2015. április 23.

KSH - A külföldi irányítással működő vállalatok részesedése az értékesítés bevételéből 53 százalékra növekedett, 2015. március

Az összes magyarországi vállalkozás száma 2012-ben 3,9%-kal maradt el az előző évitől. 2011-hez képest a külföldi irányítású szervezetek száma a hazai irányításúakénál kisebb ütemben, 2,8%-kal mérséklődött, míg a hazai irányítású cégek száma 2011-hez viszonyítva 4,0%-kal csökkent. A külföldi leányvállalatok számának csökkenése elsősorban a nagyobb gazdasági súllyal rendelkező ingatlanügyletek ágban és a kereskedelemben működő vállalkozások számának – 5,8, illetve 5,3%-os – csökkenésével magyarázható.

A külföldi irányítású vállalkozások száma és aránya 2008 és 2012 között csak kismértékben változott. A külföldi irányítású cégek állománya 2008-hoz hasonlítva – az összes vállalkozás számánál kisebb ütemben – 3,4%-kal mérséklődött, részarányuk az összes vállalkozáson belül viszont kéttized százalékponttal nőtt, a vizsgált időszakban 3,3–3,5% között alakult. A külföldi cégbejegyzések száma – a jelentős külföldi részvétellel működő nemzetgazdasági ágak közül – az ingatlanügyletek ágban, a kereskedelemben, valamint a feldolgozóiparban a legmagasabb, ahol a külföldi leányvállalatok közel héttizede folytatott gazdasági tevékenységet az egyes években.

A külföldi cégek számának nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a 2008–2012 közötti időszakban lényeges eltérést nem mutatott. Az első négy ágazat – ingatlanügyletek, nagy- és kiskereskedelem és üzletvezetési, vezetői tanácsadás – sorrendje 2008 és 2012 között nem változott, ezekben működött a külföldi cégek 58–60%-a.

Az összes magyarországi vállalkozás folyó áron számított árbevétele egy év alatt 0,5%-kal növekedett, melyen belül a külföldi irányítású vállalkozások mutatója 0,8, a magyar irányítású vállalatok teljesítménye pedig lényegében stagnált (0,1%). A külföldi irányítású vállalatok árbevételéből nagyobb részarányt képviselő ágak közül számottevő, 4%-ot meghaladó visszaesés 2011-hez képest egyedül az energiaiparban fordult elő, nőtt viszont a külföldi leányvállalatok forgalmának együttesen közel háromnegyedét adó feldolgozóipar és kereskedelem nemzetgazdasági ág mutatója, 0,4, illetve 3,1%-kal.

A magyarországi vállalkozások által realizált árbevétel alakulását jelentősen befolyásolta a nemzetközi pénzügyi válság, melynek következtében a külföldi irányítású vállalkozások árbevétele 2009-ben csökkent (9,2%), majd 2010-ben emelkedett, és – a növekedési ütem lassulása ellenére – a 2012. évi árbevétel már 4,3%-kal volt magasabb a 2008. évinél. Az árbevétel-változás tendenciája a hazai irányítású vállalatok esetében is hasonló, de ebben a körben a 2012. évi teljesítmény még mindig 8,4%-kal elmaradt a pénzügyi válság előtti szinttől. A külföldi irányítással működő vállalatok az értékesítés bevételéből egyre nagyobb hányadot képviselnek, részesedésük négy év alatt 50-ről 53%-ra növekedett.

A legnagyobb árbevételt realizáló nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az információ és kommunikáció ágban és az energiaiparban jelentős a külföldi szerepvállalás: ezen területeken a megtermelt árbevétel mintegy 45–70%-a származott külföldi leányvállalatok működéséből a vizsgált időszakban. A 2008–2012 közötti árbevételadatok alapján ugyanakkor a külföldi leányvállalatok tevékenységének kismértékű szerkezetmódosulása figyelhető meg: 2008-hoz viszonyítva a legnagyobb súllyal rendelkező feldolgozóipar aránya tovább nőtt, míg a kereskedelemé és az energiaiparé 3,0, illetve 3,3 százalékponttal csökkent.

A külföldi irányítású leányvállatok ágazati szintű árbevételadatai azt mutatják, hogy a legnagyobb teljesítményű ágazatok közül nőtt a közútijármű-gyártás, a kiskereskedelem és az élelmiszergyártás súlya, a nagykereskedelem és a villamosenergia-ellátás részaránya pedig csökkent 2008–2012 között. Bár a tíz legnagyobb árbevételű ágazat súlya az időszak folyamán módosult, összetételük 2008 óta alig változott: a fémalapanyagok gyártását 2009-től a gép, gépi berendezések gyártása váltotta fel. Az egyes években ezekben az ágazatokban keletkezett az összes külföldi irányítású vállalat árbevételének több mint 70%-a.

A Magyarországon működő vállalkozások folyó áron számított hozzáadottérték-mutatója a tárgyévben 2011-hez viszonyítva kismértékben, 0,7%-kal, a külföldi, valamint a hazai irányítású vállalatok körében 1,1, illetve 0,3%-kal csökkent. A külföldi leányvállalatok hozzáadott értékéhez legnagyobb arányban hozzájáruló nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar és a kereskedelem mutatója az átlagnál nagyobb mértékben csökkent, 1,2, illetve 3,7%-kal, míg az információ és kommunikáció ágban, valamint az energiaiparban 3,7, illetve 2,6%-kal több hozzáadott értéket állítottak elő, mint egy évvel korábban.

A magyarországi vállalkozások hozzáadott értékének alakulására szintén hatást gyakorolt a pénzügyi válság. 2009-ben a külföldi és a hazai irányítású vállalkozások teljesítménye egyaránt csökkent (3,0, illetve 11%-kal), majd 2010-től növekedett a teljes vállalkozói körben. A külföldi leányvállalatok esetében a 2012. évi hozzáadott érték 15%-kal haladta meg a 2008. évi szintet, míg a hazai irányítású vállalkozásoké – a növekvő tendencia ellenére – 5,0%-kal elmaradt attól. A külföldi irányítással működő vállalatok hozzájárulása a teljes vállalkozói kör által előállított hozzáadott értékhez növekvő tendenciát mutat, részesedésük négy év alatt 47-ről 52%-ra emelkedett.

A külföldi leányvállalatok hozzáadott értékének nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 2008–2012 között csak kismértékben változott, a feldolgozóipar részaránya 1,4 százalékponttal nőtt, a kereskedelemé 2,4 százalékponttal csökkent. A külföldi irányítású leányvállatok hozzáadott értékük közel felét (46–50%-át) összesen hat ágazatban (közúti jármű gyártása, gépgyártás, elektronikai ipar, nagykereskedelem, távközlés, energiaipar) állították elő.

Az összes magyarországi vállalkozás beruházási teljesítménye a tárgyévben 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit: a külföldi irányítású cégek bruttó tárgyieszköz-beruházása 1,3, a hazai irányításúaké pedig 2,1%-kal bővült 2011-hez képest. A külföldi leányvállalatok beruházásainak előző évihez viszonyított kismértékű bővülése mögött az egyes nemzetgazdasági ágak átlagtól és egymástól is jelentősen eltérő beruházási teljesítménye áll.

A beruházások alakulását döntően befolyásoló ágak közül az információ, kommunikáció ágban, valamint a feldolgozóiparban tevékenykedő külföldi irányítású vállalkozások növelték beruházási teljesítményüket, (26, illetve 12%-kal). 2012-ben a két ágba a külföldi vállalatok tárgyieszköz-fejlesztéseinek közel 70%-a irányult, melyek ellensúlyozták az energiaipar, a kereskedelem és az ingatlanügyletek ág csökkenő beruházási teljesítményét.

A bruttó tárgyieszköz-beruházások a pénzügyi válságot követően, 2010-ben mind a külföldi, mind a hazai vállalatok esetében meredeken csökkentek, a beruházások bővülése a külföldi vállalkozásoknál 2011-ben, a hazai vállalkozások esetében 2012-ben indult meg. A külföldi vállalatok beruházásai 2012-ben már 8,1%-kal meghaladták a 2008-as szintet, míg a hazai irányításúak teljesítménye továbbra is jelentős mértékben – 2012-ben 14%-kal – elmaradt attól. 2008–2012 között az összes magyarországi vállalkozás beruházásainak megközelítőleg felét valósították meg külföldi irányítású leányvállalatok, arányuk négy év alatt 50-ről 55%-ra nőtt.

2008-hoz képest kiugró mértékben – mintegy 50%-kal – bővültek a külföldi leányvállalatok feldolgozóipari beruházásai, az ingatlanügyletek, valamint a kereskedelem ágak beruházásainak értéke viszont több mint 40%-kal, illetve közel negyedével csökkent. A bruttó tárgyieszköz-beruházások nemzetgazdasági ágak szerinti összetételében is tükröződik az a tendencia, hogy a külföldi cégek beruházásaikat egyre inkább a feldolgozóipari tevékenységekre koncentrálják, és csökken a kereskedelem és az ingatlanügyletek súlya. A feldolgozóipar részesedése a külföldi leányvállalatok beruházásaiból 2008-hoz képest 17 százalékponttal nőtt, ugyanakkor a kereskedelem és az ingatlanügyletek ágakban létrejött beruházások aránya 3,3, illetve 6,5 százalékponttal csökkent.

A foglalkoztatottság a teljes vállalkozói körben 2012-ben 0,2%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A foglalkoztatottak száma a külföldi irányítású leányvállalatoknál 0,7%-kal nőtt, míg a hazai irányítású vállalatok esetében 0,5%-kal csökkent 2011-hez képest. A foglalkoztatás szempontjából jelentős nemzetgazdasági ágakban a külföldi leányvállalatok által foglalkoztatottak számában a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az információ és kommunikáció ágban történt számottevő változás, ahol a külföldi leányvállalatok 2012-ben egyaránt 10%-kal foglalkoztattak több munkaerőt, mint egy évvel korábban.

A pénzügyi válság – a teljesítménymutatókhoz hasonlóan – a foglalkoztatottak számának 2008–2012 közötti alakulásában is éreztette hatását. A külföldi leányvállalatoknál munkaviszonyban állók száma 2009-ben 6,5%-kal visszaesett, 2010-ben indult növekedésnek és 2011-re érte el a válság előtti szintet, 2012-ben pedig megtartotta azt. A hazai irányítású vállalatok foglalkoztatottainak száma 2008 óta folyamatosan csökken, 2012-ben 11%-kal volt kevesebb a négy évvel korábbinál. A külföldi vállalatok a foglalkoztatásban nem játszanak olyan meghatározó szerepet, mint a teljesítménymutatók esetében, de a vizsgált időszakban mérsékelték a hazai irányítású vállalkozások negatív foglalkoztatottsági hatását. Munkaerőpiaci jelentőségük az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2012-ben a magyarországi vállalkozásoknál dolgozók közül minden negyedik foglalkoztatott valamely nemzetközi cég hazai érdekeltségénél vállalt munkát.

A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül kiemelkedő mértékben – 28, illetve 14%-kal – nőtt 2008-hoz képest a külföldi leányvállalatoknál foglalkoztatottak száma az információ és kommunikáció, valamint a szállítás és raktározás nemzetgazdasági ágban. Az itt tevékenykedő vállalkozások nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a külföldi leányvállalatok foglalkoztatottainak száma 2012-re meghaladta a pénzügyi válságot megelőző szintet.

Ugyanakkor a foglalkoztatás nemzetgazdasági ágak szerinti összetétele a külföldi irányítású vállalatoknál a vizsgált időszakban lényegében nem változott. Kismértékben nőtt (1,4 százalékponttal) az információ, kommunikáció részaránya, a feldolgozóiparé viszont 2,4 százalékponttal csökkent. 2008 és 2012 között a foglalkoztatottak több mint 70%-a a feldolgozóiparban és a kereskedelemben dolgozott. Ágazati szinten is kimutatható az információs és kommunikációs technológiával foglalkozó külföldi leányvállalatok foglalkoztatói szerepének erősödése: 2012-ben az információtechnológiai szolgáltatások ágazat – a munkaerő-piaci szolgáltatásokat felváltva – bekerült a foglalkoztatottak száma szerinti tíz legjelentősebb ágazat közé.


Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum