2015. január 9.

KSH - A turizmusban működő vállalkozások száma 75 ezer 2013-ban

A társadalmi-gazdasági környezet és a turizmus egymással folyamatos kölcsönhatásban van egy-egy térségen belül. A meglévő földrajzi, természeti adottságok leginkább a – korábbi befektetések, vállalkozási környezet, emberi döntések eredményeként – rájuk épülő infrastruktúra, a kialakított attrakciók, a működő programok, közlekedési lehetőségek által vonzzák oda és tartják ott rövidebb-hosszabb ideig a látogatókat. A turisztikai potenciál, jelenlét ugyanakkor visszahat a térség életére, segítheti a népesség helyben maradását, a munkanélküliség csökkenését, a további infrastrukturális fejlődést, a befektetéseket, a vállalkozásalapítási készséget, a jövedelemhez jutást éppúgy, mint a gazdaságnak bármely más, jól funkcionáló területe.

Magyarország területileg legnagyobb kiterjedésű idegenforgalmi régiói az Alföldön találhatók: a hazánk területének csaknem egyötödét, több mint 18 ezer km2-t elfoglaló dél-alföldi, valamint a több mint 15 ezer km2-en fekvő észak-alföldi. A legkisebb méretű turisztikai régiók az ország két legjelentősebb tava körül a környező megyékből kialakított balatoni, illetve a Tisza-tavi régió, területük nem éri el a 4 ezer km2-t.

Az aprófalvas településszerkezetű nyugat-dunántúli régióban több mint 600, de a dél-dunántúli és észak-magyarországi térségben is több mint 550 település van. Az apró- és törpefalvak magas száma miatt ezekben a körzetekben a legalacsonyabb a városok aránya, mindössze 5–7%. A legnagyobb mértékben városodott térségek a Budapest–Közép-Duna-vidéki, továbbá a dél-alföldi régió, előbbiben a települések 28, utóbbiban 21%-a rendelkezik városi címmel. A városi népesség aránya is e két régióban a legmagasabb, sorrendben 87, illetőleg 73%, miközben a Balaton térségében mindössze 53, Észak-Magyarországon 54%.

Az idegenforgalmi régiók közül a fővárost is magába foglaló Budapest–Közép-Duna-vidéki a legnépesebb, a 2013 év végi adatok szerint az ország lakosságának közel egyharmada, több mint 3 millió személy él a térségben. A népsűrűség is kiemelkedően itt a legmagasabb, 407 fő/km2. A csökkenő sorrendben közvetlenül utána következő közép-dunántúli régióban 98, a legritkábban lakott Tisza-tavi régióban mindössze 49 fő él egy négyzetkilométeren.

A népesség száma 2000 és 2013 között a Budapest–Közép-Duna-vidéki régióban 4,5%-kal növekedett, a többi turisztikai régióban kisebb-nagyobb mértékben mindenütt fogyott. Leginkább – tizedével – az észak-magyarországi térség lélekszáma esett vissza, de az országos átlagot (-3,2%) jóval meghaladó mértékű, 7–9%-os csökkenés történt a dél-alföldi, a Tisza-tavi és a dél-dunántúli régióban is.

A 2000–2013 közötti időszakban minden idegenforgalmi régióban kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, a népességcsökkenés döntően ebből származott. A belföldi vándorlás ugyanakkor egyes térségek számára népességnyereséget, míg másoknak további veszteségeket jelentett. A Budapest–Közép-Duna-vidéki régióban a vizsgált időszakban keletkezett migrációs többlet teljes mértékben kompenzálni tudta a természetes fogyást, sőt a lakosság száma még növekedett is. A közép- és nyugat-dunántúli, valamint a balatoni régió is vándorlási többletet könyvelhetett el, ez azonban csak mérsékelni tudta a természetes népmozgalomból származó hiányt, a népességszám ezekben a térségekben is csökkent. A többi régióban (észak-magyarországi, észak-alföldi, Tisza-tavi, dél-alföldi, dél-dunántúli) a természetes fogyás mellett a migráció is népességcsökkentő tényező volt.

A megfigyelt időszakban az ország valamennyi turisztikai régiójában kedvezőtlenül változott a népesség korösszetétele, csökkent a gyermekek (0–14 évesek), ugyanakkor nőtt az időskorúak (65 évesek vagy idősebbek) aránya. Száz gazdaságilag aktív korú (15–64 éves) felnőtt lakosra egyre kevesebb gyermek, ugyanakkor egyre több időskorú személy jutott. Az eltartási teher 2013 végén a balatoni régióban volt a legmagasabb (száz 15–64 éves korú lakosnak 19 gyermek és 30 időskorú személy eltartásáról kellett gondoskodnia).

A népesség idősödési folyamatának mértékét kifejező fontos mérőszám az öregedési index, amely az időskorúak számát a gyermekkorúakéhoz viszonyítja. A 2000. év végi adatok szerint a mutató értéke az idegenforgalmi régiók közül még csak a Budapest–Közép-Duna-vidéki térségben haladta meg a 100-at, vagyis a népességen belül az időskorúak száma csak ebben a régióban múlta felül a gyermekekét. Az azóta bekövetkező öregedési folyamat hatására 2013 végére ez már valamennyi turisztikai régióban így volt.

Magyarország lakásállományának idegenforgalmi régiók közötti megoszlása természetszerűleg a népesség arányaihoz nagyon hasonlóan alakult. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lakások csaknem egyharmada a Budapest–Közép-Duna-vidéki térségben koncentrálódott, ezek 88%-a volt lakott. Az itt található otthonok komfortossági színvonala a legmagasabb, a cenzus időpontjában a lakások 69%-a volt összkomfortos. Ehhez hasonlóan magas arány jellemezte a közép-dunántúli régiót is, ugyanakkor a hazai lakásállománynak alig 2%-át birtokló Tisza-tavi térségben mindössze 40%-ot tett ki az összkomfortos lakások hányada. A laksűrűség a közép-dunántúli és az észak-alföldi régióban volt a legmagasabb, száz lakásra mindkét térségben átlagosan 235 személy jutott, míg a Budapest–Közép-Duna-vidéki térségben 209, a balatoniban pedig csupán 205.

A gazdasági válság hatására a lakás- és üdülőépítések száma az elmúlt időszakban minden idegenforgalmi régióban erőteljesen visszaesett. 2013-ban népességarányosan a nyugat-dunántúli régióban épült a legtöbb lakás, százezer lakosonként 132, amely mindössze 54%-a volt a 2000. évinek. A csökkenő sorrendben utána következő balatoni régióban 127, a Budapest–Közép-Duna-vidékiben 106 használatba vett lakás jutott százezer lakosra, előbbi 68, utóbbi 61%-kal volt kevesebb a 13 évvel korábbinál. A legnagyobb visszaesés a Tisza-tavi és a dél-dunántúli régiókban következett be (sorrendben 87, illetve 84%-os), fajlagosan a legkevesebb lakás ezekben a térségekben készült el (százezer lakosonként 22, illetve 28).

Az üdülőépítések volumene a lakásokéhoz hasonló mértékben csökkent. Népességarányosan, mint a vizsgált időszak minden évében, így 2013-ban is a balatoni régióban épült a legtöbb üdülő, százezer lakosonként 15, amely 70%-kal kevesebb volt a 2000. évinél. A Tisza-tavi régióban 7, a nyugat-dunántúliban 6 elkészült üdülő jutott százezer lakosra, a többi térségben ennél is kevesebb, mindössze 2–3.

A vállalkozások térségi koncentrációja még nagyobb mértékű, mint a népességé. A hazai közel 645 ezer működő vállalkozás több mint négytizede Budapest–Közép-Duna-vidék térségében rendelkezett székhellyel. E vállalkozások ezer lakosra jutó száma ebben a térségben volt a legmagasabb (89) a kilenc turisztikai régió közül, de a Balatoni régió átlaga (68) is meghaladta az országost (65). A leginkább vállalkozásszegény térség a Tisza-tavi, ahol az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (36) csupán 55%-a volt az országos átlagnak.

A turizmussal kapcsolatos szolgáltatások ellátásában kiemelkedő szerepe a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozásoknak van. E gazdasági ágban országosan 30 827 vállalkozás működött 2012-ben, az összes működő vállalkozás 4,8%-a.

Legnagyobb hányaduk (31%-uk) a Budapest–Közép-Duna-vidéki térségben volt bejegyezve. (A két fő működési forma közül a társas formában működőknél 44, az egyéni vállalkozóknál 16%-ot tett ki a fővárost is magában foglaló régió részesedése.) A szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó vállalkozások súlyaránya a térség összes vállalkozásán belül a balatoni és a Tisza-tavi régióban volt a legmagasabb (11,2, illetve 7,7%). A vállalkozások legalacsonyabb hányada (3,6, illetve 4,7%-a) viszont Budapest–Közép-Dunavidék és Közép-Dunántúl térségében tartozott e gazdasági ághoz, ami nem azt jelenti, hogy ez utóbbi két térségben a turizmus jelentősége alacsony lenne, sokkal inkább azt, hogy fejlettségüket az idegenforgalom mellett más gazdasági ágakban folyó tevékenységek is erősítik.

Fajlagosan a legtöbb vállalkozás a Balaton térségében foglalkozik szállásadó-, vendéglátó-tevékenységgel, ahol 2012-ben leginkább meghaladta az országos átlagot a vállalkozások népességarányos száma a társas és az egyéni vállalkozók körében egyaránt. A Budapest–Közép-Duna-vidéki régióban a társas formában működő vállalkozások, a többi régióban inkább az egyéni vállalkozók sűrűsége a nagyobb.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő vállalkozások száma 2013 végén országosan megközelítette a 75 ezret. E vállalkozások jelentősebb hányada, hattizede önálló vállalkozó volt. Az e gazdasági ágban bejegyzett vállalkozások népességarányos sűrűsége a Balaton térségében kiugróan magas, a szálláshelyek turisztikai célú hasznosításához adószám igénylése ugyanis a tájegység jellegéből fakadóan itt a legelterjedtebb. A regisztrált vállalkozások tízezer lakosra jutó száma a balatoni régióban 540 volt, hétszerese az országos átlagnak (76). A kilenc idegenforgalmi régió közül a Balaton térségén kívül csupán a Dél-Dunántúlon (80) haladta meg az országos átlagot a nyilvántartott vállalkozások sűrűsége, a Nyugat-Dunántúlon (75) megközelítette, a többi térségben (48–71) elmaradt attól.

A legutóbbi népszámlálás időpontjában országosan 3943 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, ami a 15 éves és idősebb népesség 46,4%-át jelentette. A foglalkoztatottság szintje a kilenc idegenforgalmi régió közül csupán a Budapest–Közép-Duna-vidék, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl térségében alakult országos átlag felett (49,2 és 50,6% között), a többi régióban elmaradt attól. A 15 éves és idősebb népesség legalacsonyabb hányadának a Tisza-tavi és az észak-magyarországi régióban volt munkája (40,6, illetve 41,0%). A tíz évvel korábbi cenzushoz képest országosan 3,0 százalékponttal volt magasabb a foglalkoztatás szintje, és minden régióban kisebb-nagyobb növekedés volt. A legnagyobb mértékű javulás az Észak-Alföld és a Tisza-tó térségében következett be, ahol a 15 éves és idősebb népesség 5,0, illetve 5,8 százalékponttal magasabb hányada volt foglalkoztatott, mint a 2001. évi összeíráskor.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban 177 ezer fő dolgozott a legutóbbi cenzus idején, közöttük a nők voltak többségben (57%). A nők az ágazatban foglalkoztatottak között minden idegenforgalmi régióban túlsúlyban voltak, legkevésbé a fővárost is magában foglaló térségben (52%), leginkább (közel 62–62%-os arányban) pedig három, a Tisza-tavi, a dél-alföldi és a közép-dunántúli régióban. Az ágazatban foglalkoztatottak összes foglalkoztatottakon belüli aránya 4,5%, ezen belül a foglalkoztatott nők 5,5%-át és a férfiak 3,6%-át alkalmazták az ágazathoz tartozó tevékenységekben.

Az idegenforgalmi régiók között viszonylag jelentősek voltak az eltérések. E szempontból is megmutatkozott a Balaton meghatározó turisztikai irányultsága, ahol a foglalkoztatottak 12%-ának ez a gazdasági ág biztosított munkalehetőséget. A nyugat-dunántúli régió foglalkoztatásában játszott még országos átlag feletti, a Budapest–Közép-Duna-vidéki térségben pedig azzal hozzávetőlegesen megegyező szerepet ez az ágazat.

A szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban foglalkoztatottak száma a két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban lényegesen nagyobb mértékben nőtt, mint az összes foglalkoztatotté. A foglalkoztatottaknak így 0,9 százalékponttal nagyobb hányada tevékenykedett e nemzetgazdasági ágban 2011-ben, mint a 2001. évi cenzus idején. Az arány növekedése a vizsgált térségek közül a balatoni, a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régióban érte el a legmagasabb mértéket, ahol az előbbi sorrendben 1,8, 1,6 és 1,1 százalékponttal nagyobb hányad végzett szállásadó-, vendéglátó-tevékenységet 2011-ben, mint tíz évvel korábban. A Közép-Dunántúlon az országossal egyező mértékű, a további öt régióban attól elmaradó, 0,6–0,8 százalékpontos bővülés következett be.

A nyilvántartott álláskeresők – 2013. decemberi zárónapi – száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan mintegy 414 ezer fő volt, ami 11%-kal haladta meg a 2000. évi 372 ezer fős létszámot. Az ezredfordulót követő évtized első felében jellemző kisebb mértékű ingadozást követően a válsággal összefüggésben 2009-ben ugrott meg különösen nagymértékben (és emelkedett 600 ezer fölé) az állás nélkül maradók száma, ami 2010-ben még alig mérséklődött, de az azt követő két évben is viszonylag szerény mértékben fogyatkozott. Jelentős visszaesés 2012 és 2013 decembere között következett be a regisztrált álláskeresők számában. Az egyes turisztikai régiók vonatkozásában a teljes időszakot átfogó változás jelentősen eltérő mértékű volt. Amíg Budapest–Közép-Duna-vidék térségében erőteljesen nőtt, Észak-Magyarországon és a Tisza-tó térségében mérséklődött az állást keresők nyilvántartott száma a 2000. évihez képest.

A nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya országosan 2013-ban 6,4%. Azáltal, hogy a munkaerőpiac helyzete szorosan összefügg egy-egy térség gazdasági fejlettségével, a munkahely-kínálattal, az álláskeresők aránya az idegenforgalmi régiók közül is a gazdaságilag fejlettebbekben volt az országos átlagnál alacsonyabb, a legmagasabb szintet pedig a Tisza-tavi, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban érte el.

Országosan az álláskeresők fele tartósan, 180 napnál régebben szerepelt a nyilvántartásban, ez a Balaton térségében volt a legkedvezőbb (38%). A tartósan állást keresők aránya a munkavállalási korú népességen belül 2013-ban 3,2%. A kilenc régió országoshoz és egymáshoz viszonyított relatív helyzete a huzamosabb ideje állást keresők rátája alapján sem tért el lényegesen attól, mint a nyilvántartásban szereplő összes álláskereső esetében mutatkozott, e szempontból a Nyugat-Dunántúl, Budapest–Közép-Duna-vidék, Közép-Dunántúl és Balaton sorrend alakult ki a kedvezőbb helyeken.

A 2013. évi zárónapi nyilvántartási adatok alapján országosan az álláskeresők 13%-a volt pályakezdő. A kilenc idegenforgalmi régió közül ennél magasabb hányadot képviseltek a tanulmányaik befejezése után állást nem találók az Észak-Alföld, a Tisza-tó, a Dél-Dunántúl, a Dél-Alföld és Észak-Magyarország térségében, míg a fővárost is magában foglaló régióban volt a legalacsonyabb (8,8%) a részesedésük. Diplomások viszont éppen ez utóbbi térségben fordultak elő a legnagyobb arányban az álláskeresők között, az országosan 5,5%-os hányaddal szemben 11%-ot képviseltek.

A gazdasági szervezetek piaci helyzete és tőkeereje, a munkaerőpiac minősége és mérete a foglalkoztatási lehetőségeken keresztül a lakosság jövedelmi viszonyait is meghatározza. A 2013. évi adóbevallások alapján hazánkban ezer lakosonként 439-en fizettek személyi jövedelemadót, mindössze 14-gyel (3,3%-kal) többen, mint 2001-ben. Az adózók népességarányos száma a vizsgált térségek közül csupán a nyugat- és a közép-dunántúliban, valamint a balatoniban haladta meg az országos átlagot, és leginkább az észak-magyarországi, a dél-dunántúli és a Tisza-tavi régióban maradt el attól.

Az egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező éves átlagos jövedelem országosan 1931 ezer forint volt 2013-ban. A legmagasabb jövedelem a Budapest–Közép-Duna-vidéki régióban jutott átlagosan egy adófizetőre, a 2426 ezer forintnyi összeg 26%-kal haladta meg az országos átlagot. Ezenkívül csupán a közép-dunántúli régióban adózók átlagos éves jövedelme alakult némileg (41 ezer forinttal, 2,1%-kal) az országos átlag felett.

A legszerényebb jövedelmet a Tisza-tavi régióban vallották be, az 1501 ezer forint egy adófizetőre jutó adóalap az országos átlagnak nem egészen a nyolctizedét, az élen álló régió átlagának pedig alig több mint hattizedét tette ki. Közvetlenül előtte található az ország egyik legjelentősebb turisztikai térsége, a Balaton. A legalacsonyabb és a legmagasabb régióátlag között éppúgy 1,6-szeres különbség mutatkozott, mint egy évtizeddel előbb, 2001-ben (bár az alsó szélsőértéket képviselő régió nem ugyanaz volt a két időszakban).

A régiók sorrendje az első három helyen nem változott 2001 és 2013 között. A legalacsonyabb jövedelmet 2001-ben a dél-alföldi régió adózói vallották be, amelyet a balatoni, a Tisza-tavi és az észak-alföldi régió követett. Közülük 2013-ban a Dél-Alföld kedvezőbb pozícióba kerülése és a Tisza-tó visszalépése volt a legjelentősebb.

A kiskereskedelmet az elmúlt években – nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan – a nagy áruházláncok térnyerése jellemezte, folyamatosan nehezítve a kis üzletek életben maradási esélyeit. Országosan 2013. december 31-én közel 149 ezer kiskereskedelmi üzlet, a 2000. évinél 5,0%-kal kevesebb rendelkezett működési engedéllyel. A turisztikai régiók közötti megoszlásuk egyenlőtlen volt. A szélső értékeket a Budapest–Közép-Duna-vidéki, illetve a Tisza-tavi régió képviselte: előbbiben a boltok több mint egyharmada, utóbbiban mindössze 1,6%-a működött. A népességarányos fajlagos mutatószámok alapján már némileg más volt a régiók sorrendje. Tízezer lakosra vetítve a legsűrűbben a Balaton (199), a legritkábban pedig a Tisza-tó (124) térségében működtek kiskereskedelmi egységek (az országos átlag 151 volt). A magas balatoni érték egyébként sokban összefügg – a fővárositól jóval elmaradó – viszonylag alacsony népsűrűséggel is.

A bolthálózaton belül az idegenforgalom kiszolgálása – elsősorban a kisebb jövedelmű turisták – szempontjából a legfontosabb üzletkörűeknek az élelmiszer jellegű és a vegyes termékeket árusító boltokat lehet tekinteni. Országosan 2013 decemberében ezen szaküzletek jelentették a kiskereskedelmi egységek számának 16%-át. Az élelmiszerüzletek részaránya az észak-alföldi régióban volt a legmagasabb, a Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb.

Másrészt ugyanebben a szegmensben a gépjárműforgalom zavartalan kiszolgálása szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy üzemanyagtöltő állomásokkal kellően lefedett legyen minden térség. 2013 végén az országban 2134 üzemanyagtöltő állomás működött, százezer lakosonként 22. Népességarányosan ennél sűrűbben a balatoni, a dél-alföldi, a Tisza-tavi és a közép-dunántúli régióban üzemeltettek töltőállomást, az előbbi sorrendben 34, 28, 27, illetve 24 benzinkút jutott a térség százezer lakosára.

Azzal együtt, hogy az elmúlt években a hazai vendéglátás színvonalában jelentős területi különbségek mutatkoztak, 2013 végén az országban működő mintegy 55 ezer vendéglátóegység közel egyharmada a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióban összpontosult, a Tisza-taviban pedig az egységeknek csak 1,7%-a üzemelt. A tízezer lakosra jutó üzletszám alapján a régiók között messze kiemelkedett a balatoni, ahol a mutatószám (150) 2,7-szerese volt az országos átlagnak (56).

Fajlagosan ugyanakkor a legkevesebb vendéglátóüzletet az észak-alföldi régióban regisztrálták (46). Az ország vendéglátó egységeinek 47%-át az éttermek, büfék tették ki, amelyek mellett a legjellemzőbb típusnak – 37%-kal – az italüzletek, zenés szórakozóhelyek számítottak. E megoszlás a legtöbb régióban nem sokban különbözött, ám a balatoni és a Budapest–Közép-Duna-vidéki térségben jelentős eltolódás mutatkozott az éttermek, büfék irányába. A cukrászdák vendéglátó egységeken belüli aránya a legtöbb turisztikai régióban 5–7% közötti. (Arányában a legtöbb cukrászda a Tisza-tavi körzetben működött.)

Az egészségügyi szolgálat iránti igény a turizmus szempontjából több oldalról is megmutatkozik. Bár a hazánkat kimondottan gyógyturizmus céljából felkereső külföldiekre nem állnak rendelkezésre adatok, figyelembe kell itt venni, hogy a turisták alapvetően ugyanazt a szolgáltatást veszik igénybe, mint a helybeliek. 2013 végén ennek legfőbb bázisát az országban praktizáló mintegy 6300 háziorvos és házi gyermekorvos, illetve a 69 200 működő kórházi ágy jelentette. 2000-hez képest mind az orvosok, mind a kórházi ágyak száma erőteljesen csökkent: előbbieknél 5,7, utóbbinál 7,1%-os mérséklődést regisztráltak.

Mind az orvoslétszámnak, mind a kórházi ágyaknak mintegy egyharmad-egyharmad része a
Budapest–Közép-Duna-vidéki turisztikai régióban koncentrálódott, míg arányában mindkét vonatkozásban a legkisebb hányaddal (az orvosok 1,8, az ágyak 0,7%-ával) a Tisza-tavi körzet rendelkezett. Fajlagos mutatószám alapján azonban a Dél-Dunántúl állt az élen, a tízezer lakosra jutó orvosok (7,1) és kórházi ágyak száma (81) alapján is országos átlag feletti ellátottságot ért el. (Országosan tízezer lakosra vetítve átlagosan 6,4 háziorvos és házi gyermekorvos, valamint 70 kórházi ágy jutott.) A legalacsonyabb mutatóértéket mindkét vonatkozásban a Tisza-tavi körzetben regisztrálták (6,0, illetve 26).

Az egyes turisztikai régiók megközelítése szempontjából kiemelt jelentősége van az autópályáknak. A nemzetközi hálózatra rácsatlakozó autósztrádákból Magyarországon mostanra még csak az M1-es, az M5-ös és az M7-es épült ki teljes egészében. Ezek közül az M1-es Budapestet és az osztrák határt (Hegyeshalom) köti össze, áthaladva a Budapest–Közép-Duna-vidéki, a közép- és a nyugat-dunántúli régiókon. A Röszkéig haladó M5-ös autópálya – a dél-alföldi régiót felfűzve – Szerbia felé biztosítja az összeköttetést. A horvát határ (Letenye) felé haladó M7-es autópálya ugyanakkor a balatoni idegenforgalom egyik fő ütőerét jelenti.

A csak részben elkészült autópályák, autóutak közül az utóbbi kategóriába tartozó Közép-Szlovákia felé haladó M2-es egyelőre csak a Budapest–Vác szakaszon épült meg. Hasonlóan a Kelet-Magyarországot az ország vérkeringésébe bevonni célzó – az észak-magyarországi és észak-alföldi régiókat érintő – M3-as autópálya is Őrig jutott el. A Magyarországot Horvátországgal összekötő, jórészt a dél-dunántúli régión áthaladó M6-os pedig ez ideig csak Bólyig épült ki. (A legrosszabb helyzetben azonban mindenképpen az M4-es – a Tisza-tavi és az észak-alföldi régiókon áthaladó – autópálya van, amelynek nyomvonalát máig nem véglegesítették.)

Kedvező viszont, hogy az elmúlt években az idegenforgalom tendenciáit is meghatározva nőtt a légiutas-forgalom. A 2013-ban az ország határátkelőhelyként is funkcionáló repülőterein turisztikai, magán- vagy üzleti céllal több mint 8,7 millió utas fordult meg. Túlnyomó többségük Budapest érintésével lépett be az országba, vagy távozott innen, miközben az utasoknak csak mindössze 2,4%-a vette igénybe a vidéki kis repülőtereket. A Budapestre érkező külföldiekkel kapcsolatban viszont látni kell, hogy ezek összetétele az utóbbi években a Malév csődjével összefüggésben átalakult: mind több az olcsóbb „fapados” járatokkal ideérkező, rövidebb időt itt töltő külföldi. A vidéki régiók közül a legjelentősebb forgalmat lebonyolító körzetnek az észak-alföldi számított Debrecen meghatározó szerepével, ahol a be- és kilépő utasok 1,5%-a fordult meg. Emellett még említést érdemelnek a nyugat-dunántúli és a balatoni repülőterek: a győr-péri, illetve a sármelléki az utasforgalom 0,4 és 0,3%-át bonyolította.











Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum