag külföldi tőkével működött. 2011-ben mindössze 16 olyan külföldi érdekeltségű nagyvállalkozás volt az országban, ahol a hazai tőke aránya meghaladta az 50%-ot. Közülük öt a Közép-Dunántúlon, négy–négy pedig Közép-Magyarországon és Dél-Alföldön működött. Leggyakoribb előfordulás ez utóbbit jellemezte, ahol a nagyvállalatok 14%-a volt hazai többségű.

A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának gazdasági ág szerinti összetétele – a teljes vállalkozási körhöz hasonlóan – országosan a szolgáltatási szektor meghatározó szerepét mutatja, hiszen a szervezetek 82%-a itt található. Főtevékenységük alapján a vállalkozások háromtizede a kereskedelemben, 23%-uk az ingatlanügyletekben, további 10–10%-uk pedig a feldolgozóiparban, valamint a tudományos és műszaki területen tevékenykedett. Minden negyedik feldolgozóipari vállalkozás a gépiparba tartozott, és az élelmiszeripar, valamint a kohászat, fémfeldolgozás hányada is közel azonos nagyságú, 16, illetve 15%.

Az ágazati összetételben az ország térségei között számottevő eltérés tapasztalható, azzal együtt is, hogy minden régióra a szolgáltatási szektor túlsúlya jellemző. A mezőgazdaság és a termelő-, valamint a tercier szektor között a legnagyobb különbség Közép-Magyarországon figyelhető meg, ahol a külföldi érdekeltségű vállalkozások kilenctizede a szolgáltatási ágakban, azon belül is főként a kereskedelemben, az ingatlanügyletekben, és a tudományos műszaki tevékenységben volt bejegyezve. Ezzel szemben a többi régióban a szolgáltatások aránya 58–68% között alakult, ami Észak- és Dél-Alföldön, valamint Közép-Dunántúlon volt viszonylag magas.

Az Alföldön a szektoron belül a kereskedelem, utóbbi régióban pedig az ingatlanügyletek túlsúlya jellemző. Közép-Magyarország kivételével a külföldi érdekeltségű vállalkozások között az ipari tevékenységet folytatók hányada mindenütt meghaladta a 20%-ot, sőt Észak-Magyarországon a kohászatban, valamint a gépiparban bejegyzettek gyakoribb előfordulása következtében egyharmadot tett ki.

Az egyes régiók ágazati szerkezetét összehasonlítva az építőipar mutatja a legkisebb szóródást. Országosan a szervezetek 4,5%-a tartozott ebbe az ágazatba, ami Észak-Alföldön volt a legalacsonyabb, 3,2, a Nyugat-Dunántúlon pedig a legmagasabb, 5,5%.

2011-ben 751 külföldi érdekeltségű mezőgazdasági szervezet működött az országban, 41%-ukat a Nyugat-Dunántúlon, további 18 és 14%-ukat pedig a Dél-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon jegyezték be. E vállalkozások a nyugat- és dél-dunántúli régió ágazati szerkezetében 11–11%-os, míg Közép-Magyarországon mindössze fél százalékos részt képviseltek.

A gazdasági ágankénti összetételt létszám-kategóriánként vizsgálva elmondható, hogy amíg a külföldi érdekeltségű kis- és középvállalkozások döntő (82%) része a szolgáltatási szektorban, addig a nagyvállalatok több mint hattizede az iparban tevékenykedett. Közép-Magyarország kivételével az iparban bejegyzett külföldi érdekeltségű nagyvállalatok aránya rendkívül magas (88–100%), míg a többi ágazat csak elvétve (vagy nem) fordul elő. Külföldi érdekeltségű nagyvállalatot a mezőgazdaságban sehol sem regisztráltak.

A vállalkozások tőkeösszetétele

A külföldi érdekeltségű vállalkozások területi eloszlása többek között szorosan összefügg az adott térség meglévő gazdasági adottságaival, infrastrukturális ellátottságával, mobilizálható, szakképzett munkaerejével. Ebből adódóan az egyes régiók, és megyék tőkevonzó képessége számottevően eltér egymástól. 2011-ben – a területre el nem osztható tőke nagysága nélkül – 17 553 milliárd forint külföldi tőke volt az országban, melynek hattizede Közép-Magyarországon koncentrálódott.

Ezen belül is kiemelkedő a főváros szerepe, hiszen az országba beáramló tőke közel fele az itteni székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozásokat gyarapította. Több mint ötödét (3698 milliárd forint) a nyugat-dunántúli szervezetek jegyezték, melyből Győr-Moson-Sopron megye részesedése kimagasló, 87%. Közép-Dunántúlra az összes érték 7,2%-a (1258 milliárd forint), az ország keleti régióiba együttesen a külföldi tőkeimport tizede jutott. A legkisebb összeget (261 milliárd forint) Dél-Dunántúl vonzotta.

A külföldi tőke egy vállalkozásra, valamint egy lakosra vetített mutatói még jobban kifejezik a földrajzi különbségeket. 2011-ben országosan egy vállalkozásra átlagosan 587 millió forint külföldi tőke jutott, ami a régiók, illetve a megyék között rendkívül széles sávban szóródott. A régiók közül Győr-Moson-Sopron megye rendkívül magas (2390 millió forint) értékének köszönhetően a Nyugat-Dunántúl mutatószáma volt a legkedvezőbb, 1370 millió forint. Ezzel szemben a legalacsonyabb (219 millió forint) értéket Dél-Dunántúl képviselte, s egyúttal az itt található Tolna megye mutatója országosan a legalacsonyabb, 118 millió forint.

A külföldi tőke népességre vetített értéke alapján a régiók sorrendje módosul. 2011-ben Magyarországon egy lakosra átlagosan 1763 millió forint külföldi tőke jutott, melyen belül a legmagasabb nyugat-dunántúli, és a legalacsonyabb dél-dunántúli érték között 13-szoros az eltérés. A mutató Nyugat-Dunántúl mellett egyedül Közép-Magyarországon haladta meg az országost, a sorban harmadik helyen álló Közép-Dunántúlon annak alig kétharmadát tette ki. A Dunától keletre fekvő területek az országos átlag 24–27%-át érték el, de legnagyobb lemaradást 280 millió forinttal Dél-Dunántúl mutatta.

A külföldi tőkeállomány tulajdonosi összetétel szerinti megoszlása a kizárólag külföldi kézben lévő szervezetek dominanciáját mutatja. 2011-ben a Magyarországon működő határon túli tőke valamivel több mint kétharmada kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozásokban koncentrálódott. További 32% a többségében külföldi, a fennmaradó 1,8% pedig a hazai többségű szervezetekhez került. Területi összehasonlításban az országos arányoktól számottevő az eltérés, azzal egyetemben, hogy minden régióban a kizárólag külföldi tulajdonú gazdasági szervezetek túlsúlya jellemző.

A megyék közül Győr-Moson-Sopronban a járműgyártás, Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elektronikai termék gyártás befektetéseinek köszönhetően a tőkeimport 97%-a a kizárólag külföldi tulajdonú cégekben összpontosult. Az említett gazdasági szervezetek részesedése szintén a járműgyártáshoz kapcsolódóan Nógrád megyében is 86%-ot tett ki. Ezzel szemben Somogyban a külföldi tőke mintegy héttizedével – többek között az elektronikai termék gyártás ágazatban történt kapacitásbővítés eredményeként – a többségében külföldi vállalkozások rendelkeztek.

A vállalkozások számának összetétele, valamint a külföldi tőke gazdasági ágazatok szerinti megoszlása is jelentősen eltér. 2011-ben országosan a tőke közel harmada (5540 milliárd forint) a tudományos és műszaki tevékenységben koncentrálódott, miközben a szervezetek alig tizede található itt. Az említett ágazatot nagyságrendileg a feldolgozóipar (4321 milliárd forint), és a kereskedelem (1998 milliárd forint) követte. A sorrendben további négy terület emelhető ki: a pénzügyi szolgáltatás, az információ és kommunikáció, az adminisztratív szolgáltatás és az ingatlanügyletek, ahol a tőkeállomány együttesen 4357 milliárd forintot tett ki. A szállítás és raktározás területére a külföldi tőke 2,1, a mezőgazdaságba és az építőiparba 0,7–0,7% jutott, a többi ágazat súlya elenyésző.

A tudományos és műszaki tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatás kivételével a többi gazdasági ágazatba befektetett külföldi tőke döntő hányada a közép-magyarországi vállalkozásokat gyarapította, bár részesedésük jelentősen (26 és 99% között) szóródott. 2011-ben a mezőgazdaság 121 milliárd forint külföldi tőkeállománnyal rendelkezett, melynek valamivel több mint felét a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli gazdálkodó szervezetekbe fektették.

A feldolgozóipar a legtöbb külföldi tőkét Közép-Magyarország mellett Közép- és Nyugat-Dunántúlra vonzotta, befektetéseinek héttizede e három régióban összpontosult. Észak-Alföld kivételével a többi térség részaránya 10%-alatt maradt, ami a Dél-Dunántúlon (4,7%) volt a legkisebb. Az energiaipar is jelentős változáson ment keresztül, melynek eredményeként az e területre juttatott tőkeimport nagysága 571 milliárd forintot tett ki. A tőke szinte kizárólag a két alföldi, az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli régiók között oszlott meg.

Az egyes területek tőkeimportjának összetétele között több esetben számottevő az eltérés, azzal együtt, hogy Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl kivételével ország többi régiójában is a legtöbb külföldi tőke az iparba, azon belül is a feldolgozóiparba jutott. E két térségben a tudományos és műszaki tevékenység túlsúlya jellemző, ami Közép-Magyarországon a tőkeimport negyedét, Nyugat-Dunántúlon pedig közel nyolctizedét adta (ez utóbbit egy kiemelkedő súlyú járműiparba sorolt vállalatot érintő szervezeti változás is befolyásolta). A két alföldi régióban és Észak-Magyarországon az energiaszektorba történt befektetések következtében a feldolgozóipar iparon belüli túlsúlya viszonylag alacsonyabb.

2011-ben az ország tőkeimportjának hattizede (10 516 milliárd forint) a 250 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat gyarapította. Ez az arány a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, 85%, melyet a már említett szervezeti változás befolyásolt. E régió mellett még Közép-Magyarországra és Dél-Dunántúlra jellemző a kis- és középvállalkozások túlsúlya, a többi térségben a külföldi tőke döntő részét a legalább 250 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek működtették.

Főtevékenység alapján vizsgálva a kis- és középvállalkozások tőkeimportjának több mint fele (5512 milliárd forint) a tudományos és műszaki tevékenységben működött, melyet nagyságrendben (1145 milliárd forint) a kereskedelem, valamint az adminisztratív szolgáltatás és az ingatlanügyletek követett. A legalább 250 főt foglalkoztató cégek körében a feldolgozóipar képviselte a legmagasabb, 46%-os (3270 milliárd forint) részarányt, mely után 17%-os részesedéssel a pénzügyi szolgáltatás, valamint 12–12%-kal a kereskedelem és az információ, kommunikáció következett.








Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum