2016. július 22.

GKI - Az ország legfejlettebb területein már csak súrlódásos munkanélküliség van, 2016. június

A 2016. I. negyedévi gazdasági lassulás előre látható volt az EU-támogatások (emiatt az állami beruházások) idei apálya miatt.

A lassulás azonban váratlanul látványossá sikeredett, mert erőteljesen kidomborodott a hat éve működő "magyar modell" magánberuházásokat visszafogó hatása. Emellett egyes ipari területeken az első negyedévben értékesítési problémák jelentkeztek. A vártnál is sokkal rosszabb adat miatt a GKI 2,3%-ról 2%-ra csökkentette idei növekedési prognózisát, de ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges.

A beruházások visszaesése a korábban gondoltnál jelentősebb, 8% körüli lesz, ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a fogyasztás bővülése a korábban prognosztizáltnál 1 százalékponttal magasabb, 4% lehet. Az export dinamikája aligha haladja meg az importét. A kedvezőbb gazdasági fejlődést főleg a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya akadályozza.

A világgazdaság 2016-ban a korábban prognosztizáltnál lassúbb ütemben növekszik. A politikai bizonytalanság Nagy-Britannia EU-ból való kiválásával fokozódik. A Brexit gazdasági katasztrófa Nagy-Britanniának, politikai katasztrófa az EU-nak. Az EU számára ugyanis a közvetlen gazdasági veszteségeknél sokkal súlyosabb probléma, hogy felerősödhetnek az akár a széteséséhez is elvezető nemzeti törekvések.

Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy ez a veszély éppenséggel az integráció híveit készteti sikeresebb cselekvésre. Változatlanul napirenden van a menekült probléma és az ukrán válság. A gazdasági kockázatok erősödése főként Kína, az USA és az EU mérsékeltebb GDP-dinamikájára, Latin-Amerika recessziójára, az alacsony kőolajár kedvező növekedési hatásainak kifulladására vezethető vissza. Az USA-ban a monetáris szigorítás lassú lesz. A világ többi országát a növekedés serkentése és a deflációs nyomás elleni küzdelem jegyében továbbra is laza monetáris politika jellemzi. A menekültválságra az EU intézményei és a tagállamok még nem találtak hatékony választ.

Az EU konjunktúraindexe április után májusban is enyhén emelkedett, de még így sem érte el az év eleji szintet. Magyarországon idén januárban nagyon magas, a 2014. évi választások óta nem látott szintről indította az évet a GKI konjunktúraindex, ezt követően áprilisig kissé romlott, majd májusban és júniusban lényegében stagnált. Az üzleti várakozások az év eleje óta szinte folyamatosan romlottak, a fogyasztóiak viszont az áprilisi mélypont óta kissé javultak, de júniusban is elmaradtak az év eleitől.

Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes, egyensúlyrontó változás kezdődött. A 2017. évi költségvetésben előirányzott lazítás hat az idei döntéshozatalra is. Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Friss példák erre a cafeteria átrendezése miatt az önkéntes pénztárak nehéz helyzetbe hozása, az önkormányzatok számlavezetésének államosítása, vagy az FHB-csoport takarékszövetkezeti integrációt vezérlő terjeszkedésének törvénykezési eszközökkel való segítése, majd akadályozása; ez utóbbiban az elvileg független bankfelügyelet megjelenése.

A monetáris politika fontos célja a forint gyengítése, s ezzel árfolyamnyereség elérése. Ennek ára a magyar gazdaság egészének leértékelődése. Az MNB messze túlterjeszkedik a jegybanktörvény által lehetővé tett kereteken, döntései rombolják a közbizalmat. A Fitch Ratings májusban felminősítette Magyarországot, az S&P a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt ezt nem tervezi, a Moody's döntése bizonytalan.

A jelek szerint kudarcot vallott az olcsó magyar munkaerőre alapozott növekedési stratégia. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya erőteljesen behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak igen szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni. Sok helyen a minimálbér 5,7%-os emelése is nagy gondot okoz.

2016-ban a bruttó kereset 6%-kal növekszik. A reálkeresetek a 0,8% körül várható áremelkedés és az szja 1 százalékpontos csökkentése következtében átlagosan 6,5-7%-kal nőnek, nagy differenciáltság mellett. A nyugdíjak reálértéke kis mértékben emelkedik. A lakosság egy részének dinamikusan emelkedő jövedelme, csökkenő hitelterhe és növekvő vásárlási hajlandósága egyre inkább élénkíti, 2016-ban 4%-kal növeli a fogyasztást.

Az állóeszköz-felhalmozás a 2009-2012-es nagy visszaesést követően 2013-2015 átlagában 6-7%-kal, de ezen belül tavaly már csak 0,6%-kal bővült. Idén, főként az EU források visszaesése, de az üzleti szektor bizalmatlansága miatt is 8%-os csökkenés valószínű. A gyorsítás egyelőre sikertelen, a 2014-2020-as ciklus EU-forrásaiból június elejéig csak mintegy 100 milliárd forint kifizetésére került sor, ami a kormány által az idei évre tervezett 2140 milliárd forint 5%-a sincs. A beruházási ráta 2014-2015-ben 21-22% körüli volt, ez idén 20% alá csökken, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány.

Miközben az EU-ban 2016. I. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva a növekedés 0,3%-ról 0,5%-ra gyorsult, a magyar adat - legrosszabbként az EU-ban - 0,8%-os visszaesést jelzett. Az egy évvel korábbihoz viszonyított magyar növekedés (az EU módszertana szerint) mindössze 0,4% volt. Régiós versenytársaink viszont két balti ország kivételével legalább 2%-kal, sőt Csehország 3%-kal, Szlovákia 3,7%-kal, Románia pedig 4,2%-kal növelte GDP-jét.

A vártnál is sokkal rosszabb adat miatt a GKI 2,3%-ról 2%-ra csökkentette idei növekedési prognózisát, de ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. A GKI azonban az első negyedévhez képest érdemi javulásra számít. Tavalyhoz képest visszaesés csak az építőiparban lesz, de lassul az ipari termelés és a külkereskedelem bővülése, miközben kissé gyorsul a szolgáltatások teljesítménye. A mezőgazdasági GDP bővülése a tavalyi visszaesés és az eddigi jó időjárás hatására elérheti a 10%-ot.

Az ipari termelés 2016 márciusában már ötödik hónapja csökkent. Az ipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás visszaesése az első negyedévben 1,6% volt, s a gondok elsősorban az Audit érintették. Ugyanakkor az ipari fékeződés általános jellegét mutatja, hogy ebben az időszakban a 13 feldolgozóipari ágazatból 7-ben visszaesés következett be. Áprilisban azonban márciushoz képest 5,4%-kal nőtt a termelés. Az első négyhavi 1,5% után éves átlagban az ipari bruttó termelés 3,5%-os bővülése várható.

Az építőipar az EU-források generálta kereslet függvénye; ez okozta a korábbi évek látványos emelkedését és az idei zuhanást. A 2014-2020-as EU-s költségvetési periódust terhelő kifizetések némi felfutása és a csok miatt élénkülő lakásépítés már csak az idei visszaesés fékezésére lehet elegendő, 2016 egészében 15%-os termelés-csökkenés valószínű.

A szolgáltatási GDP növekedése 2016-ban 3% körüli lesz, ami egy árnyalatnyi gyorsulás az előző évi 2,8%-hoz képest. A közösségi szolgáltatások hozzáadott értéke csak kb. 1%-kal növekszik, vagyis az emelkedés főként az üzleti szolgáltatások bővülésétől várható. A közigazgatásban beharangozott hatalmas létszámcsökkentés, a háttérintézmények széleskörű megszüntetése a gyakorlatban (szakmai megalapozottság híján) részben elhalt, részben pedig beolvasztássá enyhült. A bürokrácia az államközpontú magyar modell természetes velejárója.

Az üzleti szolgáltatások a szolgáltató szektor egészénél gyorsabban növekszenek. Ezt segíti a fogyasztók fizetőképes keresletének emelkedése - a kiskereskedelmi forgalom kb. 5%-kal bővül, dinamikusan emelkedik a belföldi turizmus -, miközben a beruházások csökkenése szűkíti a fejlesztésekhez kapcsolódó szolgáltatók lehetőségeit.

2016-ban az áruszállítás teljesítménye összességében 2-3%-kal növekszik, elsősorban a közúti áruszállítás bővülésének köszönhetően. A távközlési piacon a növekedés motorja a mobilinternet. Az ingatlanpiacon erőre kap a tavaly kezdődött élénkülés. Tovább emelkedik a szolgáltatási export, főleg a szállítás, a Magyarországra kiszervezett szolgáltató központok, valamint az idegenforgalom területén.

A foglalkoztattak száma 2016-ban az előző éveknél lassabban, 1,5%-kal nő. Egyszerre van munkaerőhiány és a statisztikainál nagyobb munkanélküliség. A közfoglalkoztatásra elkülönített keret tovább emelkedett. Az állami foglalkoztatás drasztikus szűkítésével kapcsolatos elképzelések a gyakorlatban csak a költségvetési szektorban dolgozók létszámnövekedését lassítják. Tovább terjed a külföldi munkavállalás. A munkanélküliségi ráta 2016-ban várhatóan 5,8% körülire csökken.

Az ország legfejlettebb területein már csak súrlódásos munkanélküliség van (ezt nyugaton a határon átnyúló ingázás is segíti). A fejletlenebb területek egy részén - így Heves és Tolna megyében - a munkanélküliségi ráta ugyancsak jelentősen esett, 5% körülire. Ez arra utal, hogy a konjunktúra javulásán alapuló piaci munkahelyteremtés sokkal eredményesebb, mint a mesterséges beavatkozáson alapuló. Az egy foglalkoztatottra jutó GDP alapján mért termelékenység továbbra is alig, mindössze 0,5%-kal javul.

Az idei első negyedév végén a vállalatok és a lakosság hitelállománya is kisebb volt az egy évvel korábbinál, a lakosságé a 2015 véginél is. Javult a banki portfóliók minősége, s többek között a bankadó csökkenése nyomán a szektor nyereségessége is.

A hitelezés bővülését továbbra is elsősorban a kereslet hiánya akadályozza, de a vállalati szektorban idén már némi növekedés lehet. Bár a bankrendszer likviditása és tőkemegfelelési mutatója kimagaslóan jó, az ágazat nagyobbik felének magyar tulajdonba kerülése, az átláthatatlanul változó állami és bankfelügyeleti szerepvállalás kockázati, illetve bizonytalansági tényező.

A költségvetés bevételeinek és egyensúlyának alakulása az idei első öt hónapban kiváló, a tervezettnél mintegy 500 milliárd forinttal nagyobbra prognosztizált bevételeket azonban a kormány a 2016. évi költségvetés nyár eleji módosítása során lekötötte.

Ezért a 2016-ra tervezett, 1,9%-os GDP-arányos deficit elérése bizonytalan, mivel a kormányzat részben kényszerből, részben a választásokra való felkészülés jegyében a második félévben várhatóan tovább növeli kiadásait. A GKI 2,3%-os hiányra számít. A konvergencia-program 2016 végére a GDP-arányos államadósság 75,3%-ról 74,5%-ra való csökkenését irányozza elő.

A GKI csak szimbolikus csökkenésre, 75% körüli év végi értékre számít, mivel a kiadások növekedése és az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés miatt az államháztartás finanszírozási igénye nagyon magas, a GDP szintje pedig a kormány által vártnál alacsonyabb lesz.

Az infláció enyhén gyorsul, éves átlagban 0,8%-os, az év végén 1,5%-os áremelkedés várható. A május óta 0,9%-os alapkamat az év során aligha változik, éves átlagban 315 forintos euró valószínű. A Brexit növeli a pénzpiaci ingadozásokat.

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutat, ami 2015-ben elérte a 9,5 milliárd eurót. Ez idén a folyó fizetési mérleg jelentősen növekvő aktívuma ellenére - az EU-támogatások visszaesése következtében - 8 milliárd euróra csökken. Az elmúlt hét évben a magyarországi tőkeállomány a bankszektor kényszerű feltőkésítésén kívül a nemzetközi mozgások eredőjeként nem változott, ami a hazai befektetési környezet kemény kritikája. A külföldi működőtőke helyébe az EU-támogatások léptek. 2015-ben a nettó FDI mintegy 0,2 milliárd euró kivonást mutatott, e tendenciában idén nem várható fordulat. A régió más országai az EU-támogatásokkal nem helyettesítették, hanem kiegészítették a külföldi működőtőkét.

A nemzetközi összehasonlításban is kiugróan nagy finanszírozási többlet érthetetlenné teszi a forint folyamatos gyengítésére irányuló MNB-politikát, igazából enyhe, óvatos felértékelődés lenne indokolt. Ez egyébként segítené a bérek fokozatos felzárkóztatását, a képzett munkaerő itthon tartását. Igaz, nem hozna átláthatatlan módon befektethető százmilliárdokat a jegybanknak.

A GKI előrejelzéséhez képest a növekedés és az infláció esetében is az alacsonyabb ütemnek nagyobb a valószínűsége, mint a magasabbnak. Ugyanakkor számos politikai kockázatnak (például a menekült probléma kezelése, EU fejlődési iránya) a hatása sokkal nagyobb lehet, mint a szokásos gazdasági tényezőké.

Forrás: GKI

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum