2014. május 14.

KSH - A fogyasztói árak átlagos emelkedése 1,7 százalék volt 2013-ban

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, ami 4 százalékponttal alacsonyabb a 2012-ben mértnél. A 2013. évi infláció mértéke így megközelítette az 1974. évi szintet, akkor éves átlagban 1,8%-kal nőttek az árak, ennél alacsonyabb 1970-ben volt (1,3%).

Az infláció lassulása valamennyi fogyasztási főcsoportban érzékelhető volt, sőt bizonyos csoportokban csökkentek az árak 2013-ban. 2012 után a tavalyi évben is a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben, az átlagos áremelkedést is jelentősen meghaladva, 10,9%-kal.

A szolgáltatások esetében kevésbé volt érezhető az infláció lassulása, a 2013. évi átlagos áremelkedés 3,6% volt (2012-ben 4,2%), ami – a korábbi pár évvel ellentétben – magasabb, mint az átlag.

Az élelmiszerek áremelkedése (2,8%) jóval visszafogottabb volt, mint 2012-ben. Hasonló mértékben 2005-ben emelkedtek az árak, akkor az élelmiszerek egy év alatt 2,5%-kal drágultak.

Az egyéb cikkek (ide tartoznak meghatározóan a járműüzemanyagok és a gyógyszerek, valamint a lakással, háztartással, testápolással összefüggő-, és a kulturális cikkek) esetében szintén csökkent az éves átlagos áremelkedés üteme, ami 2013-ban rég nem tapasztalt szintre (0,5%) esett vissza. A háztartási energiahordozók esetében megszakadt az áremelkedés folyamata, 2013-ban átlagosan 8,5%-kal csökkentek az árak ebben a termékfőcsoportban.

Tovább csökkent a tartós fogyasztási cikkek ára, a 2012. évinél nagyobb mértékben, 1,9%-kal. A ruházkodási cikkekért 0,4%-kal kellett kevesebbet fizetni, míg a korábbi években jellemzően emelkedtek az árak.

A fogyasztói árak alakulása Magyarországon

Magyarország 2013. évi inflációs folyamatainak részletes bemutatása a hazai fogyasztóiár-index adatain alapul.Az elmúlt évben a fogyasztói árak alakulásában meghatározóan a hatósági, illetve a kormányzati árintézkedések játszották a legnagyobb szerepet. Ezen belül 2013-ban a rezsicsökkentő árintézkedések befolyásolták legerőteljesebben a fogyasztói árakat. Emellett jelentős hatása volt még a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésének és a dohányáruk 2012. decemberben megemelt jövedéki adójának, ami a 2013. év eleji árakban jelent meg, valamint a dohányáruk árrésének év közbeni emelésének.

Emellett továbbra is meghatározó szerepe van a piaci folyamatoknak: például a forint árfolyamának, az olajárak világpiaci alakulásának és a mezőgazdasági eredményeknek a fogyasztói árak alakulására. A 2012-ben lezajlott hatósági és kormányzati árintézkedések hatásának megszűnése (bázishatás) a tavalyi év folyamán szintén meghatározó volt az index alakulásában.

Az árindexek egyhavi változása

Az egyhavi átlagos fogyasztóiár-változás 2013 januárjában volt a legmagasabb (0,8%), ami
meghatározóan a jövedéki adó mértékének emelése miatt 2,6%-kal dráguló szeszes italok, dohányáruk, illetve a járműüzemanyagok 2,8%-os áremelésének a következménye. A januári adatot tompította a januárban hatályba lépett, kizárólag a lakossági kört érintő rezsicsökkentő intézkedések hatása; a háztartási energia ára átlagosan 1,2%-kal csökkent.

Szintén januárban lépett hatályba a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló jogszabály, amelynek hatására a pénzügyi szolgáltatások díja egy hónap alatt mintegy 17%-kal nőtt. Alapvetően ez az oka a szolgáltatások erőteljesebb januári áremelkedésének.

Az év eleji intézkedések a további hónapokban is éreztették hatásukat. Februárban a háztartási energia ára tovább csökkent, 7,4%-kal (a használati díjak, azaz a fogyasztástól függő tételek csökkenésével), ezt azonban részben ellensúlyozta a februári újabb 3,1%-os járműüzemanyagár-emelés, továbbá a jövedékiadóemelés februárra áthúzódó hatása – amelynek következtében a szeszes italok, dohányáruk újabb 2,4%-kal drágultak –, illetve az a folyamat, hogy bizonyos bankok csak a későbbi hónapokban érvényesítették díjaikban a tranzakciós illetéket.

Így februárban és márciusban tovább drágultak a pénzügyi szolgáltatások, 5,5 illetve 2,3%-kal. Bár a tranzakciós illeték a fizetési műveletekhez, illetve a készpénzkifizetésekhez kapcsolódik, azonban a tapasztalatok azt mutatták, hogy más banki pénzügyi tételek is drágultak, mint például a számlavezetés és a bankkártya díja.

Bár a ruházkodási cikkek körében, a korábbi évekhez hasonlóan a téli kiárusítások nyomán tovább csökkentek az árak februárban is egy hónap alatt, a fogyasztói kosárban képviselt alacsony súlyaránya miatt nem tudta érzékelhetően befolyásolni az átlagos árnövekedést.

Júliusban hatályba léptek az újabb rezsicsökkentő intézkedések, ami a víz, a csatorna, a szemétszállítás, a palackos gáz, a szennyvízszippantás és a kéményseprés árait érintette. Az árváltozások hatása a háztartási energia és a szolgáltatások csoportjában jelent meg. Ennek következménye a háztartási energia csoportjában mért kisebb mértékű árcsökkenés a nyári hónapokban (júniusban 0,2, júliusban 0,4%).

A szennyvízszippantás és a kéményseprés árainak mérséklésével a szemétszállítás csoportjában júliusban 5,9%-os árcsökkenés következett be. A szolgáltatások összességében egy hónap alatt 0,3%-os drágulást mutattak júliusban, mivel többek között az üdülési szolgáltatások ilyenkor szokásos nagyobb mértékű áremelkedése (6,7%) a hatást csökkentette. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rezsicsökkentés hatása ebben a hónapban még csak a palackos gáz, a kéményseprés és a szennyvízszippantás díjainak mérséklődésében jelentkezett.

Augusztusban a víz, a csatorna és a szemétszállítás díja megközelítőleg 9%-kal csökkent egy hónap alatt, amelynek hatására a szolgáltatásokért átlagosan 0,3%-kal kellett kevesebbet fizetni. Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs –, valamint a ruházkodási cikkek ilyenkor szokásos nagyobb mértékű csökkenése következtében az egyhavi átlagos fogyasztóiár-változás is csökkent (0,3%) júliusban és augusztusban egyaránt, mialatt a járműüzemanyagok folyamatosan 1% körüli mértékben drágultak a nyári hónapok során.

Szeptemberben ismét nagyobb mértékben (0,5%-kal) drágultak egy hónap alatt az árak. Ezen
belül jelentősebben, 3,1%-kal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára: a dohányáruk esetében a megemelt árrés következtében. Az augusztusban hatályba lépett megemelt pénzügyi tranzakciós illeték hatására szeptemberben a pénzügyi szolgáltatások közel 14%-kal drágultak, ezáltal pedig összességében a szolgáltatásokért 0,2%-kal kellett többet fizetni.

Emellett – a szezonváltás következtében – nőtt a ruházkodási cikkek ára is, illetve a járműüzemanyagok estében is emelkedtek az árak (1,5–1,5%) az előző hónaphoz képest.

Egyedül az élelmiszerek főcsoportjában volt csökkenés (0,4%), az idényáras élelmiszerek árainak mérséklődése nyomán, ennek hatása azonban alig volt érzékelhető a szeptemberi egyhavi árváltozásban.

Továbbra is jellemző volt, hogy bizonyos bankok csak a későbbi hónapokban érvényesítették a megemelt tranzakciós illetéket a díjaikban, így októberben tovább drágultak a pénzügyi szolgáltatások, újabb 5,7%-kal. Bár a tranzakciós illeték a fizetési műveletekhez, illetve a készpénzkifizetésekhez kapcsolódik, azonban ezúttal is drágultak más banki pénzügyi tételek, mint például a számlavezetés és a bankkártya díja.

Novemberben lépett hatályba a harmadik rezsicsökkentés, amelynek hatására a háztartási energia ára átlagosan 1,4%-kal csökkent egy hónap alatt. A járműüzemanyag-árak közel 2%-os csökkenése szintén lefelé húzta az inflációt, az árcsökkentést azonban ellensúlyozta egyrészt a megemelt árrés miatt dráguló dohányáruk áthúzódó hatása – amivel a szeszes italok, dohányáruk csoportjában újabb 1%-kal emelkedtek az árak –, illetve a szolgáltatások körében mért 0,2%-os áremelés.

Decemberben a rezsicsökkentés nyomán a háztartási energiáért átlagosan 8,1%-kal kellett kevesebbet fizetni. Ennek hatására a fogyasztói árak 0,8%-kal csökkentek volna egy hónap alatt, azonban a tovább dráguló dohányáruk és járműüzemanyagok valamelyest fékezték a decemberi árcsökkenést, egy hónap alatt így 0,5%-kal csökkentek az árak átlagosan. Az év egészét tekintve, ekkor volt a legnagyobb mértékű az árcsökkenés az előző hónaphoz képest.

Az árindex 12 havi és éves változása

Az árváltozás tizenkét havi ütemében 2012. ősz óta lassulás figyelhető meg; 2012. decemberben a 2012. szeptemberi 6,6%-ról 5,0%-ra csökkent a 2011. év azonos hónapjához viszonyított árváltozás. Az infláció 2013. elején tovább lassult: a 2012. január 1-től megemelt általános áfakulcs (25-ről 27%-ra) hatásának megszűnése egy komolyabb mértékű visszaesést okozott az árszínvonalban, így az januárban 3,7%-ra apadt (a bázishatás miatt).

A lassulás egészen 2013. áprilisig folytatódott, akkor 1,7%-ra esett vissza a tizenkét havi árnövekedés. A lassulásban jelentős szerepet játszott a tavalyi év elején megvalósult rezsicsökkentés is, amelynek következtében a háztartási energiahordozók ára áprilisig egy év alatt mintegy 8%-kal esett vissza. Egy enyhe gyorsulást követően júniusban 1,9%-ra nőtt az infláció, azonban ezt követően egészen az év végéig ismét folytatódott a lassuló tendencia, decemberben 0,4%-ra esett vissza.

Közel 40 éve alakult ilyen mértékben az árindex, 1970. áprilisban szintén 0,4%-os volt a tizenkét havi áremelkedés. Ez döntően az év közben végrehajtott további rezsicsökkentő intézkedések révén valósulhatott meg, amelynek hatására a háztartási energiahordozókért decemberben 18%-kal kellett kevesebbet fizetni, az előző év decemberéhez képest.

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal emelkedtek, az előző évhez viszonyítva. Az éves átlagos fogyasztóiár-növekedés, a korábbi évekhez hasonlóan a termék- és szolgáltatáscsoportok árváltozásának jelentős szóródásával alakult ki.

A szeszes italok, dohányáruk, a szolgáltatások, az élelmiszerek és az egyéb cikkek csoportjában a 2012. évinél alacsonyabb volt az áremelkedés, míg a ruházkodási cikkek és a háztartási energia esetében árcsökkenésbe fordult a korábbi években tapasztalt árnövekedés. A tartós fogyasztási cikkek körében tovább folytatódott az árak csökkenése.

Tavaly a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben, 10,9%-kal, ami – az előző évhez hasonlóan – a dohánytermékek jövedéki adójának és árrésének megemeléséből adódott. Átlag felett, 3,6%-kal növekedtek a szolgáltatások árai, ezen belül legjelentősebben a pénzügyi szolgáltatások drágultak, 36%-kal egy év alatt. A postai szolgáltatásokért 5,8, a helyi tömegközlekedésért 5,2%-kal kellett többet fizetni, míg a vízdíj 3,9, a csatornadíj 3,5%-kal csökkent.

Az élelmiszerek szintén átlag feletti mértékben drágultak (2,8%-kal); a csoporton belül ezt meghaladóan nőtt az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs (10,2%), a sertéshús (5,3%), a sajt (4,7%), a száraztészta (4,2%), valamint a liszt (3,3%) ára. Átlag felett, 3,5%-kal emelkedtek a házon kívüli étkezés árai is. Ezzel szemben a tojás 8,9, a cukor 7,4, a csokoládé, kakaó 2,8%-kal került kevesebbe.

Az egyéb cikkek, azaz a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek esetében alig érzékelhetően, mindössze 0,5%-kal nőttek az árak egy év alatt. Ezen belül a két legnagyobb súlyarányt képviselő csoportban, a gyógyszerek, gyógyáruk átlag felett, 4,0%-kal drágultak, míg a járműüzemanyagok átlagosan 2%-kal kerültek kevesebbe. A ruházkodási cikkekért 0,4%-kal kellett kevesebbet fizetni, szemben a korábbi évek árnövekedésével. Utoljára 2010-ben csökkentek az árak ilyen mértékben e termékcsoportban.

A tartós fogyasztási cikkek ára tovább csökkent 2013-ben, közel 2%-kal. A háztartási energiahordozók körében az árnövekedés 2013-ban árcsökkenésbe fordult át, ami a vezetékes gáz, az elektromos energia, a távfűtés és a palackos gáz esetében életbe lépő rezsicsökkentő árintézkedése hatása. Egy év alatt 8,5%-kal csökkentek az árak átlagosan, ezen belül azonban a szén és a tűzifa 4,4%-kal drágult.

A maginfláció alakulása

Az alapdrágulás, azaz maginfláció6 (szezonálisan kiigazított) tizenkét havi növekedési üteme 2013-ban folyamatosan a fogyasztóiár-index felett maradt. 2013-ban a hatósági árakat érintő intézkedések jelentősen befolyásolták a fogyasztóiár-index alakulását, ezt tükrözi a maginflációs mutató is. Ezen ún. egyszeri intézkedések kiszűrésével az éves átlagos árnövekedési ütem 3% közelébe lassult a 2012. évi 5,1%-ról. 2013-ban a szezonálisan kiigazított maginfláció éves átlagban 3,3% volt, ami 1,6 százalékponttal magasabb a fogyasztóiár-index növekedésénél. Szintje az év folyamán 3 és 4 százalék között ingadozott, mialatt a fogyasztóiár-indexé folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott.

A két mutató közötti egyre nagyobb eltérés több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a rezsicsökkentő árintézkedések nyomán a háztartási energiahordozók ára nagymértékben csökkent, ez azonban a maginflációra nem gyakorolt hatást. A járműüzemanyagok körében bekövetkezett árváltozások, amelyek a fogyasztóiár-indexre komoly befolyással bírnak, szintén nem érvényesülnek a maginflációs mutatóban, mivel abból elhagyásra kerülnek.

Ugyanakkor a 2013-ban bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték a szolgáltatások körében jelentős áremelkedést okozott, ami a maginflációban is megmutatkozott. A víz és csatornadíjak rezsicsökkentése a maginfláció alakulását nem befolyásolta, mivel szintén hatósági árak, így csak a fogyasztóiár-index lassulásában játszott szerepet. A maginfláció magasabb szintjéhez részben a megemelt jövedéki adó és árrés miatt dráguló dohányáruk is hozzájárultak.







Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum