2015. május 13.

KSH -- A nők aránya a szakképzett irodai, kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak körében 78 százalék, 2015. április

A foglalkozási szerkezet alakulását befolyásoló tényezők közül a legfontosabb, hogy a 2001-es népszámláláshoz képest 2011-re nőtt a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya. Az aktívak mindkét csoportja esetében van növekedés: a foglalkoztatottak aránya 2001-ben 36,2, 2011-ben 39,7%-ot tett ki, a munkanélküliek részaránya pedig 4,1%-ról 5,7%-ra nőtt a két népszámlálás közötti időszakban. 

A gazdaságilag aktívak körének bővülésével párhuzamosan mindegyik inaktív csoportnak a népességen belüli aránya csökkent, a legnagyobb mértékben a rokkantsági nyugdíjasoké: 5,7%-ról 4,3%-ra.

A foglalkozási szerkezet felső szeletére tekintve megállapíthatjuk, hogy a 2001-es népszámlálás óta összességben nőtt a különböző szellemi foglalkozású csoportok részaránya mind a teljes népességben, mind a foglalkoztatottak körében. E csoportok közül csupán a felső és középszintű vezetők, nagy- és középvállalkozók rétege jelent kivételt, amelynek a részaránya a teljes népességen belül 1,4%-ról 1,2%-ra, a foglalkoztatottak körében pedig 3,4%-ról 2,7%-ra csökkent.

A foglalkozási szerkezet középső szegmenségben egyrészt bővült az egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, illetve szolgáltatási foglalkozásokat végzők csoportja, másrészt csökkent a hagyományos, ipari foglalkozásokat űző szakmunkások, illetve betanított munkások részaránya. Kevesebben tartoznak továbbá az önálló vállalkozók különböző rétegeihez is.

Az önállók részaránya csökkent mind a mezőgazdasági, mind a nem mezőgazdasági vállalkozók esetében, a vállalkozás mérete alapján azonban eltérőek a tendenciák. Míg a 10 vagy annál több alkalmazottal rendelkező vállalkozók részarányának enyhe mérséklődése mellett az 1–9 főt foglalkoztatóké kissé nőtt, addig az alkalmazott nélküli vállalkozóké erőteljesebben csökkent mind a teljes népesség, mind a foglalkoztatottak körében.

A rétegszerkezet alsóbb felében található csoportokhoz többen tartoztak 2011-ben, mint az előző népszámlálás időszakában. Növekedett egyrészt az egyszerű, képzetlen munkát végzők, másrészt a mezőgazdasági fizikai munkát végzők részaránya mind a teljes népesség, mind pedig a foglalkoztatottak körében. Bővült továbbá a munkaerőpiacról kiszakadók rétege is: 2001-ben a népesség 3,9, 2011-ben 4,3%-a tartozott e csoporthoz.

A rétegszerkezet egészét tekintve ennek alapján a 2001-es, illetve a 2011-es népszámlálás közötti időszakban polarizációs tendenciák zajlottak a magyar társadalomban: mind a felsőbb, mind az alsóbb rétegek bővültek 2011-re, miközben a társadalomszerkezet középső szegmensében található csoportokhoz összességében kevesebben tartoztak.

A változások mellett azonban a foglalkozási szerkezetnek vannak maradandó sajátosságai. A rétegszerkezet nemek szerinti eltérései számottevők. Vannak kifejezetten férfi -, illetve női rétegek. A felső, illetve középszintű vezetők, valamint a szakképzett ipari foglalkozásúak körében 65,7, illetve 72,7%-ot tesznek ki a férfi ak. A nők ezzel szemben elsősorban az alsó szintű szellemi foglalkozási csoportokban, illetve különösen a szakképzett irodai, kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak körében vannak meghatározó többségben, ott az arányuk eléri a 77,5%-ot.

A társadalom rétegződésének korcsoportok szerinti jellemzői alapján látható, hogy a mezőgazdasági munkások rétege elöregedő. Megjegyzendő azonban, hogy a teljes népességben nőtt a mezőgazdasági fizikai munkások rétegének aránya, ami a fiatal korosztályokban is tetten érhető. Szintén figyelemre méltó a különféle vállalkozói csoportok elöregedése, amelyek esetében ellenkező tendenciák léteznek. 2001-hez képest csökkent az önállók népességen belüli aránya, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a fiatalabb korcsoportokhoz tartozók közül az elmúlt években kevesebben léptek be a csoportba.

Jelentősek az eltérések a foglalkoztatottak, illetve a nem foglalkoztatottak különböző csoportjainak rétegződése esetében. A foglalkoztatottak körében nagyobb arányban vannak jelen a képzettebb, fehérgalléros foglalkozási csoportok, míg a munkanélküliek esetében, illetve az inaktívak csoportjaiban mindenekelőtt a rétegstruktúra alsó szegmenséhez tartozó munkásrétegek felülreprezentáltak.

A foglalkozási szerkezetben elfoglalt hely és az iskolai végzettség között egyértelmű összefüggés van. A diplomások aránya a jelenleg foglalkoztatott magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású hivatalnokok esetében gyakorlatilag teljes körű, de a felső és középszintű vezetők, valamint az alsó szintű vezetők és értelmiségiek csoportja esetében is meghaladja a 90%-ot. A legkedvezőtlenebb képzettségi jellemzőkkel az egyszerű munkát végzők, illetve segédmunkások, valamint az alkalmazottként mezőgazdasági munkát végzők rendelkeznek. E csoportokban több mint 40%-ot tesz ki azoknak az aránya, akik legfeljebb az általános iskola nyolc évfolyamát végezték el, vagy ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek.

Az oktatási expanzió folytatódott a 2001-es, illetve a 2011-es népszámlálás közötti időszakban is, ami a különböző rétegek képzettségi jellemzőiben is megmutatkozik: az iskolázottsági szint kivétel nélkül minden egyes rétegben emelkedett a vizsgált időszakban, de a legnagyobb mértékű változások a rétegződési hierarchia alsó felében történtek. A képzettségi szint emelkedése ellenére túlképzésről, illetve alulfoglalkoztatásról egyöntetűen és abszolút értelemben kevéssé beszélhetünk, ehelyett bizonyos képzési területeken előforduló relatív túlképzésre utaló jeleket találtunk.

A háztartások lakáskörülményeit az aktuális réteghelyzet mellett számos más tényező befolyásolja,egyértelmű azonban a rétegződési szempontú különbségek megléte valamennyi vizsgált lakásmutató vonatkozásában. Általában a felső és középszintű vezetők, a magasan képzett értelmiségiek és a nem mezőgazdasági vállalkozók lakáshelyzete bizonyult a legkedvezőbbnek, míg a legrosszabb lakáskörülmények között a képzetlen fi zikai foglalkozásúak és a soha nem dolgozott, idős egyedülállók, többségében egyedül élő nők élnek.

Bár a legtöbb mutató a lakáskörülmények általános javulását jelzi, ennek mértéke rétegenként eltérő. Csökkent a réteg- és lakáshelyzet inkonzisztenciája, és nőttek a lakásviszonyokban megmutatkozó társadalmi különbségek. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt tíz évben lakást változtató háztartások részvétele a 2000-es évek lakáspiaci fellendülésében nagyobb mértékben különbözött a rétegződésben, mint a korábban megszerzett lakások esetében. Különösen kiemelkedő a magasabb státusú rétegek új lakások piacán kimutatható aktivitása.

A családon belül elfoglalt pozíció és a foglalkozási szerkezet közötti összefüggéseket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a párkapcsolatban élők réteghelyzete kedvezőbb, mint az egyéb családi állásúaké. Azt is kiemelhetjük továbbá, hogy a párkapcsolatokon belül összességében előnyösebb pozícióban vannak azok, akik férjként vagy feleségként kapcsolódnak partnerükhöz, mint akik élettársakként.

A párkapcsolati homogámia szempontjából a magasan képzett értelmiségiek, illetve a magas beosztású hivatalnokok csoportja tekinthető a legzártabbnak. Az értelmiségi férjek 28,2, az értelmiségi feleségek 40,1%-a választ magának párt saját rétegéből. 2001-hez képest azonban minden kapcsolattípus esetében a homogám kapcsolatok aránya kismértékben csökkent. Ennek ellenére míg a „köztes” társadalmi rétegek között intenzívebb az átjárás, addig a társadalom legelőnyösebb és leghátrányosabb rétegei, akár korábban, jellemzően most sem választanak párt egymás társadalmi rétegeiből.

A társadalom rétegződésének jellegzetes területi sajátosságai vannak. A településhierarchia erősen összefügg a társadalom vertikális tagolódásával. Az urbanizáltabb, nagyobb népességszámú, fejlettebb településeken jellemzően nagyobb arányban vannak jelen a különböző szellemi foglalkozású rétegek. Az ország különböző térségeinek rétegszerkezete is markáns eltéréseket
mutat. A munkaerőpiacról kiszakadók rétege az országos méretéhez képest kisebb arányban jelenik meg a közép-magyarországi, a közép-dunántúli, a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi megyékben, nagyobb viszont a súlya a Dél-Dunántúlon, illetve az északkeleti országrészben.

Budapest rétegszerkezete alapvetően eltér az ország többi településének jellemzőitől. A fővárosban él a felső és középszintű vezetők, nagy és középvállalkozók 23,0, a magasan képzett értelmiségieknek pedig 38,4%-a. E két rétegnek a legmagasabb a területi koncentrációja, magasabb, mint a mezőgazdasági foglalkozásúaké.

Az egyes rétegek területi koncentrációja 2001 és 2011 között eltérően változott. Míg a szakképzett, a betanított, illetve szakképzetlen munkások és a sohasem foglalkoztatottak koncentrációja növekedett, addig a többi réteg területi térbeli elkülönülése csökkent.

Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum