2013. november 7.

KSH - Az elfogyasztott halak 40 százaléka tenyésztésből származik a világon, 2013. október

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) legfrissebb rendelkezésre álló adatai alapján 2010-ben a haltermelés globális mennyisége 148,5 millió tonna, értéke pedig 217,5 milliárd dollár volt. Ezek az adatok nemcsak a természetes vizekből (tengerekből és belvizekből) kifogott halakra, hanem az emberi tevékenység hatására, ún. akvakultúrákban – vagy másként kifejezve: „vízművelés” révén – előállított élőlényekre is vonatkoznak. 

Az ismertetésre kerülő adatok rendszertanilag nemcsak a halakat, hanem az emberi fogyasztást szolgáló puhatestűeket és rákféléket is magukban foglalják, a többnyire csak illegálisan vadászható vízi emlősöket viszont nem. A 2010. évi globális halmennyiség 60%-a halászat, 40%-a pedig tenyésztés révén állt rendelkezésre. Az akvakultúrák szerepe az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt, 2010. évi részesedésük több mint háromszorosa volt az 1990. évinek2. Tevékenységük napjainkban mintegy hatszáz, élelemként szolgáló állat- és algafajra terjed ki. A halászat esetében a tengeri, a tenyésztést illetően viszont a belvízi tevékenység eredményez nagyobb halászati termékmennyiséget.

A tengeri fogásmennyiség évek óta 80 millió tonna körül alakul. A legmagasabb tengeri fogásmennyiséget, 86,4 millió tonnát még 1996-ban regisztrálta a FAO. A mennyiség 1950-ben még mindössze 16,8 millió tonnát tett ki, azonban akkor a kereslet is lényegesen alacsonyabb volt, egyrészt azért, mert a Föld népessége a 20. század közepén 2,5 milliárd fő volt, szemben a 2010. évi 6,9 milliárddal, másrészt az egy főre jutó fogyasztás is számottevően kisebb volt a napjainkra jellemzőnél.

2010-ben a halmennyiség közel héttizede ázsiai országokból, mintegy négyötöde pedig a fejlődő országokból származott. Az ázsiai országok részesedése a halászatból 55, az akvakulturális termelésből pedig 89% volt.

Miután Ázsiához a fogásmennyiség nagyobb része kötődik, mint az összes többi földrészhez együttvéve, így az sem meglepetés, hogy a tíz legjelentősebb halászó nemzet többsége is e kontinensről kerül ki. A világ magasan legnagyobb mennyiségben halászó országa Kína, a 2011. évi globális fogásmennyiség egyhatodát adta. Amerikából három ország, Európából ugyanakkor egyedül Oroszország szerepel az első tíz között.

Az utóbbi ország fogásmennyiségének mintegy héttizede ugyanakkor a Csendes-óceánhoz kötődik, s csupán az európai vizeken megvalósult fogásaival nem kerülne be az első tíz ország közé.

Az európai országok közül Oroszországon kívül még Norvégia és Izland rendelkezik egymillió tonnát meghaladó fogásmennyiséggel. Izland esetében a 2010-ben megkezdett európai uniós csatlakozási tárgyalások legnehezebben lezárható fejezetének ígérkezik a halászat; Norvégia esetében pedig a halászati téma számottevő szerepet játszott abban, hogy az ország lakosai az uniós csatlakozás ellen szavaztak 1994-ben.

Az Európai Unió nagy halásznemzetei által kifogott halmennyiség jellemzően csökkent 2005 és 2011 között. A csökkenésre – pontosabban kifejezve a csökkentésre – a túlhalászás megelőzése, a tengeri ökoszisztémák megőrzése érdekében szükség is van. Ennek keretet az Európai Unió szakpolitikája, a hivatalosan 1983-ban létrehozott, gyökereit tekintve azonban az 1970-es évek első feléig visszanyúló közös halászati politika teremt. A szakpolitika a halászat fenntartható jellegét többek között a kifogható halmennyiség meghatározásával, a halászflotta nagyságának korlátozásával, az akvakultúra-ágazat támogatásával kívánja biztosítani.

Az Eurostat adatai szerint 2011-ben az Európai Unió tagországainak összesített fogásmennyisége 4,6 millió tonna volt. E mennyiség több mint  héttizedét az Atlanti-óceánnak az északi szélesség 36. fokánál északabbra és a nyugati hosszúság 42. fokától keletebbre eső részén fogták ki. (Ez a FAO 27-es számú halászati területe, ami lényegében a Gibraltári-szoros szélességi helyzetétől északra és a Grönland legdélebbik része hosszúsági helyzetétől keletre eső területet jelenti.) Érdekesség, hogy a Földközi-tengerből és melléktengereiből a fogásmennyiség kevesebb, mint egytizede származott.

2011-ben a világon a legnagyobb mennyiségben halászott halfaj a perui szardella volt, amelyből 8,3 millió tonnát fogtak ki. A FAO szerint e halfaj nemcsak 2011-ben, hanem a történelem során is a legnagyobb mennyiségben halászott faj, az 1971-es rekordévben 13,1 millió tonnát fogtak ki belőle. E halfaj elsősorban a Peru és Chile partjától számított 80 kilométeres sávon belül fordul elő, tenyészete pedig erősen függ a Humboldt- (Perui-) tengeráramlás által szállított planktonoktól.

2010-ben a világ halászflottája 4,4 millió hajóból állt, amelynek 73%-a ázsiai országokban volt bejegyezve. Ezen belül 3,2 millió hajó a tengeri, 1,1 millió pedig a belvízi halászatban tevékenykedett. A halászati ágazatban közvetlenül tevékenykedők globális száma 54,8 millió fő volt, közülük 38,3 millióan a halászatban, 16,6 millióan pedig a haltenyésztésben tevékenykedtek.

Vízművelés révén 2010-ben 59,9 millió tonna halat állítottak elő a világon, amelyek értéke 119,4 milliárd dollárt tett ki. A világon a legnagyobb termelő, Kína3 részesedése a mennyiségből 61, az értékből pedig 50%-os. A második helyen India, a harmadikon Vietnám áll, mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve. A mennyiség alapján az első nem ázsiai ország, Norvégia a hetedik volt a 2010. évi rangsorban. (A skandináv ország termelése 1995 és 2010 között 3,7-szeresére nőtt az Eurostat adatai szerint.)

Szintén a mennyiséget tekintve a tenyésztett állatok négytizede pontyféle volt, s a legjelentősebb tenyésztett faj az amur volt (2010-ben 4,3 millió tonna). A haltenyésztés legnagyobb része édesvízi körülmények között folyik, a legmagasabb egységértékű (árú) termelés azonban évek óta a – tenger- és édesvíz közötti sótartalommal jellemezhető – „sós vízi” tenyésztést jellemzi. Mintegy 20 millió tonna halászati terméket táplálás nélkül állítanak elő.

Az akvakultúrákban növényeket – például algákat, tengeri moszatokat – is nevelnek, amelyek 2010. évi mennyisége 19,0 millió tonnát, értéke pedig 5,7 milliárd dollárt tett ki.

A halászati termékek felhasználása és kereskedelme a világon

A FAO adatai szerint 2010-ben a halászati termelés 86%-a (128,3 millió tonna) emberi fogyasztási célokat szolgált, ezen belül a legnagyobb aránya a feldolgozatlanul, frissen értékesített halászati termékeknek4 volt. A más célokat szolgáló, a termelés 14%-át kitevő mennyiséget pedig elsősorban a takarmány-alapanyagként használt halliszt, valamint a halolaj gyártására hasznosították.

2010-ben nemzetközi kereskedelmi forgalomba a globálisan előállított mennyiség közel négytizede került, az export mennyisége 57,2 millió tonna volt, a forgalom értéke pedig 109,3 milliárd dollárt tett ki. A kereskedelem értéke 1976-ban mindössze 8 milliárd dollár volt, a jelentős növekedéshez a termékek – technikai fejlődés hatására bekövetkezett – jobb szállíthatósága, a kereskedelem liberalizálása, s az erős keresletnek tulajdonítható árnövekedés egyaránt hozzájárult.

Az áremelkedés mértéke a külkereskedelmi adatokból számszerűsíthető is: az elmúlt több mint három évtizedre mintegy 4%-os átlagos dollárárnövekedés adódik a halászati termékek nemzetközi kereskedelmére, ami valamelyest meg is haladja a kereskedett mennyiség növekedési ütemét. Az árszínvonal 2010–2011-ben összességében több mint ötödével emelkedett, miután 2009-ben, a világgazdasági válság elmélyülésének évében, 7%-os áresés jellemezte e termékek külkereskedelmét.

2010-ben a fejlődő országok világexportban elért részesedése – menynyiségi adatok szerint – 60%-os volt, az importban pedig a fejlett országok rendelkeztek közel azonos aránnyal. Ezen arányok arra utalnak, hogy a táplálékforrás egy számottevő része a fejlődő országok csoportjától a fejlett országokhoz kerül5. A kivitel értékéből lényegében azonos arányban részesedett a két országcsoport, a behozatalnak viszont 76%-a a fejlett országokhoz kötődött. Az, hogy a fejlett országok a külkereskedelem értékéből a forgalom mindkét irányában nagyobb arányban részesedtek, mint a mennyiségéből, egyben azt is jelenti, hogy külkereskedelmükben az egységárak magasabban alakultak, mint a fejlődő országokéban.

A fejlődő országokban – kereskedelmük alacsonyabb árfekvése ellenére – évről évre jelentős és jellemzően növekvő összegű aktívum keletkezik a halászati termékek nemzetközi cseréjében. 2010-ben a többlet 28,3 milliárd dollárt tett ki, lényegesen magasabb összeget annál, mint ami más mezőgazdasági termékek (úgymint rizs, hús, cukor, kávé, dohány, tea, banán, gumi vagy kakaó) kereskedelmét jellemezte.

A teljes termék-külkereskedelmi forgalomhoz hasonlóan a világon a legnagyobb exportőr Kína, a legjelentősebb importőr pedig az Egyesült Államok, forgalmuk 2010-ben 13,3 milliárd, illetve 15,5 milliárd dollárt tett ki. (Ezek az értékek ugyanakkor a teljes külkereskedelmi forgalmuk kevesebb mint 1%-át jelentik.) Importban az Egyesült Államok forgalmát megközelíti Japán kereskedelmi értéke.

A halászati termékek nemzetközi kereskedelmében a legnagyobb értékben kereskedett áru 2009-ben is a garnélarák volt, amely élelmiszer-féleség a forgalmi érték 15%-át adta. A külkereskedelem ezen kívül jelentős összegű volt lazacból, valamint pisztrángból is.







Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum