2013. november 29.

KSH - A háztartásfők 30 százaléka érettségivel, 22 százaléka diplomával rendelkezik, 2013. november

A háztartások fogyasztásának dinamikája 2012 I. féléve és 2013 I. féléve között jelentős különbségeket mutat a különböző jövedelmi ötödökben. A leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbségek erősödtek: a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása mintegy 3,6-szerese a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztásának.

Egyedül a leggazdagabb ötödben élő háztartások összfogyasztásának volumene nőtt 2012 azonos időszakához képest, 1,4%-kal, míg a többi háztartásé csökkent, leginkább a legszegényebbeké, 3,4%-kal.

Az élelmiszerre valamint szeszes ital és dohányárura fordított kiadás volumene mindegyik ötöd esetében visszaesett. A közlekedés volt az egyetlen fogyasztási főcsoport, ahol mindegyik ötöd esetében nőttek a kiadások.

A legjobb jövedelmi helyzetben levők fogyasztása a többi kvintilishez képest három főcsoportban is lényegesen erősebb dinamikát mutatott. A ruházatra és lábbelire fordított kiadásaik 18,0 az egészségügyi kiadásaik 17,0, míg a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra fordított kiadásaik 16,8 %-kal nőttek reálértéken.

A Magyarországon élő 3790 ezer háztartás 47,9 %-ában a referenciaszemély alacsony iskolai végzettséggel (az általános iskola 8 osztályával vagy annál kevesebbel, illetve szakiskolával), 30,3%-ában érettségivel és 21,8%-ában főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik.

A felsőfokú és középiskolai végzettséget szerzett referenciaszemélyek háztartásai, az országos átlag felett költöttek, míg az érettségivel nem rendelkező háztartások fogyasztási színvonala jóval az országos átlag alatti volt. 2013 I. félévében az alacsony iskolai végzettségű háztartások fejenkénti havi fogyasztása 48,7 ezer forint, a középiskolai végzettségű háztartásoké 70,3 ezer forint, a felsőfokú képesítéssel rendelkező háztartásoké pedig 93,6 ezer forint volt.

A háztartások fogyasztási színvonala az iskolai végzettség szerinti azért is különbözik jelentősen, mert egyrészt a fogyasztás szintje és a háztartás jövedelmi helyzete, másrészt a háztartás jövedelmi helyzete és a háztartás iskolai végzettsége között is szoros kapcsolat figyelhető meg.

Az egyes fogyasztási főcsoportokban is összefüggés van a iskolai végzettség és a háztartás fogyasztási szintje között. A felsőfokú végzettségű háztartások egy főre jutó kiadásai minden termékcsoportban a legmagasabbak, kiemelkedően sokat – az átlagosnál több mint kétszer többet – költenek ruházkodásra, oktatásra, vendéglátásra és szállás költségekre, valamint kétszer gyakrabban járnak szórakozni és kulturális programokra, mint a háztartások általában.

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező háztartásokban az egy háztartástagra jutó ráfordítások minden kiadási főcsoportban alacsonyabbak az országos átlagnál, különösen a mindennapi életvitelhez nem alapvetően fontos vagy halasztható szükségletekben, ilyen pl. a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, oktatás és ruházkodás. E háztartások – a többi háztartáshoz viszonyítva – szeszes italra és dohányárukra költenek relatíve a legtöbbet. Figyelemre méltó, hogy e termékekre majdnem ugyanannyit áldoznak, mint a magasabb végzettségűek.

A vizsgált egy éves időszak alatt nőtt a különböző iskolai végzettségű háztartások fogyasztása közötti különbség, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező háztartások helyzete tovább javult. Csak a legképzettebbek tudták a fogyasztási színvonalukat a 2012. I. félévivel azonos szinten tartani, az érettségizettek és az érettségivel nem rendelkező háztartások fogyasztása pedig volumenben 1,5 illetve 3,0%-kal volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél.

E tendenciát mutatja az is, hogy 2013 I. félévében az alacsony iskolai végzettségű és a középiskolával rendelkező háztartások összes fogyasztása a diplomások fogyasztásának alig több mint a felét (52,0%-át), illetve a háromnegyedét (75,1%-át) tették ki, míg 2012 I. félévében az 53,7 és 76,2%-át.

2013 I. félévében az élelmiszerre, a szeszes italra és dohánytermékekre fordított kiadások mindegyik háztartástípusban visszaestek 2012 hasonló időszakához képest. Az egyes élelmiszerfajtákból, így húsból, zöldségből, tojásból, tejből, zsiradékból, cereáliákból, burgonyából mindegyik háztartástípusban kisebb mennyiségeket fogyasztottak egy főre vetítve.

A szeszes italok és dohányáruk fogyasztói ára nőtt a legnagyobb mértékben, 13,2%-kal, ez vagy helyettesítő termékek, pl. cigaretta helyett cigarettadohány vásárlására, vagy az ilyen szükségleteik mérséklésére ösztönözte a fogyasztókat. 2013 I. félévében a háztartások volumenben 17%-kal kevesebb cigarettát vásároltak, és 17%-kal növelték volumenben az egyéb dohányáru (pl. cigarettadohány, cigarettapapír, pipadohány) beszerzéseiket.

Leginkább a legképzettebb háztartások tértek át a helyettesítő termékekre, az alacsony iskolai végzettségűek pedig a cigarettavásárlásaikat csökkentették reálértéken a legnagyobb mértékben. A közösségi helyeken való dohányzás tiltása is e termékek fogyasztásának visszafogását eredményezte.

A lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások reálértéke a felsőfokú és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező háztartásoknál csökkent, az érettségizetteknél nőtt. Figyelemre méltó, hogy a háztartási energia árak csökkenése az energiakiadások volumennövekedését eredményezte, és ez a tendencia a középiskolai végzettségű háztartásoknál érvényesült a legnagyobb mértékben.

A legmagasabb és a legalacsonyabb képzettséggel rendelkező háztartások lakásfenntartási költségei volumenben azért csökkentek, mert az egyéb lakásfenntartási kiadásaikat, pl. a lakáskarbantartási, illetve felújítási költségeiket mérsékelték jelentősen.

A háztartások fogyasztási kiadásainak szerkezete iskolai végzettség szerint

A háztartások fogyasztási szerkezete az iskolai végzettség szerint jelentősen eltér. A magasabb képzettséggel rendelkező háztartások havi összkiadásából sokkal kisebb hányadot igényel az alapvető szükségletek, az élelmezés és a lakhatási lehetőség biztosítása (2013 I. félévében az összes költség 42,5%-át), mint a kevésbé képzett, középiskolai- és alacsony iskolai végzettséggel rendelkező háztartásoknál, akiknek az élelmiszer és lakásfenntartáshoz szükséges kiadások az összfogyasztásuk 51,9 illetve 58,0%-át tették ki. 2013-ban megváltozott a fogyasztás szerkezete mindegyik háztartástípusban.

A rezsicsökkentés hatására csökkent a lakásfenntartásra fordított kiadások aránya, a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettséggel rendelkező háztartásoknál jelentősen, 2,1, illetve 1,7 százalékponttal, a középiskolai képesítéssel rendelkező háztartásoknál pedig kisebb mértékben, 0,2 százalékponttal. Ez nagyobb mozgásteret biztosított a háztartásoknak a további kiadásaik fedezésére: az alacsony iskolai végzettségű háztartások élelmiszer-kiadásaikra az összfogyasztásukból 0,7 százalékponttal nagyobb hányadot tudtak fordítani 2013 I. félévében, mint egy évvel korábban.

A háztartások élelmiszer-fogyasztása iskolai végzettség szerint

Az elfogyasztott táplálék mennyisége, valamint a háztartás képzettsége között szoros kapcsolat van. Minél képzettebb egy háztartás, annál inkább érvényesül az a tendencia, hogy a háztartásban élők az egészségesebb, magasabb tápértékű táplálékból többet, a kevésbé értékes élelmiszerekből pedig kevesebbet vásárolnak meg és fogyasztanak el. Ilyen szempontból a legképzettebbek vannak a legjobb helyzetben, de az érettségizettek helyzete is előnyösebb, mint az érettségivel nem rendelkezőké.

A főiskolai, egyetemi diplomát szerzett háztartások fogyasztják a legnagyobb mennyiségeket tejből, sajtból és egyéb tejtermékből, valamint zöldségből, és gyümölcsből. Az alacsony iskolai végzettségűek pedig tojásból, zsiradékokból, cereáliákból, cukorból és burgonyából használnak fel nagyobb mennyiségeket. Figyelemre méltó, hogy húsból és húskészítményekből a diplomások kevesebbet fogyasztanak, mint a másik két háztartástípusban.

Az iskolai végzettség és a megvásárolt élelmiszerek ára között is szoros kapcsolat tapasztalható. A diplomás háztartások az egyes élelmiszerekből a drágább, jobb minőségű termékeket fogyasztják, míg az alacsony iskolai végzettségűek az olcsó termékeket vásárolják meg.

Tíz alacsony iskolai végzettségű háztartás közül hat termel saját maga is élelmiszert, mégis kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint az érettségizettek, akik közül csak majdnem minden harmadik termel élelmiszert a kertjében. A diplomás háztartásokban eszik a legtöbb zöldséget, gyümölcsöt, de ők zömében megvásárolják azokat, közülük csak minden tizedik háztartás foglalkozik saját termeléssel.

Az érettségivel nem rendelkező, középiskolai-, illetve felsőfokú végzettségű háztartások összes élelmiszer-fogyasztásából 10,0; 6,5 illetve 2,8% volt a saját maguk által megtermelt élelmiszerek aránya, ez havi szinten átlagosan 1,5; 1,3, illetve 0,7 ezer forintot jelentett.

Minél képzettebb a háztartás, annál inkább igénybe veszi a házon kívüli étkezések lehetőségét. Míg a diplomások havi 5,6 ezer forintot (ez az összes élelmiszer-fogyasztásuk 23,2 %-a) munkahelyi, iskolai étkezdékben, éttermekben költöttek el, addig az érettségizett, illetve az alacsony iskolai végzettségű háztartások 2,6 ezer, illetve 1,2 ezer forintot fordítottak erre a célra, ami az összes élelmiszer-fogyasztásuk 13,4, illetve 7,8 %-a volt.

A házon kívüli étkezésekre az alacsonyabb iskolai végzettségűek azért is kevesebbet költenek, mert gyermekeik sokkal nagyobb arányban részesülnek ingyenes és kedvezményes étkeztetésben, mint a felsőfokú végzettségű háztartások gyermekei.

A háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága iskolai végzettség szerint

A háztartások alapvető háztartási gépekkel és híradástechnikai készülékkel való ellátottságában nincs jelentős különbség iskolai végzettség szerint, ezzel szemben a nem létfontosságú, drágább, illetve újonnan piacra került készülékeknél szoros kapcsolat figyelhető meg a képzettség szintje és a készülékekkel való ellátottság mértéke között. Amíg a diplomás háztartásokban van a legtöbb, addig a legkevésbé képzetteknél található a legkevesebb korszerű híradástechnikai készülék és háztartási gép.

A kártyás mobiltelefonok az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében, míg az előfizetéses mobilkészülékek a diplomások között fordulnak elő gyakrabban. A telefontársaságok üzletpolitikája következtében az előfizetéses mobiltelefonok között nagyobb arányban terjedtek el az okostelefonok, mint a kártyás készülékek között.

Mivel az okostelefonok az infokommunikációs-technológia viszonylag új termékei, a készülék árai, illetve az előfizetések magasabb díja vagy a fix jellegű kiadás miatt a diplomás háztartások között a gyakoribb, itt minden ötödik, míg az érettségivel nem rendelkezők között csak minden 15. háztartásban van okostelefon. A munkahelyüktől is a felsőfokú végzettségűek kapták a legtöbb telefont.








Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum