2015. április 20.

Tárki - A legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3 százalék, 2015. április

A Háztartás Monitor 2014 vizsgálat eredményei alapján összességében azt látjuk, hogy - mint arra a Tárki rendszerváltás óta folytatott háztartás vizsgálatai többször is mutattak példát - a nagy volumenű, erőteljes kormányzati lépések „visszaköszönnek” az adatokban. Ezt megfigyelhettük például az 1995-ös „Bokros-csomag”, a 2002-2003-as jóléti expanzió és a 2006 és 2009 közötti megszorítások időszakában is. A 2010-es kormányváltást követő 2012-es adatfelvételünkben a pénzügyi és gazdasági válság hatása egyértelműen felülírt minden más
folyamatot. 

Az idei eredményekben azonban, úgy tűnik, már jól tetten érhetőek a jelentősebb makrogazdasági folyamatok (pl. gazdasági növekedés megindulása a válságot követően, a foglalkoztatás bővülése, az alacsony infláció, a reálkeresetek emelkedése) és társadalompolitikai beavatkozások (pl. közmunkaprogram kiterjesztése és a szociális és munkanélküli segélyrendszer ezzel összefüggő visszavágása, a családi adókedvezmények rendszerének bővítése, a közműszolgáltatások árainak csökkentése) következményei. A szegénységi ráta, de még inkább a súlyos anyagi depriváció és a nagyon alacsony munkaintenzitás változása és a fontosabb társadalmi-demográfiai csoportok szerinti megoszlása jól jelzi a folyamatok irányát, illetve azok nyerteseit és veszteseit.

A fontosabb eredmények:

• A legfrissebb hullám adatfelvétele hosszú idő óta először egy alapvetően kedvező mutatókkal jellemezhető makro környezetben (viszonylag tempós gazdasági növekedés, gyakorlatilag megszűnt infláció, reálkereset növekedés) zajlott. 2012 és 2014 között viszonylag jelentős (mérésünk szerint mintegy 16%-os) reáljövedelem-emelkedés következett be, amely az egyenlőtlenségek kisebb csökkenésével járt együtt.

• A háztartási jövedelmek jelentős emelkedése a különböző deciliseket egyaránt érintette, de nem egyenletesen. A legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 2,6%-ról 3%-ra nőtt. A legfelső decilis aránya – kicsit ugyan, de szintén – növekedett.

• A jövedelem-eloszlást jellemző mutatóink a korábbi évekhez képest nagyobb bizonytalansággal mérhetők, de az összkép világos. A 2010 és 2014 közötti időszakot együtt tekintve azt látjuk, hogy miközben az időszak első két évében Magyarországon jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek (akkor az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi deciliseinek aránya 7,2-ről 9,0-re emelkedett), a második két évben a fenti mutató 8,1-re mérséklődött.

• Ami a jövedelmek szerkezetét illeti; a foglalkoztatottak háztartásaiban a munkajövedelmek aránya nőtt, a nem foglalkoztatottak háztartásaiban pedig a társadalmi jövedelmeké emelkedett. A nettó jövedelmek abszolút értékben vett jelentős növekedése a legalsó deciliseknél (sem) elsősorban a szociális jövedelmek, hanem a foglalkoztatottság bővüléséhez kapcsolódva a piaci jövedelmek (ide értve a közmunkából származó jövedelmeket is) részarányának növekedése révén valósult meg.

• 2014-ben a magyarországi népesség 16,6%-a, 1,6 – 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, háztartásuk ekvivalens nettó jövedelme nem haladta meg a havi 78 ezer forintot. E tekintetben 2012 és 2014 között nem történt jelentős, statisztikailag is szignifikáns változás. Ezzel, becslésünk szerint a hazai szegénység mértéke éppen az EU-átlaggal megegyező volt a tavalyi évben, akárcsak 2012-ben.

• Miközben a szegénység kiterjedtsége – a 2007-2012 közötti időszakban megfigyelt növekedést követően – változatlan maradt, annak mélysége 26%-ról 23%-ra csökkent az elmúlt két év folyamán. Szintén változás, hogy 2012 és 2014 között jelentősen megemelkedett a szegénység előfordulásának valószínűsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresős családok, valamint a női háztartásfővel élők körében. Ezzel szemben csökkent az olyan gyerekes háztartások szegénysége, amelyekben a szülőkön kívül más felnőtt (is) él, továbbá az egy gyermekes felnőtt párok alkotta háztartásokban élők, a gyermekek és fiatalok, valamint romák szegénysége is.

• A szegénység előfordulásának valószínűsége 2014-ben is magas a legfeljebb általános iskolát végzett háztartásfővel élők, az egyszülős és a sokgyermekes családok tagjai, a romák, az inaktív vagy munkanélküli háztartásfővel élők, valamint az egykeresős háztartásban élők körében.

• 100 szegénységben élő személy közül 34 gyermek vagy fiatal, 13 pedig nyugdíjas korú. A szegénységben élők egyharmada olyan háztartásban él, ahol a háztartásfő inaktív vagy munkanélküli, egyharmada viszont olyanban, ahol a háztartásfő foglalkoztatott, igaz más háztartástag nem. Száz szegény közül mindössze 5fővárosi, a többi nagyjából egyenlően oszlik meg városok és községek között.

• Az EU2020 háromkomponensű „szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi indikátorának” jövedelmi szegénység melletti másik két elemének alakulása javulást mutat. A súlyos anyagi deprivációban élők aránya 37%-ról 28%-ra csökkent, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élőké pedig 15%-ról 9%-ra esett 2012 és 2014 között.

• Ezek miatt az EU2020 indikátor által definiált „szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben” élők aránya jelentősen csökkent: míg 2009-ben és 2012-ben is a népesség nagyjából kétötöde tartozott ebbe a körbe, addig 2014-ben már csak 35%-uk.

A depriváció elemi indikátorai közül – arányait tekintve – legnagyobb mértékben a hitellel, közműszámlákkal összefüggő fizetési elmaradás és a lakás nem megfelelő fűtése tételeknél történt javulás, mégpedig úgy, hogy az alsó középosztály és a középosztály helyzete javult, anyagi, pénzügyi kiszolgáltatottsága csökkent.

• A súlyos anyagi depriváció csökkenése elsősorban a legszegényebbeknél jobb, esetenként lényegesen jobb helyzetben lévők (érettségizett vagy diplomás háztartásfővel élők, fővárosiak, egy- és kétgyermekesek, valamint a magas munkaintenzitású háztartások tagjai) kockázatának javulásából fakad. Az alacsony iskolázottságúak, a községekben élők, a sokgyermekesek, az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitásúak körében az egyébként magas deprivációs ráta nem csökkent. A munkanélküli háztartásokban élők arányának csökkenése ezzel szemben az alacsonyabb státuszú, magas szegénységi kockázatú csoportokban (alacsony iskolázottságúak, városokban és községekben élők, sokgyermekes és nem(csak) szülők és gyermekek alkotta családban élők illetve a romák között) éreztette hatását.

• A hagyományosan magasabb kockázatú, alacsonyabb státusú csoportok kockázati karakterének átalakulása feltehetően összefüggésben van az elmúlt időszak egyik legjelentősebb foglalkoztatás- és/vagy szociálpolitikai átalakításával, a közmunkaprogramok jelentős kiterjesztésével (és egyben a munkanélküli járadék rendszerének visszavágásával). Erre utal az egykeresős háztartások szegénységének növekedése is: amennyiben egy munkanélküli háztartásban valaki közmunkás lesz, javulás történik a munkaintenzitásban, ám a pótlólagos jövedelem nem elegendő arra, hogy a háztartás kikerüljön a szegénységből.

• A magyar háztartások 2014-ben havonta átlagosan 155 ezer forintot költöttek, mely 80 ezer forintnyi egy főre jutó fogyasztást, az OECD1-es skála szerint pedig 91 ezer forintnyi kiadást jelentett. Összességében, a korábbi periódusoktól eltérően a fogyasztás 3-4%-os reálnövekedéséről beszélhetünk 2012 és 2014 között.

• A háztartás létszáma és fogyasztása közötti negatív összefüggés triviális: minél kisebb a háztartás, annál nagyobb az egy főre jutó fogyasztása. A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödébe tartozó, diplomás és szellemi munkát végző illetve vállalkozóként dolgozó háztartásfővel rendelkező háztartások érik el. Ezzel szemben a legalacsonyabb fogyasztási szintet az alacsonyan képzett (érettségivel nem rendelkező) illetve inaktív háztartásfővel rendelkező, legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó, legalább négyfős háztartások körében találtunk. Adataink szerint a főbb társadalmi-gazdasági jellemzők mentén 2012 és 2014 között növekedett a fogyasztás egyenlőtlensége.

• Vizsgálatunk adatai szerint a kérdezést megelőző 12 hónap során 5,7% volt a közmunkát végzők aránya az aktívkorúak között, és a közfoglalkoztatásban érintett háztartásokban a teljes népesség 9,1%-a élt a kutatás időpontjában. A közfoglalkoztatás az aktívkorú munkanélküliek/inaktívak esetében játszik igazán fontos szerepet. A kérdezést megelőző 12 hónapban az álláskeresési járadékban vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők aránya alacsonyabb volt, mint a közmunkában részt vevők aránya (az előbbiben az aktívkorúak 3,6%-a részesült, utóbbit 2,2%-uk kapott).

• A közmunkások háztartásaiban élők jövedelmeinek közel kétharmada munkajövedelem, ennek12%-át teszik ki a közmunkából származó jövedelmek, a többi pedig más foglalkoztatásból származó munkajövedelem. Az aktívkorú háztartásfők háztartásaiban összességében a jövedelmek 73%-a származik a munkából, a közmunkások háztartásaiban tehát az átlagosnál alacsonyabb a munkajövedelmek aránya. A közmunkából az alacsonyabb jövedelmű háztartások összjövedelmüknek nagyobb hányadát szerzik, a középső és a felső két ötödben viszont elhanyagolható a jelentőségük.

Összességében a közmunkából származó jövedelmek majdnem fele jut a népesség legszegényebb ötödéhez, és 37%-a a második legszegényebb ötödhöz. Ezzel a közmunka-jövedelmek az álláskeresési járadéknál jobban, az aktívkorú inaktívak számára elérhető készpénzes ellátásokhoz (pl. FHT) képest viszont kevésbé célzottak. A közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak társadalmi hátterét más szempontok alapján vizsgálva látható, hogy közmunkában az alacsony iskolázottságú, kistelepülésen illetve az észak-alföldi régióban élők vesznek részt az átlagosnál jelentősen nagyobb arányban.

• Tízből négy magyar háztartásnak van valamilyen típusú pénzügyi-vagyoni megtakarítása, emellett pedig ingatlannal a magyar háztartások bő négyötöde rendelkezik, döntő többségük teljes mértékben birtokolja azt. Ami az adósságokat illeti, bank, pénzintézet, közműszolgáltató illetve egyéb intézmény felé tízből két háztartás tartozik. Mind a vagyoni jellegű megtakarításokkal, mind pedig a hitelekkel rendelkező háztartások aránya csökkent az ezredforduló óta, de míg a vagyon esetében a csökkenés kisebb stagnáló időszakok mellett lényegében folyamatos volt, addig a hiteles háztartások aránya a 2000-es évek elején meredeken nőtt, majd 2010-től – állami beavatkozás valamint a válság miatt megszigorodó hitelpiac hatására – gyors esésbe kezdett.

• A háztartás jövedelmi helyzete erősen hat a megtakarítási képességre és az adósságokra egyaránt; a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások rendelkeznek a legnagyobb arányban megtakarításokkal, közel háromnegyedüknek van valamilyen pénzügyi vagyona, míg a legszegényebb ötödben alig minden ötödik háztartásnak van bármilyen megtakarítása. Ennek tükörképeként az adósságok elburjánzásának leginkább a szegényebb háztartások vannak kitéve, aminek minősített esete a lejárt közműtartozás és ezáltal a fokozott kiszolgáltatottság és sérülékenység, ami a magyar háztartások 7%-ára jellemző.

• A különböző hitel- és egyéb törlesztésekkel rendelkező háztartások havi jövedelmüknek átlagosan bő egynegyedét költik törlesztésre, ami 2014 őszén átlagosan összesen 55 ezer forintot tett ki, ez azt jelenti, hogy pl. az élelmiszerre költött havi teljes összeg 1,2-szeresét fordítják törlesztő részletekre.

A törlesztési arány jövedelemhez és élelmiszer-kiadásokhoz viszonyított indikátorai alapján a legsérülékenyebb háztartások az alacsony iskolázottságú, 50-es éveiben járó háztartásfőjű, gazdaságilag (majdnem) inaktív háztartások, amelyek jellemzően a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartoznak és úgy érzik, hogy nélkülözések között élnek. A háztartások közel ötöde törleszt valamilyen adósságot vagy hitelt havi rendszerességgel; tizedüknek ez havi 20-60 ezer Ft közötti terhet jelent, míg 5-5%-uknak ennél kevesebbet, illetve többet. A hitel- vagy adósságtörlesztés által leginkább érintett háztartások a közepes-jobb anyagi helyzetű, aktívkorú és közepesen iskolázott háztartásfőjű háztartások, amelyekben él gyermek, és amelyek közepesen használják ki munkakapacitásukat.

• A folyó megtakarítások, az anyagi státusz és a lakásjellemzők alapján meghatározott fogyasztási rétegződés vizsgálata alapján egy jelentős mértékben derivált társadalom képe rajzolódott ki. A rétegződésben elfoglalt helyet leginkább az iskolai végzettség, a kulturális tőke és a gazdasági aktivitás befolyásolja. A magyar társadalom más vizsgálatok szerint is leginkább abban különbözik az európai társadalmaktól, hogy a szakképzetlen, rendszeresen nem foglalkoztatott rétegek nagyobb arányban vannak jelen. Ennek a sajátosságnak a következtében azon középrétegek, melyek a polgári demokráciák alapját képezik, Magyarországon a rendszerváltást követően nem tudtak megerősödni.

• Adatfelvételünk szerint a 16 éves és idősebb népesség 2,4%-ára becsülhető azok aránya, akik a kutatást megelőző 12 hónapban külföldön tanultak vagy dolgoztak (egy részük a kutatás idején átmenetileg, vagy akár végleg itthon volt). A migránsok társadalmi összetételéről elmondható, hogy leginkább a fiatal férfiak mennek külföldre, akik magasabb végzettségűek illetve vagy vállalkozóként, vagy szakmunkásként dolgoznak jellemzően Ausztriában vagy Németországban, jellemzően bérelt lakásaikból indulnak, olyan háztartásokból, ahol nem magas a jövedelem, de van autó. A külföldön tanulók természetesen szintén fiatalok, célországuk pedig leginkább Ausztria és az Egyesült Királyság.

Forrás: Tárki

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum