2016. november 25.

KSH - A passzív munkanélküliek 33 százaléka legalább két éve nem keresett már aktívan munkát 2015-ben

2015 I. negyedévében a 19–64 évesek 38,9%-a volt már legalább egyszer munkanélküli, a férfiaknál valamivel nagyobb ez az arány (40,1%,), mint a nőknél (37,8%). Ennek oka részben az, hogy a nők nagyobb arányban dolgoznak az olyan, a munkanélküliségtől kevésbé veszélyeztetett területen, mint a közszolgáltatások, illetve, mert a legutóbbi válság hatása a férfi foglalkoztatotti túlsúly jellemezte ágazatokban, mindenekelőtt az iparban volt inkább érezhető. 

A munkanélküliség által érintettek legnagyobb csoportját, az összes érintett mintegy felét azok teszik ki, akik eddig egy alkalommal kerültek ilyen helyzetbe, de jelenleg nem munkanélküliek, és a vizsgált időintervallumban bekövetkezett növekedés is döntően erre a csoportra összpontosult. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb az esélye a munkanélküliség megtapasztalásának, illetve az érintetteken belül annál nagyobb az eddigi életútjuk során csak egy alkalommal munkanélkülivé váltak részaránya.

Figyelmet érdemel, hogy a 19–24 évesek között, akik közül minden második – valószínűsíthetően tanulmányai folytatása miatt – még soha sem lépett ki a munkaerőpiacra, nagy arányban vannak a munkanélküliséget már megtapasztalók, és ez az a korcsoport, ahol a jelenleg is munkanélküliek aránya a legmagasabb. Etnikai hovatartozás szerint is éles különbség van, mert a roma népcsoporthoz tartozók több mint 70%-a érintett a munkanélküliségben, szemben a nem romákra jellemző 37,6%-kal, és az előbbieknek igen nagy esélyük van arra, hogy ez nem egy egyszeri epizódja marad az aktív életszakaszuknak.

Életkortól függetlenül különösen kedvezőtlen annak a közel 80 ezer főnek a helyzete, akik befejezett alapfokú végzettséggel sem rendelkeznek, mert közülük csak minden ötödik mondhatja el, hogy volt már foglalkoztatott, de nem volt még munkanélküli. A csak alapfokú végzetséggel rendelkező 19–64 évesek között ez utóbbi arány 56,7%-os munkanélküliségi érintettség mellett egy a háromhoz.

A felsőfokú végzettség nemcsak jelentős kereseti előnyhöz juttat, de a munkanélkülivé válás kockázata is jóval átlag alatti, és valószínűsíthető az is, hogy az újbóli foglalkoztatottá válásig eltelt idő is rövidebb, és az újbóli munkába lépés zökkenőmentesebb a többi végzettségi kategóriába tartozóra jellemzőnél.

A sikeres elhelyezkedés módszerei

A munkanélküliek esetében is az (újbóli) elhelyezkedés – életkoruktól függetlenül – legnagyobb arányban a társadalmi kapcsolati háló, az ismerősök, rokonok, barátok segítségének igénybevételével történt, a munkakeresés 40,8%-ban ilyen módon járhatott sikerrel. Ezt 32,1%-kal a munkáltatókkal történő közvetlen kapcsolatfelvétel, illetve 14,9%-kal az állami munkaközvetítő szolgáltatások igénybevétele követte.

A fiatalok az átlagosnál nagyobb arányban helyezkedtek el a munkaügyi központ segítségével, viszont rájuk jellemző legkevésbé a munkáltatók közvetlen megkeresése. A 25–54 évesek a munkáltatók megkeresése mellett viszonylag nagy arányban jutottak munkához hirdetés útján is, és a vállalkozásindítás is – érthető módon – relatíve gyakori.

A sikeres elhelyezkedési stratégiák közötti arány erősen függ az iskolai végzettségtől. A munkaügyi központok segítségének igénybevétele a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében a leggyakoribb, ezen belül a 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők közel 60%-a ilyen módon jutott munkához, de az alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében is 28% feletti volt ez az arány.

A másik pólust a szakirányú érettségivel, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők képviselik, akiknél ez a forma csak marginális szerepet tölt be. Az adatok értékeléséhez hozzátartozik, hogy a felvétel idején már jelentős súlyt képviselő közfoglalkoztatásra a kiközvetítés a munkaügyi központokon keresztül történik, és főleg az alacsony végzettségűeknek, illetve az ország foglalkoztatási szempontból depressziósnak minősülő területein élőknek kínál esélyt az újbóli munkába állásra.

Az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek baráti, ismerősi, rokoni körében sokan maguk is hasonló élethelyzetben vannak, így az átlagosnál kevesebb segítség várható tőlük az új munka megtalálásához. A hirdetések szerepe az álláshoz jutásban a végzettség szintjével együtt nő, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint 15%-a – a 35%-hoz közelítő arányú közvetlen munkáltatói kapcsolatfelvétel mellett – így tudott munkanélküliből foglalkoztatottá válni.

Budapesten, ahol a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele jobb az országos átlagnál, nagyobb a munkakínálat, és kevésbé jellemző a közfoglalkoztatás, kicsi az igény a munkaügyi központok közvetítő szerepének igénybevételére, ezért az így elhelyezkedők aránya is jóval elmarad az országos átlagtól, hasonlóan a munkáltatók közvetlen megkereséséhez, amit részben kivált a lényegében ezzel rokon hirdetés útján történő elhelyezkedés. Némileg meglepő módon a kapcsolati háló révén történő elhelyezkedés súlya a fővárosban a legnagyobb, valószínűleg azért, mert egy nagyobb populációban maga a kapcsolati háló is kiterjedtebb, így nagyobb az esély, hogy van olyan ismerős vagy rokon, aki az elhelyezkedésben legalább információval segíteni tud.

A sikeres elhelyezkedés módja szerinti megoszlás különbözik a szerint is, hogy valaki eddig csak egyszer, vagy már többször is volt munkanélküli. Azok, akik egy alkalommal voltak eddig állás nélkül, nagyobb arányban találtak új munkát ismerősök, rokonok, barátok révén, illetve hirdetések segítségével, de főleg rájuk jellemző az is, hogy vállalkozásba fogtak. Akik viszont már többször is voltak munka nélkül – ami egyben jelzi kevésbé előnyös munkaerőpiaci jellemzőiket –, az előbbi csoportba tartozóknál háromszor nagyobb arányban találtak a munkaügyi központon keresztül új munkát. (Ami feltételezhetően jórészt közfoglalkoztatás keretében végzett munkát jelent, mivel 2015-ben az állami munkaerő-közvetítés súlypontját már ez adta).

Stratégiák, megoldások munkanélkülivé válás esetén

A korábbi munka elvesztése esetén olyan áthidaló megoldásra van szükség, amely vagy képes – legalábbis részben – pótolni a kiesett jövedelmet, vagy segíti a mielőbbi újbóli elhelyezkedést. A kérdőíven több lehetőség volt felsorolva, amelyeknél egyenként kellett megjelölni, hogy a válaszoló munkanélküliként élni kívánna-e ezzel, vagy sem.

Összességében a legtöbb igent az alkalmi munkavállalás kapta, szinte minden második megkérdezett választaná ezt a stratégiát (is). Azok, akik a felvétel idején munkanélküliek voltak, az átlagot jóval meghaladó arányban jelölték ezt meg, így joggal feltételezhető, hogy esetükben ez a gyakorlatban is bevált túlélési stratégia.

A második legnépszerűbb megoldás a „tanfolyamon bővítené ismereteit” volt, de ennek eredményességében nagyobb arányban azok bíztak, akik még soha sem voltak munkanélküliek. Lényegében ugyanez a helyzet a harmadik és negyedik helyre sorolt újabb szakma megszerzése, illetve a nyelvtanulás alternatívával is, míg azok, akik jelenleg munkanélküliek a közfoglalkoztatást sorolták a második helyre.

A férfiak és a nők stratégiája az alkalmi munkavállalás, az elköltözés, illetve a külföldi munkavállalás esetében különbözik leginkább. Mind a három alternatíva népszerűsége a férfiak körében jóval nagyobb, mint a nőknél. Az életkori kategóriák szerinti különbségek is jelentősek, a fiatalok valamennyi lehetőség iránt jóval nyitottabbak, mint az idősebbek (ez alól csak a közfoglalkoztatás jelent kivételt, amit mindhárom vizsgált korcsoport tagjai közel azonos, 20% körüli arányban választottak).

A fiatalok körében a legnépszerűbb a tanfolyami részvétel volt, ezt a nyelvtanulás, illetve az újabb végzettség (szakma) megszerzése követte, de ez utóbbiak népszerűségétől alig maradt el a külföldi munkavállalás lehetősége. Az érettségivel nem rendelkezők az alkalmi munkavállalást választották a legnagyobb arányban. A képzés különböző formáiban való részvétel, az elköltözés, illetve a külföldi munkavállalás népszerűsége az iskolai végzettség szintjével párhuzamosan nő.

A munkanélküli státusúak mellett kiemelt figyelmet érdemelnek az inaktívak közé sorolt ún. passzív munkanélküliek, vagyis azok, akik bár szeretnének dolgozni, de nem keresnek munkát, mert úgy gondolják a keresés úgyis sikertelen lenne.

A passzív munkanélküliek 33%-a legalább két éve nem keres már aktívan munkát, de az átlagosnál nagyobb arányban vannak ilyenek a fővárosban élők, valamint az 55–64 éves korcsoporthoz tartozók körében. A férfiak, az alapfokú végzettségűek, valamint a városokban élők között vannak viszont nagyobb arányban azok, akik kevesebb, mint fél éve hagytak fel az aktív álláskereséssel.

A közfoglalkoztatásban való részvétel

A munkanélküliséget megtapasztalók közel 13,7%-a dolgozott már közfoglalkoztatottként, további 7,3% a felvétel idején is közfoglalkoztatott volt, míg 1,9%-uk (Budapesten 5,4%) ehhez kapcsolódó képzésben vett rész.

A községben élők – az országos átlagot meghaladva – 19,5%-a vett már részt munkavállalóként a közfoglalkoztatásban, 11,2%-uk pedig jelenleg is közfoglalkoztatottként dolgozik, a képzésben részt vevők aránya azonban jóval elmarad a fővárosi értéktől (1,2%). A közfoglalkoztatással kapcsolatos konkrét tapasztalattal összességében több mint félmillió megkérdezett rendelkezett.

Területi különbségek

A települések jogállása szerint a foglalkoztatás szempontjából a legrosszabb helyzetben a községben élők vannak. A munkanélküliségi érintettség a községekben élők esetében 46,5, Budapesten 24,4, a többi városi rangú településen pedig átlagosan 38,9%. Emellett a községekben élőknek van a legnagyobb esélye arra is, hogy a munkanélküliség állapotát életük során többször is megtapasztalják.

Megyénként összehasonlítva a munkanélküliség általi érintettség, az alacsony iskolai végzettségűek, illetve a közfoglalkoztatottak arányát, valamint azokét, akik vettek már részt közfoglalkoztatásban, a kép nagyon hasonló. A 11. táblázatban az egyes megyék a munkanélküliségi érintettség szerint vannak rangsorolva, azzal a megyével kezdve, ahol ennek a mutatónak az értéke a legmagasabb volt.

Az első helyen álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye azonban még két további mutató tekintetében is a legrosszabbnak számít, de a negyedik mutató, az alacsony iskolai végzettségűek aránya is alig kisebb, mint az e tekintetben legrosszabb helyzetű Somogy megyéé. Ahol magas az alacsony iskolai végzettségűek aránya, ott nagyobb az esély a munkanélküliségi állapot megélésére. Ahol ez a két mutató az országos átlagnál kedvezőtlenebb, ott általában a közfoglalkoztatás jelenlegi és korábbi szerepe az átlagosnál nagyobb, ami annak célzottságára utal. Igen nagy a kontraszt a rangsor két vége között.

A fővárosban csak mintegy harmada az alacsony végzettségűek aránya a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemzőnek, és kevesebb mint feleannyi az esély a munkanélkülivé válásra. Még kirívóbb jellemzője a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségének, hogy az utóbbi megyében 100 gazdaságilag aktívból 35 volt már közfoglalkoztatott, illetve a foglalkoztatottak 13%-a jelenleg is ilyen formában dolgozik, míg a kedvező helyzetű megyékben a közfoglalkoztatás alig játszik szerepet.

Mivel a közfoglalkoztatásból csak kevesek számára adott a lehetőség a nyílt munkaerőpiaci kilépésre, ez a különbség az amúgy is rossz helyzetű megyék további munkaerőpiaci (és az alacsony összeggel díjazott közfoglalkoztatás nagy súlya miatt a jövedelmi) leszakadását vetíti előre.

A munkanélküliségi érintettség területi különbségei alapján Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, valamint Dél-Alföld megyéiben a 19–64 éves népességen belül az átlagosnál nagyobb arányt képviselnek azok, akik korábban már voltak, vagy jelenleg munkanélküliek. 2015 I. negyedévében ez az arány Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladta az 50%-ot.










Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (516) 2015 (600) 2016 (461) 4Life Direct (1) AAA (1) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adó (3) adomány (1) Aegon (15) ÁFA (6) AGB Nielsen (58) AGNB (1) agrárium (71) Agrármonitor (5) ajándék (16) akciók (6) akciós újság (5) AKI (10) albérlet (6) Aldi (3) alkohol (18) állás (19) állat (11) alma (1) AMC (5) Amerika (5) Antenna Hungária (1) ÁNTSZ (2) Aon Hewitt (4) árak (231) arculat (1) árérzékenység (2) árpa (1) Artisjus (2) ASI (1) ásványvíz (14) Atradius (2) Auchan (1) Ausztria (8) autógumi (6) autógyártás (1) Autókölcsönzés.hu (3) bab (1) Balaton (4) bank (18) bankkártya (33) Bankmonitor (8) Banknegyed (1) Bankráció.hu (1) bárány (1) barát (3) baromfi (8) BDO (1) befőzés (1) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (19) benzinkút (3) bér (1) bérlés (1) beruházás (20) betegség (6) bevásárlóközpont (5) BGE (2) BGF (5) BGYH (1) BIEF (1) bio (8) Bisnode (17) biztosítás (58) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (27) Borháló (1) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (11) Boston Consulting Group (1) Bridge Budapest (2) Bridgestone (2) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (16) Budapest Barátai Együttműködés (1) Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (1) Budget (1) Burger King (1) burgonya (5) bútor (1) búza (2) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) CBRE (3) CD (2) cékla (1) cereália (2) Cetelem (1) CIB (12) CIG Pannónia (5) cigaretta (1) címke (3) Cinema City (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (8) CME (1) CMO Club (1) Coaching Team (1) Coface (3) Cofidis (12) Colliers International (1) Conness (1) Continental (2) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) CP Contact (1) cukor (2) cukorka (3) családok (26) CSAPI (1) CSD (1) Csehország (5) csokoládé (18) csomagolás (10) CSR (2) DasWeltauto (3) Datahouse (4) DE (40) decilisek (1) Deloitte (13) Devise (1) dezodor (5) diák (8) Díjnet (1) DIMSZ (3) diploma (6) direkt marketing (3) diszkont (5) divat (1) dízel (5) dm (3) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (22) easyJet (2) Ecostat (1) édesítőszer (6) édesség (22) Édességgyártók Szövetsége (2) Educatio (1) egészség (41) egészségügy (19) EgoMedia (1) EIU (1) EJMSZ (1) EKB (1) eladáshely (2) elégedettség (1) élelmiszer (512) élelmiszer-biztonság (5) életmód (4) ELTE (2) Emirates (1) EN (8) energiaital (11) Energiaklub (1) eNet (1) ENSZ (1) EOS (1) eper (1) építőipar (49) Epson (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) Erste Bank (3) Erzsébet-utalvány (1) esemény (12) ételízesítő (1) Étkezési szokások (16) étolaj (3) EU-OSHA (2) EUFIC (1) Európa (78) Európai Unió (186) EY (4) Fanta Trendriport (4) FBAMSZ (1) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (2) férfiak (22) fesztiválok (6) FHB (3) fiatalok (91) FIVOSZ (2) fizetés (27) fmcg (16) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (88) fogyasztás (146) fogyasztó (8) fogyókúra (4) Food Network (1) Ford (4) Formatex (3) főzés (2) Franciaország (1) Free Association Research (1) friss húskészítmények (9) Fundamenta (2) funkcionális élelmiszer (1) futár (1) fürdők (2) fűszerek (4) FWI (1) gabona (13) Garantiqa (2) gasztronómia (2) gazdaság (35) gázellátás (2) gázolaj (7) GDP (28) Gemius (2) GÉMOSZ (3) Generali (19) Genertel (5) GeoMarketing (1) GfK (295) GKI (15) GKI-EK (1) GKIeNET (2) Goodyear (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Biztosító (3) Groupama Garancia (6) Growth Reporter (1) GVH (2) gvi (2) GVI (5) gyártók (3) gyerekek (44) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (20) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) hal (8) Happybox (1) Használtautó (9) Hay Group (2) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (25) háztartások (141) Háztartáspanel (36) HB (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) hírnév (1) HOA (1) Horvátország (5) Hotel.info (1) hulladék (3) hús (9) húskészítmény (9) húsvét (22) Húsvét (4) Hússzövetség (1) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (2) IBM (2) idősek (27) IJ (1) Ikea (1) IKSZ (1) IKT (1) ILO (1) IMAS (1) import (1) Industria (1) infláció (41) infografika (34) informatika (2) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (54) Ingatlan.com (10) Ingatlannet (1) innivaló (2) innováció (6) internet (9) intervenció (1) Intrum Justitia (1) Invitel (1) ipar (100) IPF (1) Ipsos (79) iroda (10) iskola (11) játék (4) Játéknet.hu (1) jeges tea (2) jégkrém (7) Job (1) Jobinfo (2) Jobline (4) Jófogás (2) joghurt (6) jóllét (3) jövedelem (52) juh (3) K and H (2) K+F (11) KandH (14) Kantar Media (9) kapcsolatok (2) káposzta (2) karácsony (37) Karácsony (18) karalábé (1) karfiol (1) kávé (14) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (5) kenyér (5) képzés (21) kerékpár (5) kereset (66) kereskedelem (216) Kereskedelmi Analízisek (11) kereskedelmi márka (39) kereskedő (1) kertészet (1) KesH (5) kézápoló (2) kiadások (23) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (44) kiskereskedelmi cenzus (7) Kiskereskedelmi Index (184) KISOSZ (1) Knauf (2) Kód (9) kommunikáció (4) Konferenciajegy.hu (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kormányzat (2) kozmetikum (28) könyv (3) könyvtár (1) környezetbarát (10) környezetvédelem (10) körte (1) középkorúak (1) közétkezés (1) közlekedés (19) közterület (3) KPMG (3) KSH (1549) kukorica (4) kultúra (11) KutatóCentrum (20) Kutatópont (14) külföldiek (15) lakás (128) Lakásfókusz (1) lakos (13) láncok (10) láthatatlan (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) légkondicionáló (1) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) létminimum (3) létszám (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) lízing (2) Lízingszövetség (2) LLP (1) Lufthansa (1) MABISZ (10) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (2) Magyar Látszerészek Szövetsége (1) Magyar Posta (1) Magyar Turizmus (8) MAHASZ (1) mák (1) MAKSZ (1) Manpower (5) margarin (2) marhahús (4) márka (24) márkaérték (1) márkahűség (5) marketing (8) Masmi (1) MasterCard (21) MÁSZ (1) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) MDOSZ (4) média (43) MediaMarkt (1) Mediameter (7) Medián (19) MédiaQ (2) megfázás (1) megyék (1) MEKH (3) melegvíz (1) MEME (4) MentorFM (1) Mercedes-Benz (1) Metropolitan Egyetem (1) méz (1) MGE (12) MGKKE (1) MHM (1) mi (1) MI (10) mikulás (12) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (5) MMC (1) MMOSZ (1) MNÜA (1) mobil telefon (11) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (3) mozi (4) MRSZ (8) MSZÉSZ (5) MSSZ (1) MTA (1) munka (53) munkanélküliség (76) munkavállalás (106) műszaki (19) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (2) Nagybani Piac (2) nápolyi (2) napozás (2) napraforgó (2) NEI (1) nemek (2) Németország (24) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) népesség (103) népszámlálás (48) Nespresso (1) Nestlé (7) Netrisk (7) nevek (1) Nielsen (380) NMFR (1) NMHH (3) NOK (1) nonprofit (1) nők (56) NRC (32) nyaralás (30) nyelv (1) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyomtatás (1) nyugdíjasok (31) nyúl (1) OECD (4) OEI (2) OÉTI (3) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (23) október (4) olaj (2) olimpia (5) OMV (2) online (2) Open Communications (1) Opten (18) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (5) orvoslátogatók (2) OTC (9) OTP (12) Otthon Centrum (10) Otthontérkép (2) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ÖPOSZ (2) ötven felettiek (1) P&G (1) pálinka (1) pályázat (3) paprika (2) paradicsom (2) patika (3) PBA (1) péksütemény (4) pelenka (1) penetráció (1) pénzügy (176) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (3) piackutatás (18) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (4) POS (1) ppt (2) PR (7) PR Herald (1) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Primer Prevenciós Orvosi Egyesület (1) Procter and Gamble (1) Profession (20) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) promóció (1) Provident (1) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (8) rádió (21) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) Randstad (23) Reál (1) reggeli csemegék (2) Regio (1) régiók (5) Regus (5) reklám (99) rendezvény (4) Research International Hoffmann (1) retek (1) rizs (2) Roland Berger (1) Rondo (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) sajt (8) sajtó (6) sampon (2) Samsung (2) Sanofi (1) Sanoma (3) sárgarépa (2) SCA (1) Scale Research (1) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (2) Sharp (2) Shell (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Sodexo (1) sör (23) Spar (1) sport (6) SSC (2) Statistik Austria (1) statisztika (2) STR (2) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Suzuki (1) Svájc (1) szabadidő (7) szabadság (1) szájvíz (1) Szallas.hu (2) Szállás.hu (5) szállítás (30) Szállodaszövetség (10) szaloncukor (11) szalonna (1) számítógép (4) száraz tészta (3) szegmentáció (1) szélenergia (1) személygépkocsi (89) szemkamera (1) szemüveg (1) szennyvíz (2) szépségápolás (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (51) színház (1) Szlovákia (4) szója (2) szolgáltatás (46) Szonda Ipsos (22) szórakozás (3) szőlő (2) szörp (2) szponzorálás (4) szupermarket (4) Takarékbank (3) TakarékPont (1) takarítás (2) támogatás (4) tanulás (8) tanulmány (46) táplálkozás (37) táppénz (1) Target (1) Tárki (51) társadalom (15) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (7) taxi (3) TCC (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (11) Telenor (1) település (16) termékenység (1) termőföld (3) Tesco (1) testápolás (22) testápoló (4) testsúly (3) tészta (3) Tetra Pak (4) tévé (33) tévénézés (56) TGI (1) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (18) TNS Hoffmann (12) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Travel Channel (1) Trend (2) Trend International (1) Trenkwalder (4) Trezex (2) TripAdvisor (1) Trivago (3) turizmus (161) Turizmus Online (1) túró (1) tusfürdő (2) tüzelőanyag (1) Uber (2) uborka (2) újrahasznosítás (1) Unicef (1) Unicredit (3) Unilever (1) Union Biztosító (7) UPC (1) utazás (14) üdítőital (11) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (3) ügyintézés (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9) vaj (6) vállalat (99) vállalkozás (47) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (141) vásárlóerő (12) Vásárlóerő Index (5) vendéglátás (22) verseny (5) video (9) világ (22) villamos energia (8) virsli (6) Visa (1) Visegrádi országok (7) víz (3) Vodafone (1) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Whitereport (1) Wiz Air (1) Workania (19) WWF (1) zab (1) zeller (2) zene (4) zöldség (17) zsiradék (1)

Piackutatások Archívum