2013. október 18.

KSH - A vállalkozások árbevételének 54 százaléka Közép-Magyarországról származik, 2013. október

A vállalkozások gazdasági jelentőségét vizsgálhatjuk az árbevétel összege, az elért eredmény nagysága, a beruházási aktivitás és a foglalkoztatási helyzet alapján. Az árbevétel mutatja a vállalkozások teljesítményét, összege azonban függ a vállalkozás méretétől és a folytatott tevékenységtől. Az árbevételből származtatott bruttó hozzáadott érték többek között jelzi a gazdálkodás eredményességét. A vállalkozások nyereséges működése ugyanis a gazdasági fejlődés egyik alappillére. 

A forgalom növelése, a hatékonyság és a termelékenység javítása, a termékekkel és szolgáltatásokkal szemben támasztott fogyasztói igények és minőségi elvárások maradéktalan kielégítése a befektetett eszközök folyamatos bővítését, a termelőkapacitás korszerűsítését teszi  szükségessé. A beruházások volumene ezért jelentős mértékben befolyásolhatja egy-egy térség fejlődését és gazdasági teljesítőképességét. Előbbiek alapvetően határozzák meg az eredményes működéshez szükséges foglalkoztatott létszám nagyságát, ami a vállalkozások tevékenysége alapján is jelentős különbségeket mutat.

Árbevétel

Magyarországon 2011-ben a működő vállalkozások együttesen 75 935 milliárd forint nettó árbevételt könyveltek el. Az ország legfejlettebb térsége, a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, valamint Közép-Dunántúl nagyobb arányban részesedett a forgalomból, mint a szervezeti állományból, a többi régióban viszont a vállalkozások hányada volt a magasabb (a teljes árbevétel 42%-át a budapesti, 12%-át a Pest megyei vállalkozások realizálták).

Valamennyi régióban az árbevétel döntő részét a társas vállalkozások könyvelték el. Országosan a forgalom 97, ezen belül Közép-Magyarországon 99, de Dél-Alföldön is 93%-át bonyolították le. A társas vállalkozások árbevételének régiók közötti eloszlása az összes vállalkozáséhoz hasonló képet mutatott. Eltérés abból adódott, hogy a Közép-Magyarországon működő cégek nagyobb arányban részesedtek a forgalomból, mivel a vállalkozások között itt fordulnak elő a legsűrűbben társaságok.

Magyarországon 2011-ben a vállalkozások átlagosan 114 millió forint árbevételt számláztak ki, ezen belül a társas formában működők 192 millió forintot. A mutató nagysága régiónként jelentősen szóródott, mivel térségenként mások a gazdasági és üzleti lehetőségek. Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon, azaz az ország legfejlettebb régióiban haladta meg a jelzőszám az országos átlagot. A Közép-Magyarországon működő vállalkozások átlagosan 2,4-szer nagyobb árbevételt könyveltek el, mint a dél-dunántúliak.

A társas vállalkozások átlagosan 68%-kal nagyobb forgalmat realizáltak, mint ami az összes szervezetre jellemző. A két mutató Közép-Magyarországon tért el egymástól a legkevésbé, itt a társaságok átlagos árbevétele 35%-kal haladta meg az összes vállalkozásét. A Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Alföldön viszont ez a különbség kétszeres volt.

Magyarországon 2011-ben a nagyvállalatok átlagosan 577-szer nagyobb árbevételt realizáltak, mint a kis- és közepes méretűek. A két mutató között valamennyi régióban jelentős nagyságrendi eltérés mutatkozott, ezen belül Dél-Alföldön 354-szeres, Közép-Dunántúlon viszont több mint ezerszeres volt különbség a nagyvállalatok javára. Összességében a legfeljebb 250 fővel rendelkező vállalkozások átlagosan 66 millió forint árbevételt könyveltek el. A mutató a legjobb üzleti lehetőségeket nyújtó Közép-Magyarországon átlagosan 93 millió forintot tett ki, Dél-Dunántúlon ennek kevesebb, mint a felét. Az egy nagyvállalatra vetített forgalom nagysága térségenként ugyancsak széles határok között szóródott. A külföldi befektetők egyik kiemelt célterületének számító Közép-Dunántúlon a mutató 2,8-szor volt nagyobb, mint a hazai és a nemzetközi beruházók által kevésbé vonzó Dél-Alföldön.

Országosan 2011-ben a legfeljebb 249 alkalmazottal rendelkező kis- és közepes méretű vállalkozások számlájára a vállalati szektor összes árbevételének 58%-a (44 049 milliárd forint) érkezett. Az összeg közel hattizede a fővárosban és Pest megyében folyt be. A KKV-k forgalmából a többi régió egyenként kevesebb mint tíz százalékkal részesedett, ezen belül a Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb az arány. A legalább 250 munkavállalót foglalkoztató cégek árbevételének területi megoszlása valamelyest különbözött a KKV-któl. Ebben a méretkategóriában is Közép-Magyarországon keletkezett az árbevétel legalább fele, viszont a jelentős volumenű export miatt Közép- és Nyugat-Dunántúlon is külön-külön több mint egytizede. Az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon bejegyzett szervezetek az országos forgalom 6–7%-át, a dél-alföldiek és a dél-dunántúliak pedig egyformán 4–4%-át adták.

Annak ellenére, hogy a kis- és középvállalkozások számbeli súlya domináns a szervezeti struktúrában, nem minden régióban könyvelték el az árbevétel nagyobbik hányadát. A KKV-k a forgalom háromnegyedét adták a Dél-Alföldön, de az Észak-Alföldön is kétharmadát realizálták, többek között az átlagosnál gyakoribb előfordulásuk miatt. Közép- és Nyugat-Dunántúlon ezzel szemben az árbevétel nagyobb részét a nagyvállalatok számlázták ki.

Országosan a KKV-k árbevételének 37%-a a legfeljebb 9 főt foglalkoztató, egyharmada az 50–249 fős, háromtizede pedig a 10–49 alkalmazottal rendelkező szervezetek számlájára folyt be. Valamennyi régióban a mikrovállalkozások realizálták az árbevétel legnagyobb részét, Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb a részesedésük. A legalább tíz főt foglalkoztató kisvállalkozások az átlagosnál nagyobb arányban részesedtek a bevételekből Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön, a középvállalkozások pedig Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön. A 249 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalkozások együttes árbevételének a hattizedét a legalább ezer embernek munkát biztosító cégek realizálták. Ezen belül Észak-Magyarországon háromnegyedét, a Dél-Alföldön viszont csupán egyötödét számlázták ki.

Magyarországon 2011-ben a vállalkozások árbevételének felét a szolgáltatási szektor szereplői, 44%-át az ipari vállalkozások, 4,3%-át az építőipariak, a fennmaradó 2,3%-át pedig az agrárium képviselői könyvelték el. Az árbevétel szektorok közötti megoszlása területi egységenként különbözött a gazdaságföldrajzi adottságok, az infrastruktúra fejlettsége és a felvevőpiacok elérhetősége függvényében. Közép-Magyarországon az árbevétel 62%-át szolgáltatással foglalkozó vállalkozások realizálták, ezen belül elsősorban a kereskedelem, gépjárműjavítás, az információ és kommunikáció, valamint üzleti szolgáltatások részesedése volt magasabb az országosnál. Az iparosodottabb régiókban, így Közép-Dunántúlon a forgalom kétharmada, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon pedig egyaránt hattizede származott feldolgozóipari termékek értékesítéséből. Természeti adottságukból kifolyólag az Alföldön és a Dél-Dunántúlon a mezőgazdasági termelésből és az építőipari munkákból befolyó bevételek aránya magasabb volt, mint a többi régióban.

Országosan a KKV-k árbevételének csaknem kétharmadát a szolgáltatási ágak szereplői számlázták ki. Észak-Magyarország kivételével – ahol az ipari szervezetek részesedtek a legnagyobb arányban az elért eredményből – ez minden régióról elmondható. A KKV-k árbevételéből az ipar kisebb arányban részesedett, mint összes vállalkozáséból, mivel az ipari termelés döntően a nagyvállalatokba koncentrálódik. Az építőipari bevételek aránya régiónként meglehetősen szűk sávban ingadozott (Közép-Magyarország: 5,6%, Nyugat-Dunántúl: 9,0%), de mindenütt magasabb volt, mint az összes vállalkozás esetében. Ugyanez mondható el a mezőgazdaság tekintetében is.

A legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások árbevétele legnagyobb részben ipari termékek és szolgáltatások értékesítéséből adódott. E vállalatok többsége meghatározó szerepet tölt be a gazdaságban, hiszen szervezetméretüknél fogva jelentős anyagi és emberi erőforrást összpontosítanak, és elsősorban külföldi piacokra értékesítenek. A nagyvállalatok árbevételének héttizede, de a külföldi tőkebefektetések következtében Észak-Magyarországon, Közép- és a Nyugat-Dunántúlon több mint 90%-a folyt be ipari termékek eladásából. Egyedül Közép-Magyarországon származott az árbevétel kevesebb mint fele az iparból, mivel Budapesten és vonzáskörzetében működnek a legnagyobb kereskedelmi, ellátó és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

Összességében a vállalkozások által 2011-ben elért árbevétel 48%-át a Közép-Magyarországon bejegyzett ipari és kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek, illetve a Közép- és Nyugat-Dunántúlon működő ipari nagyvállalatok érték el.

Bruttó hozzáadott érték

A bruttó hozzáadott érték lényegében a gazdaság szereplőinek adott időszakban elért teljesítménye. Többek között ez nyújt fedezetet a befektetett eszközök értékcsökkenésére, a bérleti díjakra és a hitelkamatok visszafizetésére. A termelési érték és a vásárolt anyagjellegű ráfordítások különbözeteként előállított eredménymutatót felhasználjuk a gazdasági fejlettséget jellemző bruttó hazai termék (GDP) számításához is. A vállalkozások szerepe meghatározó a nemzetgazdasági jövedelmek előállításában: 2011-ben Magyarországon a bruttó hazai termék hattizedét, együttesen 14 350 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket állítottak elő.

Országosan 2011-ben a bruttó hozzáadott érték több mint felét a Közép-Magyarországon működő vállalkozások termelték meg. Ezen belül is kiemelkedtek az országos teljesítmény 44%-át produkáló fővárosi szervezetek. Közép-Magyarország mellett a befektetők számára vonzó, infrastrukturálisan fejlett, a nemzetközi felvevőpiacokhoz közelebb elhelyezkedő Közép- és Nyugat-Dunántúl részesedett külön-külön tíz százalék feletti arányban a kibocsátásból. Hazánkban 2011-ben egy lakosra átlagosan 1,4 millió forint bruttó hozzáadott érték jutott.

A mutató nagysága Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, az országos átlag 1,8-szerese. Ezen kívül egyedül a Nyugat-Dunántúlon múlta felül a hazai szintet, illetve Közép-Dunántúlon közelítette meg azt. A Dunától keletre található régiókban a mutató nagysága a magyarországinak csupán a felét érte el.

A vállalkozások által előállított bruttó hozzáadott érték 97%-át a termelési erőforrások többségével rendelkező társas vállalkozások hozták létre, így Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon az eredmény 95–99%-át állították elő a társaságok, de még az Alföldön is 91–93%-át teljesítették.

A szervezeti struktúrában a vállalkozások túlnyomó többsége kis- és középvállalkozás, az eredményből azonban ennél kisebb arányban részesedtek. Országosan 2011-ben a jövedelmek 55%-át állították elő a legfeljebb 249 főt foglalkoztató vállalkozások. A külföldi érdekeltségű cégek elsődleges befektetési területeként számon tartott Közép- és Nyugat-Dunántúlon a vállalkozások teljesítményének kevesebb mint a felét adták a KKV-k, ugyanakkor Észak-Magyarországon közel hattizedét, Észak-Alföldön közel kétharmadát, Dél-Alföldön pedig mintegy háromnegyedét hozták létre.

A Közép-Magyarországon működő szervezetek részesedtek a legnagyobb arányban az eredményből. A nagyvállalatokhoz hasonlóan a legfeljebb 250 főt foglalkoztató szervezetek hozzáadott értékének 54%-a Budapesten, illetőleg Pest megyében keletkezett. A KKV-k esetében a többi régió közel azonos arányban járult hozzá az eredményhez. A nagyvállalatoknál Közép- és Nyugat-Dunántúl egyenként tíz százalék feletti részesedése elsősorban a gépipari vállalkozások jelentős volumenű kibocsátásának az eredménye.

Főtevékenység alapján a vállalkozások 79%-a tartozott a tercier szektorba, a bruttó hozzáadott értéknek azonban kisebb hányadát, a felét adták. Közép-Magyarországon a szolgáltatási ágak a teljesítmény csaknem kétharmadát produkálták, a többi régióban részesedésük elmaradt az országostól. Budapesten, Pest és Somogy megyében volt jelentős a szolgáltatások értéktermelésben betöltött súlya, utóbbinál elsősorban a Balaton idegenforgalmi vonzerejének köszönhetően.

A vállalkozások állományából 8,1%-kal részesedő ipari szervezetek magas termelékenységük révén a hozzáadott érték 43%-át állították elő. Az eredményből mindenütt nagyobb arányban vették ki a részüket, mint amekkora súlyt a vállalkozások állományában betöltöttek. Az elmúlt két évtizedben végrehajtott járműipari beruházásoknak nagy szerepe volt abban, hogy Közép- és Nyugat-Dunántúlon ipari termékek értékesítéséből származott az eredmény kétharmada. A gazdaságföldrajzi okok és a történelmi hagyományok miatt iparosodottabb Észak-Magyarországon a teljesítmény hattizedét adták az ágazat képviselői.

Az építőipari vállalkozások részesedése minden régióban kisebb volt a szervezeti struktúrában betöltött aránynál. Országosan a hozzáadott érték 4,6%-át termelték meg, ez régiónként meglehetősen szűk tartományban, 3,7% (Közép-Dunántúl) és 7,3% (Dél-Alföld) között mozgott. A mezőgazdaság az országos eredmény mindössze 2,5%-át hozta létre. A kedvező agrártermelési viszonyok és a többi ágazat átlagosnál kisebb értéktermelő-képessége miatt azonban a Dél-Dunántúlon és az Alföldön a mezőgazdaság ennél nagyobb arányban, 6–8%-kal járult hozzá az eredményhez.

A kis- és középvállalkozások bruttó hozzáadott értékének 63%-a szolgáltatások értékesítéséből keletkezett. A teljesítmény további negyedét az ipar, 7,3%-át az építőipar, fennmaradó 4,0%-át pedig az agrárium állította elő. Közép-Magyarországon az eredmény 77%-át produkálták a szolgáltató ágak, a többi régióban viszont kevesebb mint ötven százalékát. Ennek ellenére Észak-Magyarország kivételével, ahol az ipar súlya volt a meghatározó, mindenütt a tercier szektor adta az eredmény legnagyobb hányadát. Közép-Magyarországon kiemelkedett a gazdasági jellegű szolgáltatások, a kereskedelem, a szállítás és raktározás, a vendéglátás, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek, valamint az üzleti szolgáltatások aránya az értéktermelésben, a többi régióban hozzájárulásuk nem tért el lényegesen az országostól. Dél-Dunántúlon és a két alföldi régióban a teljesítmény egytizede származott a mezőgazdaságból.

A legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások eredményének nagyobbik hányadát az ipar termelte meg. Közép-Magyarországot ide nem értve valamennyi régióban ipari termékek értékesítéséből származott a nagyvállalatok teljesítményének legalább a kétharmada, sőt Közép- és Nyugat-Dunántúlon a kilenctizede. A tercier szektor összességében egyharmaddal járult hozzá az eredményhez, és mindössze Közép-Magyarországon hozta létre a jövedelmek legalább felét, mivel az országos ügyfélkapcsolatokkal rendelkező nagy szolgáltatók többsége itt alapította központját. Közép- és Nyugat-Dunántúlon a magas ipari kibocsátás miatt a szolgáltatások részesedése tíz százalék alatt maradt. A mezőgazdasági szereplők mindössze a bruttó hozzáadott érték 0,8%-át termelték meg, egyedül a dél-alföldi vállalkozásoknak sikerült 3,7%-os részesedést elérni az eredményből.

Beruházás

A beruházások következtében megújulnak a befektetett eszközök, javulnak a termelés feltételei, kedvezőbbé válnak a munkakörülmények és nő a foglalkoztatás. Magyarországon 2011-ben a vállalkozások a megtermelt bruttó hozzáadott érték 21%-át, összese 3103 milliárd forintot költöttek új beruházásokra. Közép-Magyarországon (ahol működő vállalkozások 41%-a található) valósult meg a beruházások egyharmada, további 16%-a pedig a Nyugat-Dunántúlon teljesült. Ez utóbbi kiemelkedő hányad mögött a jelentős volumenű járműipari kapacitásbővítések és vasútfejlesztési munkák állnak. A fejlesztésre szánt források további egyharmadából egyenlő arányban részesedett Közép-Dunántúl, valamint Észak- és Dél-Alföld. A befektetések mindössze 8–8%-a jutott Észak-Magyarországra és a Dél-Dunántúlra.

A 250 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalkozások, illetőleg az afeletti munkavállalói állománnyal rendelkezők csoportjában egyformán a beruházások legnagyobb része Budapesten és Pest megyében valósult meg. A járműipari cégek kapacitásbővítései révén a nagyvállalatok beruházásainak egyötöde a Nyugat-Dunántúlon realizálódott, a KKV-k viszont a második legtöbb összeget a Dél-Alföldön költötték befektetett eszközökre. A nagyvállalatok a Dél-Dunántúlon, a kis- és közepes méretűek pedig Észak-Magyarországon fordítottak a legkevesebbet beruházásokra.

Magyarországon 2011-ben folyó áron egy lakosra átlagosan 311 ezer forint teljesítményérték jutott. A mutató nagysága térségenként erőteljesen szóródott: Nyugat-Dunántúlon a már említett fejlesztések következtében meghaladta az országos átlag másfélszeresét (487 ezer forint), Észak-Magyarországon viszont 68%-át (210 ezer forint) érte el.

Országosan a beruházások 51%-át a vállalkozások mindössze 0,1%-át képviselő, legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek valósították meg. Azokban a régiókban, ahol az elmúlt évtizedekben megvetették a lábukat a multinacionális vállalkozások, ott a nagyvállalatok beruházásai domináltak. Ennek hatására a Nyugat-Dunántúlon a teljesítések 63%-ára, Észak-Magyarországon hattizedére, a Közép-Dunántúlon pedig 55%-ára adtak megbízást.

Országosan 2011-ben a KKV-k beruházásainak 38%-át a legalább félszáz főt foglalkoztató, egyharmadát a legfeljebb 9 munkavállalóval rendelkező, a fennmaradó 29%-át pedig a 10–49 fős vállalkozások eszközölték. Közép-Magyarországon a mikrovállalkozások, Nyugat-Dunántúlon a 10–49 fős kisvállalkozások, a többi régióban pedig a közepes méretű vállalkozások költöttek legtöbbet fejlesztésekre. Országosan a nagyvállalatok beruházásainak hattizedét a legalább ezer főt foglalkoztatók valósították meg, de Közép-Magyarországon a teljesítések közel kétharmadára, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon pedig héttizedére adtak megbízást.

Hazánkban 2011-ben a beruházások 57%-át gépek, berendezések beszerzésére, 41%-át épületek, építmények kialakítására, fennmaradó 1,4%-át pedig egyéb, zömében mezőgazdasági és erdőgazdasági célt szolgáló fejlesztésekre fordították. A befektetések legnagyobb részét – Észak-Alföld kivételével minden régióban több mint a felét – a termelést közvetlenül szolgáló eszközbeszerzések tették ki. Az ingatlanfejlesztés részesedése Észak-Alföldön, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon volt magasabb az átlagosnál. Mindkét alföldi régiókban meghaladta az országosat az egyéb beruházások aránya, a jó termőhelyi adottságok és a kedvező gazdálkodási lehetőségek miatt ugyanis ebbe a térségbe irányult a mezőgazdasági termelést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzések több mint fele.

A beruházások anyagi-műszaki tartalma kis mértékben különbözött a két vállalati méretkategóriában. Mindkét csoportban a gépbeszerzések domináltak, de ezek aránya a nagyvállalatoknál jóval magasabb volt. A legalább 250 főt foglalkoztató cégek minden régióban a beruházások legnagyobb hányadát a termelést közvetlenül szolgáló eszközök vásárlására fordították, a KV-k esetében ez alól Nyugat-Dunántúl volt a kivétel, ott ugyanis a beruházási összeget túlnyomórészt ingatlanfejlesztésre különítették el (e mögött a már említett fejlesztések állnak).

Országosan 2011-ben az új beruházások 58%-a a mezőgazdaság és a termelő ágak, a fennmaradó 42%-a pedig a tercier szektor szereplőinek az eszközparkját bővítette. A szolgáltató ágakba jutott Közép-Magyarországon a beruházások kétharmada, a többi régióban viszont a fejlesztésekre elkülönített forrás több mint fele szolgálta az ipari termelőkapacitások bővítését. Ez alól Észak-Alföld volt kivétel, ahol a teljesítések 44%-a valósult meg az iparban. A kis- és középvállalkozások beruházási teljesítményértékének gazdasági szektorok szerinti összetétele kiegyenlítettebb képet mutatott, mint a nagyvállalatoké, utóbbiak Közép-Magyarország kivételével valamennyi régióban elsősorban ipari célú fejlesztéseket eszközöltek.

Összességében a KKV-k beruházásainak fele szolgálta a szolgáltatási szektor eszközállományának a bővítését. A tercier szektor beruházási aktivitása Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, a befektetések háromnegyedét hajtották végre. A szolgáltatások területén működő vállalkozások által eszközölt beruházások 56%-a fővárosba és Pest megyébe irányult, elsősorban a kereskedelem, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek és az üzleti szolgáltatások területére.

A dunántúli régiókban és Észak-Magyarországon a KKV-k beruházásainak többsége az ipar, a Nyugat-Dunántúlon emellett a kereskedelem és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését szolgálta, mivel a négy országgal határos elhelyezkedés és a változatos vonzerő miatt az idegenforgalom és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások szerepe kiemelkedő. Az agráriumban a beruházások egytizede valósult meg, de a Dél-Dunántúlon 15%-a, a legjobb termőhelyi adottságú alföldi régiókba pedig még ennél is nagyobb aránya, 18 (Dél-Alföld), illetőleg 23%-a (Észak-Alföld) jutott. Régiónként az építőipari vállalkozások hasonló arányban (4–5%-kal) részesedtek a beruházásokból, ez alól Észak-Alföld volt kivétel, ahol a teljesítések 7,1%-a valósult meg.

A nagyvállalatok beruházási teljesítményének 63%-a szolgálta az ipar termelőkapacitásának bővítését és megújítását. Azokban a régiókban volt az átlagosnál magasabb az ipari beruházások  aránya, ahol a gazdaságföldrajzi adottságok, az örökölt gazdasági szerkezet és a telepítési tényezők miatt a helyi gazdaságban meghatározóvá vált az ipari tevékenység, így különösen a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

A régiók közül elsősorban Közép-Magyarországon tért el a nagyvállalatok beruházásainak gazdasági ág szerinti összetétele az átlagostól, itt a teljesítményérték hattizede gyarapította a szolgáltatások eszközállományát. Ezen belül különösen a kereskedelem, a szállítás és raktározás, az információ és kommunikáció területén tevékenykedő szervezetek fordítottak nagyobb összegeket fejlesztésekre. Az építőipari cégek beruházásainak részesedése mindenütt egy százalék alatt maradt, de a mezőgazdasági nagyvállalatok is mindössze 1,4%-kal részesedtek a befektetésekből. Az utóbbi gazdasági ágba tartozók a Dél-Dunántúl mellett Észak- és Dél-Alföldön járultak hozzá legalább 2,0%-kal a fejlesztésekhez.

Foglalkoztatás

A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók több mint háromnegyedének a vállalati szektor ad munkát. 2011-ben a vállalkozások összesen 2708 ezer főt foglalkoztattak az országban. A létszám szervezetméret szerinti megoszlása a vállalkozások számától ugyan eltérően alakult, ennek ellenére a kisebb létszám-kategóriába tartozók súlya a nagyobb: a munkavállalók közel háromnegyede (mintegy kétmillió fő) a kis- és középvállalkozásoknál, fennmaradó 27%-a (719 ezer fő) a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál dolgozott. A részletesebb összetételt tekintve a létszám legnagyobb részét (39%-át) a mikroméretű szervezetek (azaz a tíz főnél kisebbek) foglalkoztatták (ez összesen több mint egymillió munkavállalót jelentett az országban).

Az ennél nagyobb kisvállalkozásoknál 18%-ukat, az 50–249 fős középvállalkozásoknál közel ugyanakkora hányadukat (16%-ukat) alkalmazták. A 250–999 fős vállalatok a munkavállalók 12, az ennél nagyobbak 15%-ának biztosítottak kereseti lehetőséget. Ez utóbbi két kategória súlya ugyan a legkisebb, egy-egy szervezetnél azonban nagy létszám koncentrálódik, ami jelentősen befolyásolja nem csupán a működésük helyét képező település, hanem az adott térség munkaerőpiacát is.

Az ország minden területén a kis- és középvállalkozások – ezen belül is a mikroméretűek – dominanciája figyelhető meg a foglalkoztatásban. A KKV-k súlya 66 és 85% között alakult, a legfeljebb kilenc főt foglalkoztatóké 36–45%-os intervallumban szóródott. Ezen vállalkozások szerepe azon régiókban, valamint megyékben kisebb az átlagosnál, ahol a nagy jövedelmet, illetve bruttó hozzáadott értéket elérő – jórészt külföldi tőkével működő – szervezetek gyakrabban fordulnak elő. A legalább 250 fős vállalkozásoknál alkalmazottak aránya így a főváros mellett a közép-dunántúli Fejér és Komárom-Esztergom, valamint a nyugat-dunántúli Vas megyében magasabb az országosnál.

A külföldi tőkebefektetéssel működő vállalkozások foglalkoztatási szerepe összességében is számottevő, ami a létszám-kategória növekedésével dominánssá válik. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma ugyanis a 250–999 fős vállalkozások több mint felét, az ezer főnél nagyobbak mintegy kétharmadát tette ki, így az általuk foglalkoztatottak hányada is hasonló nagyságrendet képviselt. Jelentőségük területi elhelyezkedésükből eredően Közép-Magyarországon, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb.

A részletesebb létszám-kategóriákat tekintve a kisvállalkozások körében a régiók között jellemzően a 10 főnél kisebb mikrovállalkozásokat illetően figyelhető meg számottevő különbség. A 10–19 fős, valamint a 20–49 fős szervezetek mindenhol hasonló létszámot alkalmaztak (az összes vállalati szektorban dolgozó 8–11, illetve 8–12%-át). Az 50–249 fős középvállalkozások foglalkoztatási szerepe Észak-Alföldön (19%) a legmagasabb, de Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl kivételével a további négy régióban is meghaladta az országost. A 250–999 fős, valamint az ennél nagyobb létszámú szervezetek súlyát a főváros centrum szerepén túl elsősorban az ipari termelés határozza meg, így a két létszám-kategóriába tartozó vállalkozásoknál alkalmazottak száma Közép-Magyarországot követően Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon emelhető ki (hányaduk az említett térségekben legalább 24%-ot tett ki).

A vállalkozások méretének növekedésével a társas formában működők foglalkoztatási súlya egyre nagyobb az egyéniekkel szemben, ami minden régióról elmondható. Az egyéni vállalkozásoknál alkalmazásban állók a mikrovállalkozások között sem kerülnek többségbe, e méret-kategóriában Közép-Magyarországot leszámítva (ahol a létszám mindössze 20%-a található az egyéni vállalkozásoknál) a foglalkoztatottak aránya régiónként 41 és 47% között szóródott. A legalább tíz fős szervezetek esetében az előbbitől jelentősen eltérő az összetétel: a munkavállalók legalább 87%-át ugyanis a társas vállalkozások alkalmazták. Utóbbiak súlya az 50–249 fős középvállalkozások körében már az ország minden régiójában meghaladta a 98%-ot, az ennél nagyobb szervezetek esetében pedig a teljes létszámot ők foglalkoztatták.

Nemzetgazdasági ágakat tekintve országos szinten a vállalkozásoknál alkalmazásban állóklegnagyobb hányadát az iparban (27%), illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás (20%) területén alkalmazták, ami előbbi esetében az átlagosnál nagyobb szervezetméretből, utóbbi ágazatban a vállalkozások nagy számából adódott. További négy ágazat – az építőipar, a szállítás, raktározás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység – súlya 7,0–8,2% között alakult, a fennmaradó területeken egyenként a munkavállalók kevesebb mint öt százalékát foglalkoztatták. A régiók között a szolgáltatások szerepe Közép-Magyarországon kimagasló (az itt dolgozók hányada háromnegyedes), emellett Észak- és Dél-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon képvisel 50%-nál nagyobb arányt, az ország legiparosodottabb térségeinek számító Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon viszont elmarad attól.

A vállalkozások nagysága alapján számottevőek a különbségek: a kis- és középvállalkozásoknál alkalmazásban állók átlagosnál nagyobb hányada dolgozik a szolgáltatási ágazatokban, valamint az építőiparban és a mezőgazdaságban bejegyzett szervezeteknél (a létszám növekedésével a szolgáltatások súlya minden régióban egyre kisebb, Közép-Magyarország kivételével sehol sem éri el a 30%-ot). Ugyanekkor a nagyvállalatok jóval gyakrabban nyújtottak kereseti lehetőséget az iparban. E különbségek elsősorban Közép-Magyarország, valamint a többi régió vonatkozásában figyelhetők meg, a legalább 250 fős szervezetek között az ágazatban foglalkoztatottak hányada a fővárosban és Pest megyében 24, az ország más területein 63–78%-ot tett ki.

A KKV-k között ugyanis az információ, kommunikáció, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység súlya számottevően nagyobb Közép-Magyarországon (együttesen 29%), míg a mezőgazdaságba és a termelő szektorba tartozó ágazatok a többi régióban (41–43%) töltenek be hangsúlyosabb szerepet a foglalkoztatásban. A nagyvállalatoknál is hasonló a helyzet azzal a különbséggel, hogy a foglalkoztatottak hányada már a szolgáltatási ágak döntő részében Közép-Magyarországon képviseli a legmagasabb értéket, illetve az egyes ágazatok súlya tekintetében nagyobb a szóródás az egyes régiók között.

Részletesebb létszám-kategóriákat tekintve minden régióban a legfeljebb 9 fős mikrovállalkozásoknál alkalmazásban állók közel fele három ágazatban dolgozott: a kereskedelem, gépjárműjavításban, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységben, valamint az építőiparban. Közép-Magyarországtól eltekintve a kereskedelem már a 10–49 fős szervezetek körében elveszíti első helyét, melyet az ipar foglal el. Az iparban foglalkoztatott létszám aránya Közép-Magyarország kivételével minden régióban a szervezetméret növekedésével emelkedik, a nagyvállalatok körében már a régiók többségében meghaladja a 70%-ot.

A szállítás, raktározás kivételével a nemzetgazdasági ágak mindegyikében a kis- és középvállalkozások nagyobb foglalkoztatási súlya a jellemző. Az említett ág mellett az iparban, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén alkalmazásban állók hányada kisebb az átlagosnál, a többi ágazatba sorolt KKV-k a létszám legalább 74%-ának biztosítottak kereseti lehetőséget.

A gazdasági ág szervezeti jellemzőiből adódóan a KKV-k foglalkoztatási súlya az iparban Közép- és Nyugat-Dunántúl kivételével minden régióban felülmúlta az 50%-ot, azonban a nemzetgazdaság összesenre vonatkozó átlagnál kisebb maradt. A kereskedelem, gépjárműjavítás területén ezzel szemben a 250 főnél kisebb létszámú vállalkozások szerepe csupán Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon maradt el az országostól. Közép-Magyarországon ugyanez mondható el az információ, kommunikáció, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakban működő vállalkozásokról is. Utóbbi gazdasági ágban a KKV-k relatíve kisebb foglalkoztatási súlya figyelhető meg Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A szállítás, raktározásban alkalmazásban állók Közép-Magyarországon döntő részben a nagyvállalatoknál dolgoztak, ami az országos átlagot is befolyásolta.












Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum